Átfogó kép a megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszerről – I. rész

Az alábbi, az Ingatlanjog nevű szakportál 2021/2. számában megjelent tanulmány átfogó képet ad a megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszerünkről és az új szabályozás alapját képező koncepcióról. Számba veszi az új elektronikus jogi szabályozás céljait és az azokkal szemben támasztott követelményeket, az ingatlan-nyilvántartási szabályozás új elemeit. Ezek egy része már a 2021 nyarán elfogadott, de még hatályba nem lépett, a jelenleg még hatályos 1997. évi CXLI. törvényt felváltó, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2011. évi C. törvényben már megjelent. A tanulmány bemutatja az új törvényben konkrét formát öltő szabályozás fontosabb elemeit, az abban rejlő újdonságokat, és betekintést nyújt a koncepció további megvalósításával összefüggő műhelymunkába, jelezve a még megvalósításra váró további jogalkotás irányát.

Dálnoki Réka:^[1] A megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszer szabályozási koncepciója és az ahhoz kapcsolódó jogalkotás I.^[2]

---

Hivatkozott jogszabályhelyek: 2021. évi C. törvény 40. § (5) bekezdés, 44. § (1) bekezdés, 47. §, 48. §, 53. § (2) bekezdés, 58. §, 60. §, 68. §, 88. §, 105. §

---

1. Röviden az E-ING Projektről

[1] A Kormány a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) számú határozatában döntött a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító számú, „E-ingatlan-nyilvántartás” című projekt (a továbbiakban: E-ING Projekt) megvalósításáról. [2] Történetileg az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakítására 1972-ben, a bíróság által vezetett telekkönyv és a földhivatal által vezetett állami földnyilvántartás összevonásával került sor. A rendszerváltást követően az ingatlanok és a földrészletek – valamint az ezekben beálló változások – száma jelentősen megnövekedett, ezért elkerülhetetlenné vált a gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás bevezetése. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) hatálybalépése óta eltelt több mint húsz évben jelentős társadalmi, gazdasági változások történtek. Egyre általánosabbá (és az utóbbi, járvánnyal terhelt időszakban mindinkább szükségessé) válik az elektronikus ügyintézés, emellett létrejöttek állami, közhiteles, elektronikus adatbázisok, mindezek új lehetőségeket jel…