Átültetett uniós fogyasztóvédelem

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fogyasztóvédelem az Európai Unió által is kiemelten kezelt kérdés, ezért az erre vonatkozó közösségi szabályozást nemrég felfrissítették, amelyet teljes egészében először Magyarországon ültettek át nemzeti jogszabályba.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) – a 2013. évi V. törvény – szabályairól általános jelleggel már nagyon sok tanulmány született, ám ezektől némileg eltérnek a fogyasztóvédelmet érintő rendelkezések. Általánosan jellemző az új Ptk.-ra, hogy diszpozitív és keretszabályokat állapít meg, s a felekre bízza azok egyediesítését; a fogyasztóvédelem kérdéskörében azonban kógens szabályokat találunk, melyektől csak a fogyasztó javára enged eltérést a törvény. Az alapvető fogyasztóvédelmi irányelvek változatlanok, különösen, ami közvetlenül a fogyasztókra vonatkozik – szigorításokat inkább a vállalkozások szempontjából vezet be.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az új Ptk.-ban megváltozott a fogyasztó fogalma, ami a régi szabályozás alapján természetes személy és gazdasági társaság egyaránt lehetett. Mostantól azonban fogyasztónak csak olyan természetes személy minősül, aki – a leggyakoribb megfogalmazás szerint – szakmai, üzleti tevékenységén, vagy foglalkozásán kívül eső célból jár el. Ez a változtatás az európai uniós irányelvekkel összhangban lett megfogalmazva, melyek a fogyasztói többletjogokat csak a fenti megfogalmazás szerinti magánszemélyeknek akarják biztosítani. (Ettől egy adott tagállam ugyan kiterjesztő módon eltérhetne, ám ezt a jogalkotó a jövőre nézve nem tartotta követendőnek.) Egyéb jogszabályok, mint például a hitelezéssel kapcsolatos regulák, már korábban is csak a természetes személyekre terjesztették ki a fogyasztó fogalmát; ezzel a módosítással pedig most e tekintetben egységes lett a szabályozás.

Új Ptk – társasági- és cégjogi változások

Az új Ptk. alapjaiban változtatta meg a társasági jog és a cégjog szabályait. A 2014. május 20-i szakmai előadáson és konzultáción szó lesz a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásairól, valamint arról is, hogyan érinti az új törvény a 2014. március 15. előtt alapított cégek működését. Előadóink kitérnek a Ptk.-ból kimaradó szabályok miatti új szabályozás kérdéskörére is. Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, dr. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kollégium-vezető helyettesének és dr. Noctha Tibornak, a PTE egyetemi docensének. Jöjjön el 2014. május 20-án szakmai konferenciánkra! Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

A másik jelentős változás, hogy a korábban is ismert kellékszavatosság intézménye mellett a törvény bevezeti a termékszavatosságot is, amely alapján a fogyasztó immár a gyártóval (forgalmazóval) szemben is érvényesítheti a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét. A termékszavatosság fontos ismérve, hogy a termék továbbértékesítésekor a szintén fogyasztónak minősülő új tulajdonos is felléphet a gyártóval (forgalmazóval) szemben a megadott határidő alatt. Ez praktikusan tehát azt jelenti, hogy a termékszavatossági jog a használt cikkekre is fennáll a gyártóval szemben. Csakhogy termékszavatosság esetén a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba már a forgalomba hozatalkor fennállt. Azaz ez esetben nem él a kellékszavatosságra amúgy továbbra is fennálló hathónapos időtartam, az, amin belül a bizonyítási teher megfordul, és immár nem a fogyasztót terheli. A termékszavatosság kizárólag ingó dolgokkal kapcsolatosan érvényesíthető. A jótállás szabályaiban nem hoz változást az új Ptk.

A sok fejfájást okozó általános szerződési feltételekkel kapcsolatos rendelkezéseket is szigorítja az új Ptk., amikor – ellentétben a korábbival – egyértelműen kimondja: a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a szerződéses feltételeket egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltétel önmagában már azáltal is tisztességtelennek minősül, ha a benne foglalt rendelkezések nem egyértelműek. A tisztességtelen szerződési feltételeket tételesen felsorolja az új Ptk. Ez a lista egyébként megegyezik a korábbi, erre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott úgynevezett szürke- és feketelistán szereplő feltételekkel (a szürkével kapcsolatosan a vállalkozásnak lehetősége van bizonyítani, hogy az adott jogviszonyban – a körülmények alapján – szerződési feltétele nem tisztességtelen).

A gyakorlati tapasztalatok alapján fontos szabály, hogy az új Ptk. védelmet biztosít az egyedi fogyasztói szerződéseknek egyfelől a törvényi rendelkezésektől való eltéréssel, illetve másfelől az azokra vonatkozó lemondó nyilatkozatokkal szemben. Teszi ezt azzal a kikötéssel, hogy az ilyeneket semmissé nyilvánítja, kizárva ezzel, hogy a kereskedők erőfölényt alkalmazzanak.

A díj-nemfizetés még nem jelenti a szerződés automatikus megszűnését. Harminc nap újabb harminccal prolongálva

Érdemes kitérni a biztosítási szerződésekre is, melyek díj-nemfizetés miatt nem szűnnek meg automatikusan, ha egyébként már eltelt az esedékesség utáni 30-ik nap. Ezzel szemben a biztosítónak 30 napos póthatáridő tűzésével fel kell hívnia szerződött ügyfelét (tehát nem csak a fogyasztónak minősülő szerződő felet) a fizetés teljesítésére. A kontraktus pedig csak e póthatáridő eredménytelenségével szűnik meg. További enyhítés, hogy a biztosítási szerződés megszűnése esetén az attól számított 120 napon belül a szerződő fél kérheti a kockázatviselés helyreállítását, melyet a biztosító az eredeti feltételek szerint tehet meg – de ez csak lehetőség.

A felelősségbiztosítási szerződésekkel kapcsolatosan fontos, hogy az új Ptk. már nem tartalmazza azt a korábbi jogszabályt, miszerint a biztosítót ügyfele szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesítette a károsulttal szembeni helytállási kötelezettsége alól. Így viszont lehetséges, hogy mostantól a biztosítók kimentési feltételt fognak beiktatni a szerződésekbe ezekre az esetekre. De ha így is lesz, a mentesülésükhöz külön szerződéses rendelkezés szükséges.

Általánosságban a biztosítási kontraktusokkal kapcsolatban is elmondható, hogy az új Ptk. azzal is védi a fogyasztókat, hogy a törvényi előírásoktól csak a fogyasztó javára engedi meg az egyedi szerződések eltérését. Ez különösen igaz a kockázat jelentős növekedésére, a kármegelőzési és -enyhítési kötelezettségre, a biztosított és a károsult egyezségére és a megtérítési igényre vonatkozóan.

Végül kiemelendő, hogy a különböző fogyasztóvédelmi szervezetek mostantól általános jelleggel is felléphetnek közérdekű keresettel a fogyasztói érdekek védelmében. Ilyennel például megtámadható a tisztességtelennek vélt általános szerződési feltétel. Ha pedig a bíróság minden szerződőre általánosan kiterjedő hatállyal kimondja annak érvénytelenségét, kötelezheti a kereskedőt, hogy erről saját költségén közleményt tegyen közzé (melynek szövegét és módját a bíróság határozza meg).

Általános jelleggel kimondható tehát, hogy a fogyasztói érdekeket mostantól jobban védik a jogszabályi rendelkezések, ám a fogyasztókon múlik, hogy e lehetőségekkel hogyan élnek.

dr. Pajor Dávid ügyvéd

---