Augusztustól módosult számos adójogszabály


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változott a tranzakciós illeték, a bányajáradék, a távközlési adó mértéke, valamint egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség került bevezetésre a kamatjövedelmek tekintetében. Cikkünkben rövid áttekintést adunk a módosításokról.


A Magyar Közlöny 2013. évi 111. számában kihirdetésre került az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIII. törvény (Módosító törvény), valamint a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXIV. törvény, amely törvények – az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében – több, a közteherviselési kötelezettséget érintő intézkedést is tartalmaznak.

Önkormányzati adósság átvállalása

A költségvetési törvény módosítása rendelkezik a települési önkormányzatok adósságátvállalásának jövőbeli lehetőségéről. Az 5000 főnél kisebb lélekszámú települések esetén már 2012-ben sor került az érintett önkormányzatok teljes adósságának előtörlesztésére. Az 5000 főnél nagyobb létszámú települések tekintetében pedig – 40-70 %-os mértékben – 2013. június végével záródott le az adósság állam általi részleges átvállalása.

A költségvetési törvény módosítása értelmében a fenti adósságátvállalások után a települési önkormányzatok fennmaradt adósságának állam általi átvállalására is sor kerülhet, ha a hitelező szervezet (kereskedelmi bank) azt az érintett önkormányzat írásos engedélyével kezdeményezi, és a hitelező az átvállalásra felkínált adósságrész 7 %-ának megfelelő összeget a központi költségvetés részére megfizet. A hitelező szervezetnek főszabályként 2013. szeptember 30-áig kell kezdeményezni az átvállalást. Az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok esetén e határidő az eljárás lezárása utáni „normál” (40-70 %-os mértékű) adósságkonszolidáció utáni 60. nap. Az állam az átvállalást az előbbi esetben 2013. december 31-ig hajtja végre, az utóbbi esetben pedig a kezdeményezést követő 60 napon, de legkorábban 2013. december 31-én.

A bányajáradék fizetési kötelezettség változása

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék – mint klasszikus regálé – illeti meg. A Módosító törvény – növelve az adórendszerben a környezeti típusú adók szerepét – a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a főszabály szerint fizetendő – bányajáradék mértéket 4 százalékponttal 16 százalékra emeli. Változik továbbá a számítási mód atekintetben, hogy az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt földgáz esetében a Brenti-felár 3 százalékos pótlólagos mértéke – a tőzsdei ár függvényében – attól függetlenül alkalmazandó, hogy a bányajáradék mértéke eléri-e a 12 százalékot.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség változása

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) módosítása alapján a magánszemélyek kamatjövedelme után – meghatározott kivételekkel – 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség kerül bevezetésre.

Az Eho tv. 2013. augusztus 1-jétől hatályos 3/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint az egészségügyi hozzájárulás alapja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 65. §-a szerinti kamatjövedelem – az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – adóalapként meghatározott összege.

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség tehát csak abban az esetben merül fel, ha belföldön adóköteles kamatjövedelem keletkezik, így az Szja tv. szerinti adómentes kamatjövedelmek vagy adómentes kamatok tekintetében nem. Ehhez szükséges áttekinteni, hogy az Szja tv. alkalmazásában milyen esetekben keletkezik adóköteles kamatjövedelem.

Az Szja tv. 65. §-a alapján a következő jövedelmeket kell kamatjövedelemként figyelembe venni.

Bankbetétből, takarékbetétből származó kamatjövedelem

Kamatjövedelemnek minősül a különböző bankbetétekre, takarékbetétre fizetett kamat és egyéb hozam. 2009. január 1-jétől a betétek után fizetett kamatból a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész minősül kamatjövedelemnek (az Szja tv. korábban hatályos szabályozása alapján a kamatjövedelemként történő minősítés egyetlen feltétele a nyilvános meghirdetettség volt). A szokásos piaci értéket meghaladó mértékig sem kamatjövedelem ugyanakkor a magánszemélyek közötti kölcsönügylet esetében a kölcsön után fizetett kamat.

Értékpapírokból származó kamatjövedelem

Kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, kollektív befektetési értékpapírból származó kamat és más jövedelem.

A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír átruházásából, visszaváltásából vagy beváltásából származó jövedelem szintén kamatjövedelemnek minősül és a jövedelmet az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok alkalmazásával kell megállapítani (azaz a bevételből levonható az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség). A Módosító törvény megszűnteti annak lehetőségét, hogy a magánszemély a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír átruházásából, visszaváltásából vagy beváltásából származó jövedelem tekintetében az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesítse az adókötelezettségét. A 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség bevezetésével ugyanis a kamatjövedelem és az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adóterhelése már nem egyezik meg, így a két adózási mód közül való választás lehetőségének fenntartása 2013. augusztus 1-jétől indokolatlan.

A nem nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamata a magánszemély és a kibocsátó között fennálló jogviszony szerinti jövedelemnek minősül (jogviszony hiányában egyéb jövedelem). A nem nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásakor, átruházásakor keletkező jövedelemre az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nyereménybetétkönyv tárgynyereménye

Kamatjövedelemnek minősül a nyereménybetétkönyv tárgynyereménye. A kamatjövedelem alapja a tárgynyeremény értékére vetítve a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19 szerese. Nem kell jövedelemként figyelembe venni azt a nyereményalapot meg nem haladó összeget, amelyet a kifizető a nyereménybetét-számlán jóváírt nyeremény megváltásaként a magánszemélynek jóváír, kifizet.

 

Biztosítói teljesítés

Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítás díját meghaladó összeg (feltéve, hogy a biztosító teljesítése az Szja tv. külön rendelkezése alapján nem adóköteles vagy más jogcímen adóköteles), azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja. Biztosító teljesítése alatt a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeget, juttatott vagyoni értéket kell érteni.

A biztosító teljesítése jellemzően adómentes. Az Szja tv. adómentes szolgáltatásként nevesíti a kockázati biztosítások körében a halál esetére szóló biztosítási, a balesetbiztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatást, továbbá – a kockázati biztosításnak nem minősülő – nyugdíjbiztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatást.

A baleset- és betegségbiztosítás alapján jövedelmet pótló szolgáltatás (például táppénzszolgáltatás) magánszemély szerződő esetében, továbbá a kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetében, ha a jövedelempótló szolgáltatás nem haladja meg a napi 15 ezer forintot, teljes egészében adómentes. Ha a kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetében megállapítható adóköteles rész, úgy ezen adóköteles rész utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint (ennek hiányában egyéb jövedelemként) kell megállapítani.

Amennyiben a biztosítói teljesítésre a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni, úgy a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat (ide nem értve a kockázati biztosítás díját) meghaladó összeg minősül kamatjövedelemnek. Ha a biztosító az összes biztosítási díjon belül a kockázati biztosítás díját a számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten nem mutatja ki, rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a befizetett díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát kell kockázati biztosítási díjnak tekinteni.

Egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 5. év elteltével vagy az után következi be, nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót. Ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, a kamatjövedelem fele után kell a kamatjövedelem adóját megfizetni.

Rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 10. év elteltével vagy az után következi be, nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót. Ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be, a kamatjövedelem fele után kell a kamatjövedelem adóját megfizetni.

Amennyiben az adott biztosításra a biztosítás tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetés történik, azt úgy kell tekintetni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat és a szerződés létrejötte időpontjának az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját kell tekinteni.

A rendszeres díjas biztosítások esetében a kedvezményes szabályok alkalmazásának csak akkor van helye, ha a rendszeres díjak növelésének (indexálásának) mértéke nem haladja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

„Egyéb” kamatjövedelem

Kamatjövedelemnek minősül a szövetkezet tagja által a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön kamatának azon része, amely a jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg.

Kamatjövedelemnek minősül a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját a tag munkaviszonyának lejárat előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész.

Kamatjövedelmet keletkeztet továbbá a fent nevezett eseteken kívül megszerzett kamatbevétel, a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A kamatjövedelem megszerzésének időpontja

A kamatjövedelem megszerzésének időpontja a jóváírt (tőkésített) kamat esetében a kamat jóváírásának (tőkésítésének) napja, nyereménybetét esetében a nyeremény nyeremény-betétszámlán történő jóváírásának napja, egyéb esetben az átutalás, postára adás, birtokba adás napja.

A külföldi pénznemben keletkezett kamatjövedelemből az adót külföldi pénznemben kell a jövedelem megszerzése napján levonni, és az adót a jövedelem megszerzése napján érvényes hivatalos MNB deviza-árfolyamon átszámítva forintban kell megfizetni.

Kamatjövedelmet nem képező jövedelmek

A fentieken túlmenően nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni az a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 7. számú melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Nem kell tehát figyelembe venni jövedelemként az EU Megtakarítási Irányelvének megfelelő adatszolgáltatás hatálya alá tartozó kamatjövedelmet, ezért ebben az esetben – mivel személyi jövedelemadó-alap sem képződik – nem terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség sem az ilyen jellegű kifizetést.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények egy része a kamat esetében úgy rendelkezik, hogy az a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható. Más egyezmények alapján a forrásállam is él az adóztatás jogával, de a felszámított adó mértéke a kamat bruttó összegének bizonyos százalékát (egyezményektől függően 5, 10, 12, 15 százalékát) nem haladhatja meg.

A külföldi illetőségű magánszemély által megszerzett – az EU Megtakarítási Irányelve szerinti adatszolgáltatás hatálya alá nem tartozó kamatjövedelem esetében – amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény nem teszi lehetővé a magyarországi adóztatást, akkor nem állapítható meg az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem, így – mivel az Szja tv. szerinti adóalap sem képződik – egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség sem merül fel. Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény lehetővé teszi a magyarországi adóztatást, akkor a kamatjövedelem alapján (annak adóalapként meghatározott összege után) egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetést, amelyet a kifizetőnek kell levonni. Ha az egyezmény engedi adóztatni a kamatjövedelmet Magyarországon, de csak meghatározott maximum adómértékkel, akkor a személyi jövedelemadó vonatkozásában az egyezményes maximumot kell alkalmazni, és ezen felül az adóalapra a 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni, ez utóbbit teljes mértékben.

A hitelintézetnek az egyéni vállalkozói tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó pénzforgalmi bankszámláján jóváírt kamatot nem kell kamatjövedelemként figyelembe vennie. Ezen kamat ugyanis az Szja tv. alkalmazásában vállalkozói bevételnek minősül. Ugyanakkor, ha az egyéni vállalkozó – tevékenysége szüneteltetése esetén – úgy dönt, hogy pénzforgalmi bankszámláját nem szűnteti meg, és ezen számlán a hitelintézet kamatot ír jóvá, a jóváírt kamat után a hitelintézetet kamatadó- és egészségügyi hozzájárulás levonási kötelezettség terheli.

Adómentes a jogszabály előírása alapján nyitott gyámhatósági betét kamata, valamint a gyámhatóság döntése, kötelezése alapján befektetési szolgáltatónál elhelyezett értékpapír kamatjövedelemnek minősülő hozama. Adómentes a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat. Adómentes a nyugdíj-előtakarékossági számlán befektetési eszköz hozamaként jóváírt kamat. Adómentes az 1988. január 1-jét megelőzően kibocsátott kötvény, vagyonjegy kamata.

Nem kamatjövedelemnek, hanem egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat. Egyéb jövedelemnek minősül továbbá az ellenőrzött külföldi társaság által, vagy az ellenőrzött külföldi társaság megbízása alapján fizetett kamat. Szintén egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól nevesítetten mentes kamatjövedelem

A Módosító törvény biztosítja, hogy a forintban jegyzett állampapírok kamatával, hozamával összefüggésben megállapított, vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem után nem keletkezik egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Állampapír-piaci szempontból mentesül továbbá az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól az olyan kollektív befektetési értékpapírból származó kamatjövedelem, amely kollektív befektetési értékpapírt a – valamely uniós felügyelet alatt álló – kibocsátó szervezet szabályzatában vagy más hasonló, a befektető által megismerhető belső szabályában meghatározottak szerint legalább 80 százalékos arányban forintban jegyzett állampapírban kell tartani.

A Módosító törvény – illeszkedve az Szja tv. átmeneti rendelkezéseihez – rögzíti továbbá, hogy nem keletkezik egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az olyan kamatjövedelmek tekintetében, amely kamat után az adó mértéke nulla százalék. Ilyen például a 2006. szeptember 1. előtt megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések alapján – ugyanezen időpont előtt megkezdett határozott idejű kamatperiódus alapján számított – járó kamat.

A Módosító törvény szerint – alapvetően a visszaélések elkerülése érdekében – az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a magánszemély a tartós befektetési szerződés szerinti lekötési összeget a három éves időszak utolsó napját megelőzően feltöri. E szabály hiányában ugyanis a megtakarítás tartós befektetési számlán történő elhelyezése, majd feltörése egy egyébként kamatjövedelemnek minősülő jövedelem tekintetében egészségügyi hozzájárulás fizetés kötelezettség alóli mentesülést eredményezne.

Az egészségügyi hozzájárulás megállapítása

Az egészségügyi hozzájárulás megállapítása tekintetében a Módosító törvény rendezi, hogy az egészségügyi hozzájárulást és annak alapját a kifizető a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) szerinti belföldi minőség vizsgálata nélkül állapítja meg, vonja le, és magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be.

Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére nem köteles, a tőle levont egészségügyi hozzájárulás visszatérítését az Art. 4. számú melléklet 5. pontjában meghatározott eljárásban kezdeményezheti, melynek során igazolja, hogy a Tbj. szerinti külföldinek minősül vagy más uniós tagállamban biztosított. Ettől eltérően, a jövedelem megállapításánál figyelembe nem vett megszerzési értékre és járulékos költségre tekintettel a kifizető által túlvont egészségügyi hozzájárulást – a kamat személyi jövedelemadójával egyezően – a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzésében igényelheti vissza.

Átmeneti rendelkezések

A Módosító törvény rendelkezéseit a 2013. augusztus 1-jén és az azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni (ide nem értve az ezen időszak előtt megkötött tartós befektetési számla lekötési hozamát). Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli. A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.

A távközlési adó változása

A Módosító törvény értelmében – augusztus 1-jei hatállyal – a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szerinti távközlési adómérték – ha hívást nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indítják – hívásonként 2 Ft/megkezdett percről 3 Ft/megkezdett percre, üzenet esetében 2 forint/darabról 3 forint/darabra emelkedik. Ezekről a hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összegének havi maximuma 2500 Ft-ról 5000 Ft-ra emelkedik.

A pénzügyi tranzakciós illeték változása

A Módosító törvény értelmében – augusztus 1-jei hatállyal – a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerinti illetékmérték – minden fizetési művelet tekintetében, az alábbi kivétellel – 0,2 százalékról 0,3 százalékra emelkedik. A fizetési számláról történő készpénzkifizetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés (azaz, a debit és a credit kártyáról történő készpénzfelvétel) esetében az illeték mértéke 0,3 százalékról 0,6 százalékra emelkedik (azzal, hogy a legfeljebb 6 ezer forint összegű illetékplafon is eltörlésre kerül).

A Módosító törvény előírja továbbá, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók (ide nem értve a kincstárat) 2013-ban a tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezettek. A tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetés összege a január–április hónapokra együttesen megállapított tranzakciós illeték összegének 208 százaléka. A pénzforgalmi szolgáltatók (átalakulás esetén a jogutódja) a tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetés összegét 2013. szeptember 20-áig kötelesek megállapítani, az esedékességének megfelelő részletezettségben – havonta, a tranzakciós illeték bevallásában – bevallani, valamint négy egyenlő részletben – első ízben 2013. szeptember 20-áig – megfizetni.

A szerző a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője. A cikk az Adó szaklap 2013/12-13. számában jelenik meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés a Pázmányon

Új képzést hirdet szeptembertől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete. A speciális felkészültséget nyújtó Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés július 20-ig várja minden, a témában érintett jogász jelentkezését. A képzésről Dr. Halász Zsolt Ákos szakfelelőst, a Pénzügyi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük.