Az eljáró közigazgatási szervet kijelölő végzéssel szembeni felülvizsgálat

Az eljáró közigazgatási szervet kijelölő végzéssel szemben felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nincs törvényes lehetőség – a Kúria eseti döntése.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 115. § (1) bekezdés, 151. § (4) bekezdés.

Ami a tényállást illeti, kérelmet nyújtottak be egy település polgármesteréhez egy ingatlanon lévő épületben található rendeltetési egységek számára vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállítása iránt. A polgármester megállapította hatáskörének hiányát, és a kérelmet áttette a kormányhivatalhoz (kérelmező), aki a kérelmet visszatette az önkormányzatához mint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Mivel nem sikerült megállapodásra jutni, a kérelmező az eljáró közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás lefolytatását kérte az elsőfokú bíróságtól, aki a kérelmezőt jelölte ki.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Fellebbezési lehetőség hiányában a döntéssel szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és a végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A kérelem alapjaként arra hivatkozott, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 151. § (4) bekezdése értelmében a közigazgatási nemperes eljárásoknál a kijelölésről rendelkező végzés ítélet hatályú és arra az ítéletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így az elsőfokú bíróság végzésével szemben helye van felülvizsgálati kérelem előterjesztésének is.

A Kúria megállapítási

A Kúria hangsúlyozta, hogy a Kp. 115. § (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A felülvizsgálati kérelem olyan rendkívüli perorvoslat, amelyet kizárólag a Kp. 115. § (1) bekezdésében foglalt bírósági határozatokkal szemben lehet igénybe venni. A Kp. 115. § (1) bekezdésének első fordulata szerint felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő a jogerős ítélettel szemben, míg második fordulata szerint felülvizsgálati kérelemmel támadható a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzés is. A Kúria kiemelte, hogy a felsorolt végzések között az eljáró közigazgatási szerv kijelölése tárgyában hozott végzés nem szerepel, így a Kp. 115. § (1) bekezdés második fordulata alapján azzal szemben felülvizsgálatnak nincs helye.

A Kp. 151. § (4) bekezdése szerint a Kp. szerinti közigazgatási nemperes eljárásokban a bíróság a kérelemről ítélet hatályú végzésben határoz, amelyre az ítéletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Mivel a Kp. 115. § (1) bekezdésének első fordulata szerint az ítélettel szemben főszabályként helye van felülvizsgálati kérelem előterjesztésének, a Kúriának vizsgálnia kellett, hogy e rendelkezés alkalmazható-e a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásra.

A közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás a Kp.-nak a különös közigazgatási perekre és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokra irányadó különös szabályokat tartalmazó részében kapott helyett. Ezen belül a jogalkotó az önkormányzati normakontroll-eljárást, a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárást és a közigazgatási nemperes eljárásokat külön fejezetekben szabályozta, ami nem csak formai, de tartalmi önállóságot is jelent. Ha a jogalkotó azt a kodifikációs technikát választja, hogy két eljárástípust elkülönült, azonos szintű szerkezeti egységekben, például önálló fejezetekben szabályoz, akkor az egyik fejezetben elhelyezett szabályok – kifejezett utaló szabály hiányában – nem alkalmazhatóak a másik, külön fejezetben szabályozott eljárástípusra. Így, ha külön fejezetben találhatóak a közigazgatási nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályok, és ekként a Kp. 151. § (4) bekezdése, az nem irányadó a külön fejezetben szabályozott közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásra, figyelemmel arra is, hogy a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárást szabályozó fejezet nem tartalmaz a közigazgatási nemperes eljárásokat szabályozó fejezet alkalmazását előíró utaló szabályt. A kijelölési eljárás a Kp. rendszerében tehát egy sui generis egyéb közigazgatási bírósági eljárás, amelyre a közigazgatási nemperes eljárásokra vonatkozó fejezetet mögöttesen sem nem lehet alkalmazni.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a közigazgatási szerv kijelölése tárgyában hozott végzésre a Kp. 151. § (4) bekezdése nem alkalmazható, az nem minősül ítélet hatályú végzésnek, így azzal szemben a Kp. 115. § (1) bekezdésének első fordulata alapján sincs helye felülvizsgálatnak, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet – mint törvényben kizártat – visszautasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.II.37.530/2023/2.) a Kúriai Döntések 2023/12. számában 309. szám alatt jelent meg.