Az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények nyomozásáról jelent meg tanulmánykötet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok és bűncselekmények nyomozásának témáit dolgozza fel az az új tanulmánykötet, amelyet hétfőn mutattak be az Országos Bírósági Hivatal és a Miskolci Egyetem Állam – és Jogtudományi Kara közös szervezésében megtartott konferencián, Budapesten.

Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a tanácskozás megnyitóján hangsúlyozta: a többéves, kimagasló kutató és előadói munka eredményeként megjelenő kötet tudományos megalapozottsággal járul hozzá ahhoz, hogy az elméleti és gyakorlati büntetőjogászok teljes képet kaphassanak ebben a kiemelkedő jelentőségű témában.

Azt mondta: Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények külső, belső és bűnügyi nyomozásának egyes kérdései című tanulmánykötet az Európai Bizottság által támogatott Hercule III programban végzett kutatások eredményeit összegzi, azzal a céllal, hogy bővítse az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében részt vevő jogi hivatásrendek ismereteit.

Senyei György ismertette: a Hercule III programban az elmúlt években egy nemzetközi konferenciát, három nemzetközi workshopot és egy nemzetközi nyári akadémiát rendeztek meg, amelyeken több ország szakértője fejtette ki álláspontját a büntetőjogi kérdésekről. „Külön öröm, hogy a kimagasló előadók között a magyar bírói kar is képviseltette magát” – jelentette ki.

Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja a megnyitón elmondta: a miskolci jogi kar kiemelt projektje a Hercule, a programban az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmével, anyagi, és eljárásjogi kérdések kutatásával, uniós és nemzeti jogrendszerek összehasonlításával foglalkoznak, alapvetően büntetőjogi és eljárásjogi kérdésekre összpontosítva.

Kijelenthető, hogy olyan eredmények születtek, amelyek segítik a jogértelmezést és iránymutatóak lehetnek a joggyakorlat számára – közölte a dékán, aki szerint a most bemutatott kötet nemcsak a projekt méltó zárását jelenti, hanem a miskolci jogi kar szerepét és láthatóságát is erősíti a tudományos és szakmai közegben.

A háttéranyag szerint a Hercule III projektben komplex, gyakorlatorientált összehasonlító kutatómunka folyt, amely kiemelten foglalkozott az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség (EPPO), az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) és az európai közös rendőri szervezet, az Europol szerepének tudományos vizsgálatával is. A munkában nyolc uniós tagországból (Németország, Ausztria, Lengyelország, Görögország, Olaszország, Horváthország, Románia, Magyarország) működtek közre nemzetközi szaktekintélyek.

A könyvbemutatóval egybekötött zárókonferencián előadást tartott mások mellett Polt Péter legfőbb ügyész, Farkas Ákos projektmenedzser, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, Gerhard Dannecker, a Heidelbergi Egyetem egyetemi tanára és Szőnyi Amira, az OLAF egységvezetője.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Elindult az E-ING képzés a Magyar Ügyvédi Kamarában

Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.