Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Beszélgetés Dr. Kende Tamás ügyvéddel, a Kende, Molnár-Bíró és Katona Ügyvédi Társulás partnerével, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék adjunktusával
A Kiváló Ügyvédi Munkáért elismerés egy újabb díjazottjával beszélgetek – aki számára a MÜK díj nagy meglepetés és megtiszteltetés – az ügyvédségről, egyetemi oktatásról, európai uniós jogról, publikációkról, vitorlázásról.
Ügyvédként több mint 25 éve képvisel multinacionális cégeket tranzakciókban, peres eljárásokban és nyújt jogi tanácsot szabályozási kérdésekben 4 nyelven. Mivel foglalkozik mostanában?
A hagyományos cégadásvételi munkán felül az elmúlt időszakban sok választottbírósági ügyben jártam el hazai és külföldi kollegákkal együtt. Néhány esetben kifejezetten állam- és külföldi befektetők közötti perekben jártunk el, ami teljesen önálló műfaj, sajátos eljárásjogi és nemzetközi jogi szabályokkal. Ezeket az eljárásokat azért szeretem különösen, mert egyetemi oktatóként szerzett tudásomat tudom kamatoztatni a másik oldalon, az ügyvédi tevékenység során. Több külföldi eljárásban voltam magyar jogi szakértő, nagy nemzetközi adásvételi tranzakciókat csináltam. A választottbírósági munka nekem azért különösen érdekes, mert ennek során a másik oldalról látom a kollégák ügyvédi munkáját, és ebből igazán sokat lehet tanulni az ügyvédi munka minden eleméről. Néhány héttel ezelőtt volt például egy ügyem, ahol sok múlott azon, hogy az egyik fél nem számozta be rendesen a beadványához csatolt mellékleteket és így bár maga a perirat jó volt, de a beadványhoz csatolt mellékletek áttekinthetetlensége miatt kezelhetetlen volt a bíróság számára. A másik fél meg „rendesen” adta be a mellékleteket. Ebből is látszik, hogy ezek a dolgok számítanak, minden apró részletre oda kell figyelni.
A választottbíráskodás mellett viszonylag sokat foglalkozom Uniós versenyjoggal és ennek a körében különösen sokat az Európai Unió állami támogatásokkal és közüzemekkel (vasút, tömegközlekedés stb.) kapcsolatos jogi szabályozásával. Ezek a kérdések az ügyfelek számára húsba vágóan fontosak lehetnek, és ezeken a területeken az egyetemi kutatómunkámból származó információkat azonnal fel tudom használni az érdekükben, illetve az ügyvédi munka kapcsán szerzett gyakorlati ismereteket az oktatásban is kamatoztathatom.
Budapesten, Oxfordban és Párizsban tanult. 1990 óta oktat európai és nemzetközi közjogot az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszékén és 1997 és 2009 között a Közép-Európai Egyetemen és a University of California programjaiban oktatott. Az európai jogi oktatás bevezetése az Ön által írt tankönyvvel kezdődött 23 évvel ezelőtt. Az egyik első tankönyvet publikálta az európai integráció jogáról Magyarország EU csatlakozása előtt tizenegy évvel. Mennyire voltak hasznára a külföldi tanulmányok, hogy látja a magyar felsőoktatást és az oktatást a CEU-n?
A külföldi tanulmányaim során mind az oktatási módszerek mind a tanulási módszerek kapcsán sok jó példát láttam és ezek egy részét az egyetemi praxisban is felhasználtam. Ennyiben a külföldi tanulmányok mindenképpen hasznosak voltak. Azt is láttam, hogy a vezető angol és francia egyetemeken az oktatók milyen felkészültek illetve a hallgatók mennyit készülnek egy-egy órára, milyen nagy a „hajtás”. Az ELTE-n tartott egyetemi óráim során azt tapasztalom, hogy a hallgatók a tanulmányaikra nem szánják rá a megfelelő időt, már az egyetem első évétől dolgoznak, az előadásokra nem járnak be, már nem jönnek el az első előadásra sem és ez nem feltétlenül az előadás színvonalától vagy az előadótól függ. A hallgató úgy érzi, hogy akkor is le tud vizsgázni, ha egy-egy tantárgy félévi tananyagával csak néhány napot foglalkozik, ami azért probléma, mert ha ezek a hallgatók átmennek a vizsgán, akkor úgy nő föl egy korosztály, hogy az egyetemi élményből teljesen kimarad.
A hallgatók is érzik, hogy a követelmények folyamatosan lefelé nivellálódnak?
Ezt nem tudom. Nyilván mindenki csak azt látja, ami körülötte van. De az biztos, hogy hatalmas különbségek alakulnak ki a végzett hallgatók között és ez a vizsgákon is nagyon jól látszik.
A véletlen hozta, hogy a jogi pályára került?
A gimnáziumban a nyelvek és a történelem érdekelt, de azt láttam, hogy a bölcsészet számomra túl elvont. Szeretem, ha a munkám után rövid időn belül látom, hogy annak mi az eredménye. A bölcsészetben nem tudtam fölfedezni ilyen rövid- vagy középtávú visszacsatolást. Az egyik gimnáziumi osztálytársam akart jogász lenni és mesélt róla, hogy ez milyen jó dolog és azt mondta, hogy vannak olyan jogászok is, akiknek nyelvet kell használniuk. Rábeszélt és nem bántam meg azóta sem a döntésem, hogy a jogi pályát választottam életpályámnak.
A Nemzetközi Jog, Nemzetközi jogi szerződések és dokumentumok I-II. Európai Közjog és politika Bevezetés az Európai Unió politikáiba című könyvek szerzőjeként, és szerkesztőjeként ismert a neve szakmai körben. Készül a közeljövőben újabb kiadványa?
Az „Európai Közjog és Politika” című kiadvány 2007-ben jelent meg utoljára és mostanra sikerült elkészülnünk a hetedik kiadással, ami sok munkával járt, mert sok minden megváltozott az elmúlt években. a tankönyvet most szerkesztjük, és hamarosan megjelenik. Nemrég adtam le egy cikket, amely a Brexit jogi problémáival foglalkozik és ezzel kapcsolatban egy konferencián fogok részt venni és előadni februárban. Publikációm jelent meg a közelmúltban az ELTE ÁJK angol nyelvű lapjában az ELTE New Journalban egy beruházásvédelmi problémával kapcsolatban és egy beruházásvédelmi tudományos projektben illetve egy olyan emberi jogi projektben is részt veszek, amelynek során egy hónapig Helderbergben fogom az európai emberi jogi egyezmény egyes eljárási kérdéseit kutatni.
Az írás mellett jut idő az olvasásra is?
Nagyon szeretek olvasni. Talán ez a legkedvesebb időtöltésem.
És ha jön a szép idő, akkor irány a Balaton, a vitorlázás.
Igen, ha van egy kis szabadidőm, akkor a fiaimmal a 4 méter hosszúságú vitorlás csónakunkkal szeljük a vizeket. Gyerekkoromban szörföztem és ez annak a folytatása.
