Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkben az európai fizetési meghagyásos eljárás kialakításának céljával, az igénybevételi lehetőségekkel és a fizetési meghagyás végrehajthatóságával foglalkozunk.
1. A rendelet célja
A valamely követelés adós általi meg nem fizetése az esetek jelentős részében nem arra vezethető vissza, hogy az adós érdemben vitatná a követelés fennállását, hanem arra, hogy a tartozását nem akarja, vagy nem tudja kiegyenlíteni. Mivel az ilyen nem vitatott követelések esetén a végrehajtási jogcímhez jutás hagyományos módja, azaz a peres eljárás hosszadalmas és jelentős költségekkel jár, a jogosult részére lehetőséget kell biztosítani, hogy követelését gyorsabb, költségkímélőbb eljárásban érvényesíthesse. [Gruber, Urs Peter: Verordnung (EG) Nr 1896/2006 des Europäischen Parlaments und des Rates vom 12. Dezember 2006 zur Einführung eines Europäischen Mahnverfahrens. In Rauscher, Thomas (szerk.): Europäisches Zivilprozess- und Kollisionsrecht EuZPR / EuIPR Kommentar. 4. kiad. 2. köt., Otto Schmidt KG, Köln, 2015, 258. o.] E felismerés az Európai Unió legtöbb tagállamában arra késztette a jogalkotót, hogy egyszerűsített eljárásokat vezessen be a polgári eljárásjogába. A legelterjedtebb ilyen eljárás a fizetési meghagyásos eljárás, amelynek valamilyen formája 20 európai uniós tagállamban ismert.
Az igényérvényesítés szükségessége azonban nemcsak ugyanazon államban honos felek viszonylatában merülhet fel, hanem határon átnyúló ügyekben is. Különösen igaz ez az Európai Unió belső piacára, ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon mozog. Az egyes tagállami fizetési meghagyásos eljárások azonban amellett, hogy nagyfokú eltéréseket mutatnak kialakításukat illetően, határon átnyúló ügyekben vagy egyáltalán nem alkalmazhatók (például Ausztria, Magyarország), vagy csak megszorítások mellett vehetők igénybe (például Németország), vagy indítható ugyan eljárás (például Olaszország), azonban hatékonysága erősen megkérdőjelezhető [vö. az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Eufmhr.) (7) preambulumbekezdés]. Ez pedig végső soron a belső piac torzulásához vezet, illetve akadályokat gördít a hatékony igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elé.
Az Európai Unió jogalkotója ezért egy olyan önálló – a tagállami fizetési meghagyásos eljárások mellé lépő – eljárás bevezetése mellett döntött, amelynek az uniós szinten egységes szabály…
Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.
1. A rendelet célja
A valamely követelés adós általi meg nem fizetése az esetek jelentős részében nem arra vezethető vissza, hogy az adós érdemben vitatná a követelés fennállását, hanem arra, hogy a tartozását nem akarja, vagy nem tudja k…
1. A rendelet célja
A valamely követelés adós általi meg nem fizetése az esetek jelentős részében nem arra vezethető vissza, hogy az adós érdemben vitatná a követelés fennállását, hanem arra, hogy a tartozását nem akarja, vagy nem tudja k…
1. A rendelet célja
A valamely követelés adós általi meg nem fizetése az esetek jelentős részében nem arra vezethető vissza, hogy az adós érdemben vitatná a követelés fennállását, hanem arra, hogy a tartozását nem akarja, vagy nem tudja k…
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
