Az európai termékfelelősségi szabályozás reformjának lehetséges útjai


A fogyasztóvédelmi szabályozásunk átalakulóban van, amelyet leginkább a megváltozott fogyasztói szokások, a digitalizáció hatásai, a fogyasztók eltérő védelmi szükségletei és a globalizált piaci folyamatok kényszerítenek ki. Az Európai Unió a fogyasztóvédelmi joganyag harmadik nagy átvilágítását is elvégezte és sok területen alkotott a jelen kor kihívásaihoz illeszkedő szabályozást. A termékfelelősség egyik legrégebbi fogyasztóvédelmi jogintézményként jelenleg felülvizsgálat előtt áll. A tanulmányban a jogintézménnyel szemben megfogalmazott kritikákat, a felülvizsgálat lehetséges területeit és okait kívánom elemezni.

Jelen tanulmány a Fogyasztóvédelmi Jog online szakfolyóirat 2022/2. számában jelent meg.


Hivatkozott jogszabályhelyek: Ptk. 6:550-6:559. §, 85/374/EGK irányelv, 2001/95/EK irányelv, 2019/770-es EU irányelv, 2019/771 EU irányelv


  1. Bevezetés
[1] A termékfelelősség európai szabályozása mérföldkőnek tekinthető mind az európai fogyasztóvédelmi szabályozás körében, mint pedig a gyártó speciális közvetlen deliktuális felelősségi alakzatának megteremtése miatt. A termékfelelősség jogintézményének sajátos jellege, hogy az általános kártérítési szabályoktól eltérő szabályozást kívánt megvalósítani, hiszen a korábbi kontraktuális alapon vizsgált felelősség helyett az értékesítési láncolatban korábban álló – szerződéses kapcsolatban nem álló – szereplő közvetlen felelősségét teremtette meg objektív alapon, kimentést csak a jogszabály által lehetővé tett csekély körben engedve. Ennek eredményeképpen fogadta el a közösségi jogalkotó is a gyártó objektív felelősségét előíró – teljes harmonizáción alapuló -, a Tanács hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 85/374/EGK irányelvet (a továbbiakban: Irányelv). Az Irányelv első generációs fogyasztóvédelmi irányelvnek tekinthető, amelyet az Európai Unió még abban az időben alkotott meg, amikor a fogyasztóvédelmi politika fő prioritásai közé tartozott az általános és magas szintű termékbiztonság megteremtése a belső piacon. A biztonságos belső piac megteremtésének érdekében első maximum harmonizálandó irányelvként fogadták el a termékfelelősségről szóló irányelvet, amely az elmúlt négy évtized alatt állta a belső piac változásait [2] A magyar jogalkotó harmonizációs kötelezettségeinek eleget téve önálló felelősségi alakzatot teremtett a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény elfogadásával, amely az átültetéskor még a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényen kívül kapott helyet. Bár vita övezte a termékfelelősség szabályozásának a helyét, nem tért el az a gyakorlat a jogalkotó más fogyasztóvédelmi irányelvek átültetésének a gyakorlatától. a termékfelelősségre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:550-6:559. § rendelkezései tarta…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.


Kapcsolódó cikkek