Jogszabályfigyelő 2024 – 39. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/94–96. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkben áttekintjük az irodagondnok kirendelését, jogállását és feladatköreit.
Az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) állapítja meg az irodagondnokokra vonatkozó alapvető szabályokat.
Ki rendeli ki az irodagondnokot?
Az Üttv. úgy rendelkezik, hogy az irodagondnokot a területi ügyvédi kamara jelöli ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül.
Tehát a kirendeléshez az irodagondnoknak előzetesen nyilvántartásba kell vetetnie magát a területi ügyvédi kamaránál. A sürgős eljárási kényszerre tekintettel nyilvántartásba vételhez nem szükséges elnökségi határozat. A nyilvántartásba vételről a területi kamara ügyintézője 8 napon belül határoz.
A területi ügyvédi kamara kérelemre az ügyvédi kamarai nyilvántartásban az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultságát bejegyzi annak a legalább ötéves ügyvédi gyakorlattal rendelkező ügyvédnek, aki a kamara tagja. Nem jegyezhető be az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultsága annak,
Mikor kell irodagondnokot kirendelni?
Az irodagondnok feladatai
Az irodagondnok a 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat szerint a kijelölő határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkísérli a gondnokolt irodába való bejutást.
A gondnokolt ügyvéd vagy európai közösségi jogász irodahelyiségét az irodagondnok első alkalommal legalább két másik személy – amennyiben az együttműködésre kötelezett ügyvéd elhunyt, vagy a kötelezettségei teljesítését lehetetlenné tévő állapotban van, és az lehetséges, ismert örökös, közeli hozzátartozó, területi ügyvédi kamara elnökségi tagja vagy alkalmazottja, a területi ügyvédi kamara irodagondnoki tevékenység gyakorlására jogosult tagja, valamint a felszámoló jelenlétében nyithatja fel, akik aláírásukkal tanúsítják az eljárás jogszerűségét.
Ha a gondnokolt irodahelyiségének felnyitása két egymást követő alkalommal meghiúsul, és ezt az irodagondnok a területi ügyvédi kamara részére a második sikertelen kísérletet követő három munkanapon belül hitelt érdemlően igazolja, a területi ügyvédi kamara a honlapján közzéteszi az irodagondnoki kijelölés tényét, azt, hogy az eljárás eredménytelen volt, és az eredménytelenség okát.
Az irodagondnok, adott esetben az irodavezetővel együttműködve, ellátja
Az irodagondnok feladatai ellátása érdekében jogosult az ügyvéd, az európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi iroda képviseletére.
Az irodagondnok az irodahelyiség felnyitását követően nyomban leltárt vesz fel az irodában található vagyontárgyakról és iratokról. A leltár valóságnak való megfelelését a jelenlévő személyek aláírásukkal tanúsítják.
A z irodagondnokkal együttműködésre kötelezett ügyvéd köteles
Az irodagondnok a folyamatban lévő ügyek felmérését követően átveszi a gondnokolt fizetési számlája és letéti számlája feletti rendelkezési jogot, betekint a letéti nyilvántartásban és adatot igényel a területi ügyvédi kamarától arról, hogy a gondnokolt ügyvédet folyamatban lévő ügyben kirendelt védőként kijelölték-e.
Az irodagondnok a kijelölő határozat véglegessé válását, vagy ha a határozat azonnal végrehajtható, kézhezvételét követően harminc napon belül nyitó jegyzőkönyvet vesz fel, amely a kijelölés keretei között szükség szerint tartalmazza:
Az irodagondnok a gondnokolt vagyonának felmérése érdekében elszámol a folyamatban lévő ügyekben érintett ügyfelekkel, megkeresi az ismert hitelezőket a követelés nem vitatott összegének megállapítása iránt, a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján két alkalommal hirdetményt tetet közzé, amelyben felhívja az ügyvédi iroda esetleges hitelezőit igényüknek a második közzétételt követő negyven napon belüli bejelentésére.
Az igénybejelentési határidő leteltét követően az irodagondnok követelésjegyzéket készít, amely elkülönítetten tartalmazza a vitatott és a nem vitatott követeléseket, és – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a nem vitatott követeléseket kifizeti a hitelezőknek, ha azokat a gondnokolt vagyona fedezi.
Az irodagondnok a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon felosztására javaslatot készít, amelyről az iroda tagjai az alapító okirat szerint döntenek.
A tagok az alapító okirat szerint dönthetnek a vitatott követelések engedményezéséről, valamint – ha a gondnokolt vagyona a követeléseket nem fedezi – a fennmaradó tartozások átvállalásáról a polgári jog szabályai szerint.
Az irodagondnok a kijelölés keretei között szükség szerint jogosult
Az irodagondnok eljárásának befejeztével záró jegyzőkönyvet készít, amely szükség szerint tartalmazza:
A záró jegyzőkönyvet az irodagondnok 15 napon belül megküldi a területi ügyvédi kamarának, és kéri a kijelölés megszüntetését.
Az irodagondnok a területi ügyvédi kamara elnöksége által meghatározott, a területi ügyvédi kamarát terhelő ellenérték fejében vállalhatja az iratőrzési kötelezettség alá eső iratok szabályszerű megőrzését.
Az irodagondnok az ügyvéd halála esetén az elhunyt örökösei javára beszedett munkadíjat a közjegyző – hagyatéki eljárás hiányában az ismert örökösök együttes – rendelkezése alapján jogosult kiadni, vagy ha az iroda jogutód nélküli megszűnésére tagjának halála miatt kerül sor, az irodagondnok a közjegyző – hagyatéki eljárás hiányában az ismert örökösök együttes – rendelkezése alapján jogosult a hagyatéki vagyonba tartozó vagyontárgyat elidegeníteni, követelést hagyatéki vagyonba tartozó pénzeszközzel kielégíteni, a hagyatéki vagyon részét képező bármely vagyonelemet az örökösnek, vagy harmadik személynek kiadni.
Az irodagondnok díjazása
Az irodagondnok a tevékenységéért kamarai szabályzatban meghatározott mértékű díjazásra jogosult, amelyet az, illetve annak a jogutódja köteles viselni, akinek a számára az irodagondnokot kijelölték. Amennyiben az irodagondnok díja behajthatatlan, azt a területi kamara viseli. A díjazást a 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat határozza meg, amely úgy rendelkezik, hogy „az irodagondnok eljárásáért negyvenezer forinttól kétszázezer forintig terjedő díjazásra jogosult, amely díj tartalmazza az irodagondnoki feladatok ellátásával rendszerint együtt járó költségek megtérítését is. A díj összegét a területi ügyvédi kamara állapítja meg.”
Az irodagondnok ezen kívül jogosult egyéb költségei megtérítését kérni. Az eljárásával összefüggésben felmerülő egyéb indokolt költségeket, az azok alapjául szolgáló tények megjelölésével köteles azok esedékessé válását megelőzően legalább 5 munkanappal az elnöknek bejelenteni, és azok indokoltságát legalább valószínűsíteni.
Az irodagondnok az elvégzett tevékenysége arányában jogosult díjazásra, ha
Nem jogosult díjazásra az irodagondnok, ha az irodagondnoki feladataiból fakadó lényeges kötelezettségét megszegi vagy eljárása az ellenőrzési körébe tartozó okból a kijelölésben meghatározott időn belül eredménytelen volt.
Alábbi cikkünkben a 2024/94–96. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni – a Kúria eseti döntése.
Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, Dr. Bodor Mária, Dr. Gál Judit és Dr. Koday Zsuzsanna által jegyzett Magyarázat a cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárásról című kiadványába.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!