Bekamerázott munkahelyi mosdók

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2017. november 17.
Rovat:

Nem valósítja meg a tiltott adatszerzés bűntettét az, aki mozgásérzékelős, felvételek készítésére alkalmas kamerát szerel fel a munkahelyén, a kft. női mosdójában azért, hogy az ott történteket rögzítése – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a terhelt a mozgásérzékelős, felvételek készítésére alkalmas kamerát szerelt fel a munkahelyén, a kft. női mosdójában.

A járásbíróság eljárása

A terheltet a járásbíróság tiltott adatszerzés bűntette miatt jogerősen 1 év 6 hónap időtartamra próbára bocsátotta. A bűncselekmény törvényi tényállása szerint az, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti, tiltott adatszerzést követ el [Btk. 422. § (1) bekezdés b) pont].

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A jogerős ítélet ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, a tiltott adatszerzés bűntette miatti vád alóli felmentés érdekében, mivel úgy ítélte meg, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Álláspontja szerint a bűncselekmény csak magánlakásban, vagy az ahhoz tartozó egyéb helyiségében követhető el, így a terhelt cselekménye, mivel azt a munkahelyén követte el, nem tényállásszerű, így nem követett el bűncselekményt.

A Kúria megállapításai

A Kúria osztotta az ügyészség álláspontját. A tényállási elemeket elemezve kiemelte, hogy a cselekmény jogi tárgya a lakás, illetőleg a lakáshoz tartozó egyéb helyiség és a bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek, vagyis az ún. házijog. Nem valósulhat meg ezért a középületekben, intézményekben, hivatalokban, gyárakban, üzemekben, boltokban levő, de nem lakás céljait szolgáló helyiségekbe való jogtalan bemenetellel vagy bent maradással, mivel ezek kívül esnek a házijog körén.

A tényállás elkövetési magatartásai a más lakásának, egyéb helyiségének vagy az azokhoz tartozó bekerített helynek titokban való átkutatása, illetve az ott történtek technikai eszköz alkalmazásával való megfigyelése vagy rögzítése; más közlést tartalmazó zárt küldeményének felbontása vagy megszerzése, és tartalmának technikai eszközzel való rögzítése; elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított vagy azon tárolt adat kifürkészése, és az észleltek technikai eszközzel rögzítése.

A titokban átkutatás a lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített helynek a jogosult tudtán kívüli, módszeres átvizsgálását jelenti. A lakásban, egyéb helyiségben vagy azokhoz tartozó bekerített helyen történteknek technikai eszközzel való megfigyelésén az ottani eseményeknek: személyek mozgásának, magatartásának, szóbeli megnyilvánulásainak, illetve azok hiányának az érzékszervekkel való huzamosabb ideig tartó észlelését; rögzítésén pedig a fentiek kép- és/vagy hangrögzítő eszközzel való felvételét kell érteni.

 

A Kúria kiemelte, a bűncselekmény ilyen természetű elkövetési magatartása a hatályos törvényi szabályozás szerint csak más magánlakásában, egyéb helyiségében, vagy azokhoz tartozó bekerített helyen valósítható meg, munkahelyen, hivatali helyiségben, munkahely közös használatú helyiségeiben nem. Az elkövetés helyszíne ugyanis a bűncselekmény különös részi törvényi tényállásának szükségszerű, nélkülözhetetlen eleme. Így bár a terhelt maradéktalanul megvalósította a bűncselekmény elkövetési magatartását, vagyis a tárgyi oldal szükséges eleme tényállásszerű volt, mivel azonban az elkövetés helye tekintetében nem, ezért bűncselekmény megállapítására sem kerülhet sor.

Mindezek alapján a Kúria a járásbíróság végzését megváltoztatta és a terheltet a tiltott adatszerzés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 299/2017.) a Kúriai Döntések 2017/11. számában 361. szám alatt jelent meg. 

Kapcsolódó cikkek:


AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
2018. október 16.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.

Ingatlan adásvétel: nem számít a felek szándéka, ha nincs róla írásbeli szerződés
2018. október 15.

Ingatlan adásvétel: nem számít a felek szándéka, ha nincs róla írásbeli szerződés

Az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha a kölcsönös és egybehangzó szerződéses jognyilatkozatát minden szerződő fél aláírta. Ha nincs olyan egy vagy több okirat, amely a vétel tárgyát képező ingatlan tulajdoni hányadára vonatkozóan a felek egybehangzó szerződéses jognyilatkozatát tartalmazza, a vevő érvényes szerződés hiányában tulajdonjogot a vitás tulajdoni hányadon nem szerezhet – a Kúria eseti döntése.

Munkahelyi baleset: mikor felelős a munkáltató?
2018. október 12.

Ha a kár a legkisebb mértékben is összefüggésben áll a munkaviszonnyal, a munkáltató felelőssége már megállapítható. A XV. Magyar Munkajogi Konferencián Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró, a Kúria kollégiumvezető-helyettese beszélt a joggyakorlat-elemzés tanulságairól.