Bepanaszolható végrehajtók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 

AZ IM rendeltet alkotott az  önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról.


A 3/2015. (II. 25.) IM rendelet  szerint panasszal bárki szóban vagy írásban fordulhat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarához.

Szóbeli panasz esetén a kamara jegyzőkönyvet vesz fel 3 példányban, amely az alábbiakat tartalmazza:

–  a panaszos neve,

– a panaszos lakcíme, székhelye, illetve amennyiben szükséges, levelezési címe,

–  a panasz részletes leírása,

–  a panasszal érintett végrehajtási ügy száma,

–  a panaszolt neve, nyilvántartási száma,

–  a panaszos által benyújtott iratok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,

–  a jegyzőkönyvet felvevő személy és a panaszos aláírása,

–  a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje.

 

A kamara a jegyzőkönyv egy példányát átadja a panaszosnak. Szóbeli panasz esetén a kamara köteles a panaszossal közölni a panasz azonosítására szolgáló adatokat. A kamara lehetővé teszi, hogy a panaszos az írásbeli panasz benyújtásához – a választása szerint – a kamara honlapján közzétett formanyomtatványt alkalmazzon.  Ha a panaszos az írásbeli panaszt a panaszolt végrehajtónak vagy alkalmazottjának adja át, a végrehajtó legkésőbb a következő munkanapon az elektronikus kézbesítési rendszer útján továbbítja a panaszt a kamara részére, ahol azt nyilvántartásba veszik.  A panasz kamarához történő benyújtása esetén a panaszos által felmutatott eredeti irat másolatát kell csatolni a panaszhoz, amit a panaszos kérésére a kamara készít el a saját költségére.

 

A kamara a nyilvántartásba vételtől számított 2 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a panasz elbírálása a tartalmánál fogva nem tartozik-e bíróság vagy más hatóság hatáskörébe. A panasz akkor alapos, ha a panaszolt végrehajtó intézkedése, mulasztása jogszabályt vagy kamarai iránymutatást sért


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]