Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Folyóiratunk januári számában interjút olvashattak dr. Wopera Zsuzsával, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosával, akit a polgári perrendtartás kodifikációs munkáinak irányításával bízott meg dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter. A munkálatok 2014 szeptemberével megkezdődtek, melynek részleteibe avatja be a tisztelt olvasókat folyóiratunk jelen számtól induló új rovatával, ahol hónapról hónapra a kodifikáció aktuális állásáról, az azzal összefüggő szakmai kérdésekről számolnak be a jogalkotási folyamatban résztvevők.
Mind a folyóirat szerkesztői, mind a rovatot tartalommal megtöltő szerzők szándéka szerint az itt megjelenő írások célja nem kizárólag a tájékoztatás, hanem a visszacsatolás lehetőségének megteremtése is, ezért azon is dolgozunk, hogy Önök a megfelelő online felületen megoszthassák majd véleményüket szerkesztőségünkkel.
Februári számunkban dr. Wopera Zsuzsa miniszteri biztos mutatja be az Igazságügyi Minisztériumban folyó munka eddig elért eredményeit és a kodifikációban közvetlenül résztvevő szakembereket, munkatársakat.
Ahogyan arról jelen folyóirat 2015 januári száma beszámolt, az Igazságügyi Minisztérium keretei között folyik az új polgári perrendtartás kodifikációja 2014 szeptemberétől. Jelenleg a Kódex koncepciójának kidolgozása folyik, melyet Dr. Trócsányi László Miniszter úr hamarosan a Kormány elé terjeszt. De idézzük fel, hogyan jutottunk el idáig, milyen szakmai viták kereszttüzében formálódott az előterjesztés, melynek főbb tartalmi elemeit a folyóirat januári száma bemutatta.
2014 szeptemberében létrejött az Igazságügyi Minisztériumon belül egy munkacsoport, mely hétről hétre a kodifikáció elvi, dogmatikai szempontból legfontosabb kérdéseit elemezte, és nem ritkán parázs viták alakultak ki egy-egy szakmai kérdés mikénti megítélése, a kodifikáció szempontjából követendő vagy elvetendő volta tekintetében. Ez persze nem meglepő, hiszen ugyanazt a gyakorlati problémát másként látja a bíró, más szemszögből az ügyvéd, és természetesen az is, aki a tudomány oldaláról vizsgálja mindezt.
A rovat első megjelenésére tekintettel mindenekelőtt bemutatom az IM Kodifikációs munkacsoportjának összetételét, tagjait, majd ezt követően az elmúlt hónapok munkafolyamatából kiemelek néhány olyan, az új Pp. kodifikációja szempontjából alapvető jelentőségű kérdést, mellyel sokat foglalkoztunk a koncepcióalkotás folyamán, és amelyek érdemben meghatározhatják az új kódex jövőbeli működésének mikéntjét.
Az IM Kodifikációs Munkacsoportjának tagjai
A munkacsoport létrehívásakor fontos szempont volt, hogy abban a kodifikációért felelős igazságügyi miniszter, a miniszteri biztos és a Minisztérium illetékes magánjogi főosztályának munkatársai mellett helyet kapjanak valamennyi jogászi hivatásrend és a perjogtudomány képviselői.
Kiemelést érdemel, hogy a munkacsoport több tagja is a kodifikáció szempontjából igen lényeges, elmélyült külföldi tapasztalatokkal, megfelelő rálátással rendelkezik más államok eljárásjogi berendezkedésére, egyik munkacsoporti tagunk most is az Egyesült Államokban kutat.
A 2014 szeptemberétől heti rendszerességgel ülésező munkacsoport magját az IM Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának munkatársai alkották, akik a Bodzási Balázs helyettes államtitkár vezette Igazságügyi és Magánjogi Jogalkotásért felelős helyettes államtitkárság szervezeti egységébe tartoznak. Köréjük szerveződtek, az ő munkájukat segítették hétről hétre az alábbiakban röviden bemutatásra kerülő külsős kollégák, akik több éves, évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek a polgári eljárásjog területén, akár a gyakorlat, akár az elmélet, jogtudomány oldaláról.
Dr. Csillám Katalin
a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese
A Szegedi József Attila Tudományegyetem Jogi Karán végzett „suma cum laude” minősítéssel. Ezután születési helyén, Miskolcon a járásbíróság fogalmazója, majd a jeles eredménnyel letett szakvizsga után annak bírája lett. 30 éves pályafutása alatt mindvégig civilisztikai ügyszakban ítélkezik, döntő mértékben kötelmi, kártérítési, gazdasági, családjogi ügyekben. Szakmai pályafutása alatt kezdetben elsőfokú bíróként, később fellebbviteli ügyszakban tanácsban, illetve tanácselnökként végezte munkáját.
Ítélkező tevékenysége mellett a Miskolci Járásbíróság elnökhelyettesi feladatait is ellátta. Egy cikluson át a Polgári-Közigazgatási Kollégium kollégiumvezetőjeként elláthatta a megye bíráinak szakmai irányítását.
2004-től a Miskolci Törvényszék elnökhelyetteseként teljesít szolgálatot, melynek során egyik célja a vezetői munka és a szakmai tevékenység összhangjának megteremtése. Kiemelt figyelmet fordít a bírák és egyéb igazságügyi alkalmazottak oktatására, melyben mind helyi szinten, mind a Magyar Igazságügyi Akadémián is részt vesz.
Munkáját Miniszteri Elismerő Oklevéllel, majd a Juhász Andor-díj ezüst fokozatának adományozásával ismerték el. A munkabizottsági munkában az igazságügyi miniszter felkérésére vesz részt. Ítélkezési és vezetési tapasztalatai hasznos gyakorlati tanácsokkal segítik a testületet, végső soron az ítélkezésben részt vevők és a jogkereső polgárok érdekeit.
Dr. Vasady Loránt
csoportvezető bíró, Fővárosi Törvényszék
2002-ben végzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán „summa cum laude” minősítésű diplomával. 2005-ben közgazdász másoddiplomát szerzett. A jogi szakvizsgát 2007-ben tette le jeles eredménnyel. 2008-tól bíró a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, 2013 novemberétől csoportvezető bíró a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégium Peres Csoportjában.
2014-ben a Kúria érvénytelenséggel foglalkozó joggyakorlat-elemző csoportjának tagja, 2013-tól feladatai közé tartozik a Gazdasági Kollégium Peres Csoportjának szakmai irányítása, instruktorbíró. Döntően versenyjogi perekben és a kiemelt gazdasági ügyekben ítélkezik. Egyebekben leginkább érvénytelenséggel, kártérítéssel, megbízással, vállalkozással kapcsolatos ügyeket tárgyal.
Dr. Virág Csaba
OBH-ba beosztott törvényszéki bíró
A Munkacsoportban az Országos Bírósági Hivatalba beosztott törvényszéki bíróként, az OBH 2014 novemberében felállított „Új Pp. Kodifikációs Munkacsoport” elnökeként vett részt.
1998-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd 2002-ben tett jogi szakvizsgát. 1998–2003 között a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott, majd 2003-ban bíróvá nevezte ki a Köztársasági Elnök. Bíróként a Budapest Környéki Törvényszéken (korábban: Pest Megyei Bíróság), majd kirendelt bíróként a Kúrián dolgozott. A 2013. és 2014. évben a Kúrián a fogyasztói kölcsönszerződések és a szakértői bizonyítás joggyakorlatát elemző csoportoknak volt a tagja. 2014-től az OBH európai jogi szaktanácsadója. PhD-tanulmányokat folytat a polgári per szerkezetének és a tisztességes eljárás kapcsolatait vizsgáló témakörben. Rendszeresen publikál, valamint belföldi és külföldi tudományos konferenciákon ad elő; társszerzője több magánjogi és eljárásjogi kommentárnak. 2014-ben első díjat nyert a Mailath György tudományos pályázaton a bírói hatalom és a féluralom viszonyát tárgyaló tanulmányával.
Dr. Köblös Adél
alkotmánybírósági főtanácsadó,
egyetemi docens
1999-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem ÁJK-n, utána ott is maradt oktatni: előbb tudományos segédmunkatársként, utána tanársegédként, adjunktusként és két hónap erejéig docensként (2012. januárig) a Polgári jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszéken, ahol leginkább polgári eljárásjogot oktatott. 2004-ben tette le a jogi szakvizsgát és 2008-ban szerzett PhD-fokozatot. 2007-től dolgozik az Alkotmánybíróságon, jelenleg főtanácsadóként. 2010-től az Alkotmánybírósági Szemle egyik szerkesztője. 2014-ben határozott időre kinevezték tudományos főmunkatársnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Jogi Tanszékén, január elejétől átkerült az újonnan megalakult Államtudományi Intézetbe. Itt közigazgatási bíráskodással foglalkozik, annak alkotmányos hátterét kutatja. Tagja volt a tavalyi és tagja az idei joggyakorlat-elemző csoportnak a Kúrián, mely a közigazgatási perjog témakörével foglalkozott, illetve foglalkozik.
2000–2001-ben kilenc hónapot töltött Londonban, ahol egy ösztöndíj jóvoltából bepillantást nyerhetett az angol ügyvédi irodák, bíróságok és a Brit Nemzetközi és Összehasonlító Jogi intézet munkájába. 2004-ben három hónapig gyakornokként tevékenykedett az Európai Unió Elsőfokú Bíróságán, 2005-ben pedig Erasmus program keretében a Turkui Egyetemen folytatott kutatásokat.
Dr. Wallacher Lajos
ügyvéd, választottbíró
1991-ben szerzett diplomát a Miskolci Egyetemen. Pályáját ügyvédjelöltként kezdte, majd az Igazságügyi Minisztériumban folytatta, ahol 1993 és 2005 között törvény-előkészítéssel foglalkozott. Fő szakterülete az első időszakban a polgári eljárásjog és választottbíráskodás, valamint a polgári jog volt. 1999-től európai uniós jogi szakterületen dolgozott, számos jogterület jogharmonizációjával foglalkozott (versenyjog, fogyasztóvédelem, igazságügyi együttműködés, szellemi tulajdonjogok, áruk és szolgáltatások szabad mozgása).
Magyarország EU csatlakozása után a Gazdasági Versenyhivatalban folytatta pályáját, legutolsó beosztásában a hivatal elnökhelyetteseként.
2011-től ügyvéd, a Squire Patton Boggs ügyvédi iroda tagja, fő szakterülete a versenyjog és peres ügyek. Számos szakcikk és szakkönyv szerzője, társszerzője. Óraadóként több egyetemen is oktatott (ELTE, PPKE).
|
Kluwer International
Nemzetközi jogi e-könyvek
Egy kattintásra Öntől!
|
 |
Dr. Gát Ákos Bence
kabinettag
2011-ben a Párizsi Politikatudományi Intézet (Sciences Po Paris) európai kampuszán szerzett alapdiplomát politikatudományokból. 2010 és 2011 között egy évet töltött el ösztöndíjasként a Barcelonai Pompeu Fabra Egyetem állam- és politikatudományi karán, ahol spanyol, katalán és angol nyelven folytatott tanulmányokat. Ezt követően a Párizsi Politikatudományi Intézet Jogi Iskolájában (École de droit de Sciences Po Paris) tanult, ahol gazdasági szakjogász mesterszakon végzett. 2013-ban megszerezte a Strasbourgi Egyetem Jogi Karának európai jogi mesterdiplomáját.
Szakmai gyakorlatát a Gide Loyrette Nouel francia nemzetközi ügyvédi irodahálózat Budapesti irodájában, valamint az Európai Parlamentben töltötte. 2011-től a franciaországi Duel Amical Egyesület alapító elnökeként magyar és nemzetközi közéleti vitákban is részt vesz, 2013-ban az alkotmányozás folyamatát és a magyar Alaptörvényt bemutató párizsi konferencia főszervezője. 2014-től a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Európa-tanulmányok mesterképzésén vendégelőadó, valamint segíti a szegedi Frankofón Egyetemi Központ arculatépítését és nemzetközi kapcsolatainak kialakítását.
2014 júniusától tagja Trócsányi László igazságügyi miniszter kabinetjének. Pluridiszciplináris feladatkörében többek között nyomon követi a Polgári Perrendtartás Kodifikációjáért Felelős Munkacsoport munkálatait, amelyhez francia nyelvi és francia jogi ismereteinek segítségével, jelentős mértékben hozzájárul.
Dr. Udvary Sándor
alkotmánybírósági főtanácsadó, tanszékvezető, egyetemi docens
Az ELTÉ-n 1993–1998 között végezte jogi tanulmányait, amely során szinte végig gyakornokoskodott a Szabó és Szomor Ügyvédi Irodánál. 1996-tól a Polgári Eljárásjogi Tanszék, Prof. Dr. Németh János demonstrátora volt. 1998-tól az Alkotmánybíróságon dolgozik, 1998-tól 2005-ig az ELTE jogi karán, majd 1999-től máig a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán oktat polgári eljárásjogot, 2008-tól egyetemi docensként, 2011-től tanszékvezető. Tudományos fokozatát 2007-ben szerezte meg. Számos polgári eljárásjogi és médiajogi cikk és tanulmány szerzője, közreműködött médiajogi és polgári eljárásjogi tankönyvek megírásában. Társszerzője és társszerkesztője a Közlönykiadó által nyomtatott, illetve elektronikus formában megjelentetett polgári perrendtartási kommentárnak. A polgári eljárásjogi kodifikáció eddigi folyamatában „a felek és képviselőik” munkacsoport munkájában vett részt. Jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik tanulmányúton, ahol a class action (osztályos kereset) jogintézményét kutatja. E témában az utóbbi években számos tanulmánya, cikke jelent meg.
Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf
közjegyző, a MOKK jogi ügyvezetője
2003-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Pályáját az Igazságügyi Minisztériumban kezdte mint jogszabály-előkészítő. Feladatkörébe tartozott többek között a polgári eljárásjogi jogszabály-előkészítés. 2008-tól a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodavezetője, jelenleg jogi ügyvezetője. 2009-től közjegyző-helyettes volt dr. Czifra Rudolf közjegyző mellett. Az igazságügy-miniszter 2014. október 15-étől közjegyzővé nevezte ki Budaörs 2. székhelyre. 2004 óta tanít az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékén. Fő szakterülete a polgári nemperes eljárások joga. A polgári alaki és anyagi jog témakörében számos szakcikke, valamint több monográfiája jelent meg. 2013-tól a Magyar Jog szerkesztője. Ugyanebben az évben szakmai munkája elismeréseképpen a Magyar Jogász Egylet In Memoriam Francisci Deák díjjal tüntette ki. Nős, három gyermek édesapja.
Dr. Bodzási Balázs
IM, helyettes államtitkár
2001-ben szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskoláját 2004–2007 között végezte el, abszolutóriumot 2007 szeptemberében szerzett. 2005–’06-ban a grazi egyetemen folytatott tanulmányokat. 2006–’07-ben elvégezte az ELTE-n a Deutsche Rechtsschule-t, majd 2007–’08-ban a göttingeni egyetemen folytatott posztgraduális képzés eredményeként LL.M. címet szerzett. 2008–’09 folyamán ösztöndíjas kutató az Osztrák Tudományos Akadémián. 2011-ben a hamburgi Max-Planck Intézet ösztöndíjas kutatója.
Jogi szakvizsgáit 2009-ben, a társasági szakjogász képzést az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében pedig 2014-ben fejezte be. Korábbi munkahelyei: Alkotmánybíróság, MTA Jogtudományi Intézete, Kúria Polgári Kollégiuma. 2009 óta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. 2014 óta dolgozik az Igazságügyi Minisztériumban.
Dr. Ádám Attila
ügyvéd
1991-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1994-ben ügyvédi szakvizsgát tett. 1994–1997-ig egyéni ügyvéd. 1997-től társtulajdonos alapítója a Sulyok és Ádám Ügyvédi Irodának. 2000–2014-ig a szegedi Osztrák Köztársaság Konzuli Képviseletének jogi igazgatója. 2006-ban Európa-jogi Szakjogász képesítést szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Szakcikkei jelentek meg a Bankszemlében és a Céghírnökben. Szakterületei: polgári és gazdasági jog, európai jog.
A következőkben, ahogyan azt a cikk elején jeleztem, áttérek első megjelenésünk szakmai tartalmára, a kodifikáció szempontjából kardinálisnak tekinthető egyes témakörökre, és az azokkal kapcsolatos dilemmákra.
Munkánk kezdetén elsődleges fontosságú volt, hogy rögzítsük, melyek az új Pp. legfontosabb kodifikációs célkitűzései. Az alábbiakban ezek közül emelek ki néhányat.
A korszerűség biztosítása
Az átfogó reform elsődleges indoka a korszerűség megteremtése a polgári perjog szabályai körében. Alapvetően megváltoztak azok a politikai – társadalmi – gazdasági viszonyok, melyek jogvitáira az 1952. évi Pp.-t modellezték. A rendszerváltást követő módosítások sem tudták megfelelően lekövetni az eljárásjogi rendelkezések szintjén azokat a gyökeres változásokat, melyek a gazdasági viszonyok és az anyagi jogi szabályozás körében bekövetkeztek. Ezt a problémát a Kódex további módosításaival nem, csak egységesen, egy új szerkezetű és tartalmú Pp. megalkotásával lehet orvosolni, mely egyaránt figyelemmel van a magyar perjogi hagyományokra, az egyes külföldi perjogi megoldásokra, a jogkeresők igényeire, illetve a nemzetközi és az uniós jogra.
A perhatékonyság rendszerszintű megvalósítása
A perhatékonyság, a per ésszerű időn belül történő befejezésének kívánalma nemcsak a jogkeresők alapvető érdeke, de azt mind a nemzetközi jogi dokumentumok, uniós normák, mind az alaptörvényi rendelkezések is megkövetelik. A hatályos Pp. sem alapelvi szinten, sem a hatályos perszerkezet működéséből adódóan nem teszi lehetővé azoknak a perjogi mechanizmusoknak a kiaknázását, mellyel jelentősen előmozdítható lenne a perhatékonyság, a perelhúzás eredményes megakadályozása. Alapelvi szinten a tárgyalási elv abszolutizálása, az aktív bírói pervezetést háttérbe szorító szabályozás, a per befejezését késleltető jogintézmények nem megfelelő szabályozása (keresetváltoztatás, viszontkereset), a bizonyítási eljárás egyes elemei (pl. szakértői bizonyítás visszásságai), az egyes bizonyítási cselekmények időbeli korlátlansága rendszerszinten akadályai a hatékony permodell működésének.
A perhatékonyság rendszerszinten a megfelelő eljárási rend vagy rendek kialakításával, a perkoncentráció erősítésével, az aktív bírói pervezetés és a szervezeti kérdések tisztázásával biztosítható a jelenleginél jóval eredményesebben.
A polgári igazságszolgáltatás iránti közbizalom erősítése, az ítélkezés kiszámíthatóságának, átláthatóságának előmozdítása
A független és magas színvonalú bíráskodással kapcsolatban lényeges a bírósági döntéshozatal kiszámíthatóságának és átláthatóságának biztosítása. Ezzel kapcsolatosan mind az Alaptörvény, mind a Bszi. számos elvi jelentőségű tételt rögzít, pl. nyilvánosság elve, bírói függetlenség elve, törvényes bíróhoz való jog. A Pp. kodifikációja során is olyan hatásköri szabályok, eljárási rend kialakítására kell törekedni, amely képes előmozdítani a polgári bíráskodás kiszámíthatóságát, átláthatóságát, és az egyes bírósági szintek ügyterhének tervezésekor figyelemmel kell lenni a jogegység előmozdításának követelményére is. Választ kell adni a polgári perekben is az adatvédelem és a tárgyalások nyilvánossága, valamint az ítéletekhez való hozzáférés alkotmányos kérdéseire.
A korszerű kommunikációs eszközök igénybevétele lehetőségének biztosítása
Az új polgári perrendtartási szabályokban nagyobb teret kell kapnia az elektronikus kommunikációnak; az eljárások, egyes eljárási szakok elektronizációja elsődleges jogalkotási cél. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett informatikai robbanásra az eljárásjog nem reagált megfelelően, az elektronikus kommunikáció jobban kiaknázható, különösen a perelőkészítés körében. A működőképes megoldáshoz felhasználóbarát rendszer kiépítése szükséges, mely garantálja az igazságszolgáltatási tevékenységhez szükséges biztonságot.
Új jogintézmények elérhetővé tétele
A kodifikáció során elérhetővé kell tenni új jogintézményeket, különösen a kollektív igényérvényesítés terén. A perhatékonyság, költséghatékonyság biztosítása, az uniós joggal való összhang megteremtése, ill. az olyan polgári jogi igényhelyzetekre tekintettel, amelyekben akár a magas költségek, akár az azonosítás nehézségei miatt nem lehet alkalmazni a klasszikus eljárási felállás duális szerep-modelljét, be kell vezetni a magyar eljárásjogi szabályozásba a csoportos perlés Magyarországon eddig nem elérhető jogintézményét.
Remélem, sikerült felkelteni a szakmai érdeklődést az új Pp. kodifikációja iránt Önökben. A következő lapszámban még egyes, a kodifikáció szempontjából kardinálisnak tekinthető témákról olvashatnak, amelyek meghatározzák az új kódex működésének kereteit, majd ezt követően rovatunk a Pp. kodifikáció aktuális állásához közvetlenül kapcsolódó szakmai tartalmakat fogja megjeleníteni.
Fotók: Véssey Endre
