Jogszabályfigyelő 35. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 128-133. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

Alapszámlát nyithat bárki, aki jogszerűen tartózkodik Magyarországon

A számlaváltás új szabályai

Ingyen is nyithatnak majd alapszámlát a rászorulók

Módosult az Önálló vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ)

Változtak a bírósági ügyvitel szabályai

 

Alapszámlát nyithat bárki, aki jogszerűen tartózkodik Magyarországon

Uniós iránylevet ültet át a jogalkotó azzal a rendelettel, amely 2016. szeptember 19-i hatállyal  bevezeti az alapszámlát. A rendelet értelmében a bankok csak kivételes esetben – a pénzmosásra utaló jelek esetén –  tagadhatják meg az alapvető számlaműveletek elvégzésére alkalmas számla megnyitását.

Az alapszámlával legalább az alábbi szolgáltatásokat biztosítja a hitelintézet minden – az EGT államban tartózkodásra jogosult,  azaz Magyarországon jogszerűen tartózkodó – magánszemélynek:

– a fizetési számla megnyitásához, vezetéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó minden művelet,

– a fizetési számlára készpénz befizetése,

– a fizetési számláról készpénz kifizetése a számlát vezető hitelintézet bankfiók-hálózatában és EGT-államban automata bankjegykiadó gépből (ATM) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel,

– az EGT-államokon belül átutalás és rendszeres átutalás teljesítése, valamint fogadása, beszedési megbízás teljesítése, és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, ideértve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fizikai jelenléte nélküli fizetést is.

Az alapszámlához nem kapcsolódhat hitelkeret és kizárólag egy számlatulajdonosa lehet. A jogszabály azt is előírja, hogy az alapszámla vezetésére vonatkozó keretszerződés megkötését nem lehet más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez, valamint – hitelszövetkezet kivételével – a hitelintézetben történő tagsági részesedés szerzéséhez kötni.

Az alapszámla vezetésére vonatkozó keretszerződés alapján a fogyasztó által fizetendő díjak, költségek havi összege nem haladhatja meg az esedékességét megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 1,5%-át (jelenleg 1575 forintot), ha az alapszámla felett rendelkezni jogosult egy hónapban legfeljebb

– Magyarországon elhelyezett ATM-ből forintban kettő készpénzfelvételt hajt végre, amelynek együttes összege nem haladja meg a 150 ezer forintot, vagy a fizetési számlát vezető hitelintézet bankfiók-hálózatában forintban egy készpénzfelvételt hajt végre legfeljebb 50 ezer forint értékben, valamint

– akár papír alapon, akár elektronikus úton négy átutalási megbízást ad, amelynek együttes összege a rendszeres átutalási megbízások alapján teljesített átutalásokkal együtt nem haladja meg a 100 ezer forintot.

Az alapszámla vezetésére vonatkozó keretszerződés alapján a fizető fél által a kedvezményezett útján forintban kezdeményezett készpénz-helyettesítő eszközzel (bankkártyával) történt fizetés, az alapszámlára forintban történő készpénz befizetése, valamint az alapszámláról forintban történő beszedés teljesítése után külön díj vagy költség nem számítható fel.

EGT-államban tartózkodásra jogosult fogyasztó az alapszámla vezetésére vonatkozó keretszerződés megkötését akkor kezdeményezheti, ha Magyarországon más pénzforgalmi szolgáltatónál nem rendelkezik forintban vezetett fizetési számlával és nincs rendelkezési joga sem ilyen számla felett. Erről a fogyasztó a keretszerződés megkötésének kezdeményezésekor köteles írásban nyilatkozni.

Joganyag: 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet az alapszámlához való hozzáférésről, az alapszámla jellemzőiről és díjazásáról

Megjelent: MK 2016/132. (VIII. 31.)

Hatályos: 2016. 09. 18.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A számlaváltás új szabályai

Az új jogszabály – az erre vonatkozó uniós irányelv átültetésével – 2016. október 29-től kezdődően egyszerűsíti a bankváltást és összehasonlíthatóbbá teszi a számladíjakat.

A számlaváltást a fizetésiszámla-tulajdonos fogyasztónak számlaváltási meghatalmazással kell kezdeményeznie az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál írásban, magyar nyelven vagy a fogyasztóval történt megállapodás alapján kikötött más nyelven.

A jogszabály értelmében a fizetési-számlaszerződés megszüntetésének és a felek közötti elszámolásnak nem lehet akadálya, hogy a fogyasztó a fizetési számlát szolgáltatáscsomagban veszi igénybe, vagy a fogyasztó és a korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltató között egyéb üzleti kapcsolat is fennáll, ide nem értve a jogszabályban kifejezetten megengedett árukapcsolás esetét.

A korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltató a számlaváltási meghatalmazásban megadott dátumot megelőzően nem tilthatja le a fizetési számlához tartozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközöket (bankkártyákat).

Az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltató a korábbi pénzforgalmi szolgáltatótól kért adatok kézhezvételét követő öt munkanapon belül a számlaváltási meghatalmazásban meghatározott módon, illetve amennyiben a korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltató vagy a fogyasztó által megadott információk azt számára lehetővé teszik:

– rögzíti és a számlaváltási meghatalmazásban megjelölt naptól kezdődő hatállyal teljesíti a fogyasztó által megjelölt rendszeres átutalási megbízásokat;

– megteszi az előkészületeket a beszedési megbízásoknak a beszedési felhatalmazásokban megjelölt naptól kezdődő teljesítésére;

– a fogyasztó fizetési számlájára ismétlődően átutalást teljesítő fizető feleket azok számlavezető pénzforgalmi szolgáltatói útján tájékoztatja a fogyasztónak az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról;

– a beszedőket tájékoztatja az új fizetési számláról és megjelöli azt az időpontot, amelytől kezdődően a beszedési megbízást a fizetési számla terhére teljesíti.

Az új jogszabály megkönnyíti a számlanyitást más EGT-államban is, valamint a számlaváltást külföldön vezetett fizetési számláról Magyarországon vezetett számlára.

A jogszabály rögzíti, hogy a számlaváltással összefüggésben a korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltató, valamint az új számlavezető pénzforgalmi szolgáltató kizárólag tényleges ráfordításaival arányos, ésszerű díjat állapíthat meg.

Az a pénzforgalmi szolgáltató, amely az új rendeletben meghatározott kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, és ezzel a fogyasztónak kárt okoz, köteles a fogyasztó pénzügyi veszteségét – ideértve a díj- és kamatveszteségeit is – haladéktalanul megtéríteni.

Joganyag: 263/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fizetési számla váltásáról

Megjelent: MK 2016/132. (VIII. 31.)

Hatályos: 2016. 10. 29.

Megjegyzés: új jogszabály

Ingyen is nyithatnak majd alapszámlát a rászorulók

Az erről szóló Kormányhatározat értelmében szociális alapon ki kell alakítani az alapszámla ingyenes igénybevételi lehetőségét. Ezért a Kormány felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a nemzetgazdasági miniszter, az igazságügyi miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérése mellett – dolgozza ki a szociálisan rászoruló személyek számára alapszintű szolgáltatásokat biztosító díjmentes alapszámla konstrukciót, vizsgálja meg a számla igénybevételének kritériumrendszerét, továbbá alakítsa ki a számla díjának támogatási feltételeit, legkorábban 2017. január 1-i bevezetéssel.

Joganyag: 1480/2016. (VIII. 31.) Korm. határozat az alapszámla bevezetésével kapcsolatos további feladatokról

Megjelent: MK 2016/132. (VIII. 31.)

 

Módosult az Önálló vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ)

A szeptembertől hatályos változásokat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Joganyag: 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról

Módosítja: 24/2016. (VIII. 30.) MvM r.

Megjelent: MK 2016/128. (VIII. 30.)

Hatályos: 2016. 09. 01.

Megjegyzés: Kis terjedelmű módosítás

 

Változtak a bírósági ügyvitel szabályai

Az elektronikus ügyintézés kiterjesztésével, az e-per bevezetésével a „beadvány” fogalmát kiterjesztették az elektronikus dokumentumokra is.

Az elektronikus eljárásban a minősített és zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani. A bíróság feladata, hogy felhívja erre az eljárásban résztvevők figyelmét.

Amennyiben a keresetlevél, az egyéb beadvány vagy az okirati bizonyíték mérete meghaladja a kézbesítési rendszer által befogadható méretet, az adathordozón benyújtott iratot iratkezelési szempontból egységes beadványnak kell tekinteni.

Az elektronikusan érkező beadványt akkor kell benyújtottnak tekinteni, ha az informatikai rendszer befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén az adathordozót  határidőben nyújtották be. A bíróság a benyújtott adathordozókat informatikai szempontból megvizsgálja, és csak azt követően továbbítja az eljárás többi résztvevői számára, informatikai hiba esetén azt jelzi a benyújtónak.

Joganyag: 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól

Módosítja: 18/2016. (VIII. 30.) IM r.

Megjelent: MK 2016/128. (VIII. 30.)

Hatályos: 2016. 08. 31.

Megjegyzés: Kis terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.