Bíróként a közigazgatási bíróságon
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bírói jogállás egységes, ezért a közigazgatási bíróra vonatkozó rendelkezések körében csak kisebb eltérések lehetségesek a rendes bírósági bírókra vonatkozó szabályoktól. Ezek az eltérések azt szolgálják, hogy a közigazgatási bíróságokon a hagyományos belső bírósági karrierből (fogalmazó, titkár) és a kívülről, a megfelelő közigazgatási szaktudással érkező pályázók egyenlő eséllyel rendelkezzenek a közigazgatási bíróvá válás folyamatában. Az azonos pályázati esélyeket biztosítja a szakmai tapasztalat számításánál a közigazgatási tapasztalat fokozott értékelése, illetve a jogi szakvizsgához nem kötött közigazgatási munkakörben eltöltött gyakorlat figyelembe vétele.…
A bírói jogállás egységes, ezért a közigazgatási bíróra vonatkozó rendelkezések körében csak kisebb eltérések lehetségesek a rendes bírósági bírókra vonatkozó szabályoktól. Ezek az eltérések azt szolgálják, hogy a közigazgatási bíróságokon a hagyományos belső bírósági karrierből (fogalmazó, titkár) és a kívülről, a megfelelő közigazgatási szaktudással érkező pályázók egyenlő eséllyel rendelkezzenek a közigazgatási bíróvá válás folyamatában. Az azonos pályázati esélyeket biztosítja a szakmai tapasztalat számításánál a közigazgatási tapasztalat fokozott értékelése, illetve a jogi szakvizsgához nem kötött közigazgatási munkakörben eltöltött gyakorlat figyelembe vétele. Ennek indoka, hogy a közigazgatásban dolgozó szakemberek jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, bíróként a döntéshozatalba jobban, közvetlenebbül be tudják vinni az életszerűség, a megvalósíthatóság szempontjait. A Javaslat a közigazgatási bírói szolgálati viszony fennállása alatt is elősegíti és ösztönzi a további közigazgatási joggyakorlat megszerzését, újabb tapasztalatok felhalmozását. A közigazgatási bíróvá való kinevezés szempontjából a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynél (a továbbiakban: Bjt.) szélesebben kerülnek meghatározása azon közigazgatási joggyakorlati idők, amelyeket a közigazgatási bírói pályázat elbírálásakor figyelembe kell venni. Így a gyakorlati időbe beszámítani rendeli nemcsak a jogi szakvizsga után, hanem már az egyetemi jogi végzettség megszerzését követően szerzett gyakorlati időt is, feltéve, hogy a pályázónak a pályázat idején már a jogi szakvizsgája is megvan. Így értékelni kell a jogi szakvizsga letétele előtti közigazgatási joggyakorlat időszakát is.
A kinevezés szempontjából közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati időnek minősíti a Javaslat az egyetemi jogi végzettség birtokában
– a bíróként, igazságügyi alkalmazottként közigazgatási ügyszakban kifejtett tevékenység időtartamát,
– a hatósági jogalkalmazói tevékenység, annak közvetlen irányítása, valamint közigazgatási perbeli jogi képviselet ellátása időtartamát,
– az alkotmánybíróként, ügyészként, ügyészségi alkalmazottként, ügyvédként, jogtanácsosként a közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység időtartamát,
– az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a hatósági jogalkalmazói tevékenység külső ellenőrzéséhez, vagy közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység időtartamát,
– nemzetközi bíróság szervezetében közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett igazságszolgáltatási tevékenység időtartamát,
– a pályázó munkakörében a közigazgatási eljárásjogi vagy közigazgatási perjogi jogszabály előkészítésében, valamint véleményezésében való részvétel időtartamát.
A bírói pályázat
A közigazgatási bírói pályázatokat a miniszter írja ki a megüresedett vagy egyébként még be nem töltött közigazgatási bírói álláshelyekre. A pályázatot azon közigazgatási bíróság elnökéhez kell benyújtani, amelynek közigazgatási bírói álláshelyére a pályázati felhívás szól. A pályázati eljárásban a bírói testületek kiemelt szerepet kapnak. A pályázatokat a meghirdetett álláshely szerinti közigazgatási bíróság személyi tanácsa a pályázók meghallgatása után, anélkül, hogy pontszámot, vagy rangsort megállapítana, véleményezi, majd megküldi az OKBT Személyi Tanácsának.
A pályázaton az elérhető pontszám nyolcvan százalékban kizárólag a pályázó képzettségét, szakmai tudását és megszerzett tapasztalatát értékelő objektív, húsz százalékban pedig a pályázónak a bírói hivatás gyakorlásához szükséges, tárgyilagosan nem mérhető felkészültségét, elhivatottságát értékelő, a meghallgatás eredményétől függő, szubjektív pontszámból (meghallgatás pontszáma) áll össze. A közigazgatási tapasztalatra figyelemmel megállapított objektív pontszámot az OKBT Személyi Tanácsa a meghallgatás előtt közli a pályázóval, amellyel szemben szolgálati bírósági utat nyit meg a Javaslat a nem bíró pályázók számára is. A pályázó meghallgatását követően az OKBT Személyi Tanácsa ún. szűkített átlag módszerével megállapítja a meghallgatás pontszámát, amelyet nyomban, más pályázók meghallgatása előtt közöl a pályázóval.
Az így létrejött objektív és szubjektív pontok összege adja a pályázó által ténylegesen elért pontszámot. Az OKBT Személyi Tanácsa miután az adott álláshelyre valamennyi pályázó pontszámát megállapította, az elért pontszámok alapján megállapítja a pályázók rangsorát. Ennek alapján a ténylegesen elért legmagasabb pontszám nyolcvanöt százalékát elérő pályázók pályázati anyagát – a közigazgatási bíróság tanácsának véleményével együtt – a pontszámok megküldésével felterjeszti a miniszternek azzal, hogy nem terjeszthető fel annak a pályázata, aki az elérhető pontszám ötven százalékát nem érte el. A miniszternek lehetősége van arra, hogy a jelölteket meghallgassa. Ezen a meghallgatáson az érintett közigazgatási bíróság elnöke, az OKBT Személyi Tanácsának két tagja, valamint a miniszter által felkért akár jogtudós, vagy a bírósági igazgatásban jártas személyek számára jelenléti lehetőségét biztosít a Javaslat, a meghallgatás a többi pályázó számára nem nyilvános.
Az OKBT Személyi Tanácsa által felterjesztett rangsor és javaslat alapján a miniszter felterjesztést tesz a köztársasági elnöknek a közigazgatási bíró kinevezésére, illetve a bíró pályázó esetén a közigazgatási bíróságra való beosztására. Ha a miniszternek a meghallgatás eredményeként a rangsorolással nem ért egyet, akkor a hozzá felterjesztett három pályázó közül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a bíró kinevezésére, illesztve osztja be a nyertes bíró pályázót. Ilyen esetben azonban a köztársasági elnököt és az OKBT Személyi Tanácsát is tájékoztatnia kell e döntésének indokairól. Ha a pályázat alapján rendes bírósági bíró nyeri el a közigazgatási bírói álláshelyet, erről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét.
A közigazgatási bírósági vezetői pályázat
Valamennyi vezetői pályázatot a miniszter írja ki. A benyújtott vezetői pályázatnak tartalmaznia kell a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően az érintett szervezeti egység működésével kapcsolatos hosszú távú terveit tartalmazza. A közigazgatási törvényszékek elnökeit és másodelnökeit a miniszter nevezi ki, ezért esetükben a bírói pályázatokhoz hasonló szabályokat állapít meg a Javaslat. Az elnöki és másodelnöki pályázatokat a meghirdetett álláshely szerinti közigazgatási bíróság személyi tanácsa a pályázók meghallgatása után, anélkül, hogy pontszámot, vagy rangsort megállapítana, véleményezi, majd megküldi az OKBT Személyi Tanácsának. Lényeges különbség, hogy az OKBT Személyi Tanácsa megállapított rangsor alapján, azonban a pályázók pontszámának közlése nélkül teszi meg kinevezési javaslatát. A miniszter minden esetben meghallgatást tart, és a meghallgatás eredményéhez képest hozza meg kinevezési döntését. A miniszter kizárólag a felterjesztett, és egymással szoros versenyben lévő pályázók közül nevezheti ki a vezetőt.
Eltér a közigazgatási bíróságok szakmai vezetőinek (kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettes, tanácselnök) kinevezése az igazgatási vezetők kinevezéséhez képest: esetükben a közigazgatási bíróság elnöke az adott bíróság személyi tanácsa véleményének megismerését követően dönt a kinevezésről. Mivel az érintetteknek valójában igazgatási feladata nincs, nem indokolt, hogy a kinevezésükre a központi igazságügyi igazgatás bármilyen hatást gyakoroljon.
A berendelés intézménye
Szintén a közigazgatási bíráskodás sajátosságát jelenti, hogy intenzívebb kapcsolat jön létre a közigazgatás és a közigazgatási bíróságok között elsősorban azáltal, hogy a Javaslat biztosítja a „berendelés” (beosztás) lehetőségét a közigazgatási szervekhez, alkotmányos intézményekhez, annak érdekében, hogy a közigazgatási bíró a közigazgatási tapasztalatait bővíthesse, illetve a bírói tapasztalatot a közigazgatásban kamatoztassa. Ezt az önkéntességen alapuló, bírói szolgálati viszony időtartama alatt történő tapasztalatszerzési lehetőséget kívánja ösztönözni a jogalkotó azzal, hogy a közigazgatási bírósági vezetői pályázatok elbírálása során fokozottan értékelni rendeli a beosztás időtartama alatt végzett közigazgatási tevékenységet. A beosztás időtartama alatt ítélkezési tevékenység nem folytatható.
Az átmenet szabályai
Azok a jelenleg közigazgatási-munkaügyi ügyszakban ítélkező bírók, akik kérik, a törvény erejénél fogva átvételre kerülnek a közigazgatási törvényszékekhez, illetve a Közigazgatási Felsőbírósághoz. Arról is rendelkezik a Javaslat, hogy a hatályba lépését megelőző napon bírósági vezetői megbízatással rendelkező korábbi bírósági vezetői megbízatásának megfelelő javadalmazás illeti meg az eredeti megbízatása lejáratának időpontjáig, vagy ha más közigazgatási bírósági vezetővé nevezik ki. Ez azonban nem vonatkozik a tanácselnöki megbízatással rendelkező bíróra, akit pályázat nélkül tanácselnökké kell kinevezni.