Bejegyzések a ‘közigazgatási bíróság’ címkével ellátva

Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után Koronavírus

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a polgári eljárásra vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

A politikusok életrajzi adatai közérdekűek

Az EJEB szerint azzal, hogy az ukrán hatóságok és bíróságok nem mérlegelték megfelelően a választott tisztségviselők magánélethez való jogát a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggésben, ezzel megsértették az adatigénylő véleménynyilvánítási szabadságát.

Veszélyhelyzet – a polgári és a közigazgatási bírósági eljárások kivételes szabályai Koronavírus

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet számos eltérő szabályt vezet be a polgári és a közigazgatási bírósági eljárásokban is - a kivételes rendelkezéseket már alkalmazni kell.

Megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Március 31-jével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, a közigazgatási perekben április 1-jétől elsőfokon a Fővárosi, Budapest Környéki, Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és a Veszprémi Törvényszékek járnak el regionális illetékességgel.

Megalakult a Kp. szabályait elemző konzultációs testület a Kúrián

A konzultációs testület az első ülésén a helyszíni bírsággal és a Kp. hatálybalépésekor folyamatban volt munkabiztonsági és munkaügyi tárgyú közigazgatási perekkel foglalkozott.

Hivatalból megsemmisítette a Kúria a semmis adóhatósági döntést

A Kúria a felülvizsgálati eljárást érdemben nem folytathatta le, de az adóhatósági határozat jogerős ítélettel való megsemmisítését kimondó ítéletet hatályában fenntartotta, mivel hivatalból észlelte annak semmisségét.

Az EJEE-be ütközik, ha nem egyértelműek az egyesületalapítás szabályai

Az ügyben három azeri, emberi jogok védelmével foglalkozó férfi és egy általuk 2010-ben alapított, Emberi Jogi Klub nevű egyesület fordult a Bírósághoz az egyesülési jog megsértése miatt. A panasz lényege az volt, hogy a létrehozni kívánt egyesületet többször nem jegyezték be és ezzel nem ismerték el jogi személyként. A strasbourgi testület az ügy kapcsán kimondta, hogy a jogi személyként való elismerés hiánya az egyesülési jogba való beavatkozásnak minősül, és a bejegyzéssel kapcsolatos jogi szabályozás előreláthatatlanság önmagában is megalapozhatja az egyezménysértést.

AB: nem sérti az Alaptörvényt a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

Az AB értékelése szerint önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget.

Jogszabályfigyelő 2019 – 22. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/89–93. számú Magyar Közlönyök újdonságai, az elfogadásra váró törvényjavaslatok és a kúria közleményei közül válogattunk.