A közigazgatási bírósági igazgatás, OBH helyett Országos Közigazgatási Bírói Tanács

A Parlament előtt van az Igazságügyi Minisztérium által előkészített T/3353. számú törvényjavaslat, amely a korábbi rendes bíróságok mellett egy új, önálló bíróságot hív életre 2020. január 1-jétől, a közigazgatási bíróságokat. Korábbi írásunkban bemutattuk az új bíróság szervezeti felépítését. Mostani cikkünkben az új bírósági igazgatást mutatjuk be. Az új szabályozás értelmében az Országos Bírósági Hivatal elnökének igazgatási jogköre nem terjed ki a közigazgatási bíróságok igazgatási tevékenységére, a Javaslat új igazgatási modellt vezet be, amely a miniszteriális igazgatási modellt követi. Ebben a…

A Parlament előtt van az Igazságügyi Minisztérium által előkészített T/3353. számú törvényjavaslat, amely a korábbi rendes bíróságok mellett egy új, önálló bíróságot hív életre 2020. január 1-jétől, a közigazgatási bíróságokat. Korábbi írásunkban bemutattuk az új bíróság szervezeti felépítését. Mostani cikkünkben az új bírósági igazgatást mutatjuk be.

Az új szabályozás értelmében az Országos Bírósági Hivatal elnökének igazgatási jogköre nem terjed ki a közigazgatási bíróságok igazgatási tevékenységére, a Javaslat új igazgatási modellt vezet be, amely a miniszteriális igazgatási modellt követi. Ebben a modellben az igazságügyi igazgatás közigazgatási bíróságokat érintő feladataiban az igazságügyért felelős miniszternek hangsúlyos szerep jut. Igazgatási jogkörei kiterjednek a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv hatásköreinek gyakorlására, a közigazgatási bírói pályázatokkal, bírói és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá a közigazgatási bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására. A Javaslat indokolása kiemeli, hogy a jogalkotói cél a bírói függetlenség és a hatalommegosztás elveinek tiszteletben tartásával egy olyan megoldás nyújtása, amely megteremti az igazságügyi miniszter igazságügyi igazgatással összefüggő hatásköreit, hogy jelenlegi eszközrendszeréhez viszonyítva nagyobb mértékben tudjon politikai felelősséget vállalni a közigazgatási bíróságok igazgatásáért, és azon keresztül az közigazgatási bírósági szervezet működésének biztosításáért

A bírósági önigazgatási szervek (bírói testületek) alapvetően véleményező, javaslattételi és konzultációs feladatokat látnak el, elsősorban a bírói életpályával, bírák előmenetelével és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseivel (személyi kérdések, ügyelosztási rend meghatározása, költségvetési források biztosítása) összefüggésben. A Javaslat a bírói testületek két szintjét hozza létre: az egyes közigazgatási bíróságok mellett összbírói értekezlet és közigazgatási bírói tanács, országos szinten pedig Országos Közigazgatási Bírói Tanács (a továbbiakban: OKBT) kerül felállításra, amely a közigazgatási bíróságokat érintő aktuális kérdések megvitatásának fóruma, másfelől lényeges személyi és igazgatási jogkörök gyakorlója.

A Javaslat a közigazgatási bíróságok igazgatásában kiemelt szerepet juttat a közigazgatási bírósági elnököknek, amely magában foglalja az adott bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításával összefüggő feladatokat is. Ebben az elnököket hivatalvezető segíti.

Az OKBT hatáskörei

  1. Általános konzultatív hatáskörök

Az OKBT többek között figyelemmel kíséri és megvitatja a közigazgatási bíráskodás általános helyzetét, valamint a közigazgatási bírák és az igazságügyi alkalmazottak helyzetét érintő jelentős kérdéseket (jogállási szabályait, illetményét, feladatait, a bíróságok igazgatásának gyakorlatát és szabályait).

  1. Véleményező feladatok

Az OKBT kiemelkedő jelentőségű feladatát jelenti a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete tervezetének, illetve az elfogadott közigazgatási bírósági költségvetés végrehajtásának véleményezése, emellett az egyetértése szükséges a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetét érintő (a fejezetek közötti vagy a fejezeten belül az előirányzatok közötti) átcsoportosításhoz. Az OKBT véleményező feladatai megjelennek a jogalkotással összefüggésben is. Saját kezdeményezésre vagy a jogszabály-előkészítő megkeresésére véleményt nyilváníthat a közigazgatási bíróságokat érintő jelentős jogszabályok tervezeteiről, ilyen tárgyú jogi szabályozás megalkotását kezdeményezheti az igazságügyért felelős miniszternél.

A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kidolgozza a közigazgatási bírák képzési rendszerére vonatkozó tervet és programot, valamint a közigazgatási bíróságok titkárai és fogalmazói egységes központi képzésének tervét és programját, amit az OKBT véleményez. A képzés megvalósítására több út is nyitva áll majd a jövőben: a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke köthet megállapodást akár a Magyar Igazságügyi Akadémia képzéseinek igénybevételére, megszervezheti a képzést akár felsőbírósági bírák oktatási tevékenységére építve, vagy bármely más, hatékony módon, amely alkalmas lehet a közigazgatási bírák ismeretszintjének és készségeinek korszerű fejlesztésére.

  1. Önálló döntési jellegű tevékenységek

Az OKBT egyik legfontosabb, döntési jellegű hatásköre a közigazgatási bírói és közigazgatási bírósági vezetői pályázatok értékelése. Azzal, hogy az OKBT véleményezi a pályázatokat és a legjobbnak értékelt pályázatok alapján személyi javaslatot állít fel, a miniszter döntési hatáskörének terjedelmét döntően meghatározza. Az OKBT véleményt ad, illetve javaslatot tesz a miniszternek a közigazgatási bírósági vezető felmentésére.

Az OKTB felépítése

Az OKBT 11 tagú testület, amely főszabályként kizárólag bíró tagokból áll. Elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, minden közigazgatási törvényszék összbírói értekezlete egy tagot, a Közigazgatási Felsőbíróság teljes ülése pedig két tagot választ az OKBT-be. Megbízatásuk hat évre szól.

Az OKBT Személyi Tanácsa vegyes összetételben működik: elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, nyolc tagjából négyet az OKBT saját tagjai közül választ. További négy, nem bíró tagját a kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább tízévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkező személyek közül az Országgyűlés igazságügyért felelős bizottsága, a legfőbb ügyész, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kéri fel három évre.

A miniszter szerepe

A Javaslat több ponton is kiemeli az igazságügyminiszter közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos feladatát. Kimondja egyrészt, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kivételével a közigazgatási bírósági elnököknek az szervezeti és működési szabályzatukat (SzMSz) jóváhagyás céljából fel kell terjeszteniük a miniszternek. A felterjesztett SzMSz-t a miniszter harminc napon belül megvizsgálja, és ha nem ütközik jogszabályba, jóváhagyja. Ha az SzMSz jogszabályba ütközne, a miniszter a jóváhagyást indokolt döntésével megtagadja, a közigazgatási törvényszék elnöke pedig az SzMSz kifogásolt pontját harminc napon belül módosítja.

Emellett rendelkezik a Javaslat arról is, hogy a miniszter az érintett közigazgatási bírósági elnök javaslata alapján (a közigazgatási törvényszékek esetében a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének véleményének megismerését követően) megállapítja a közigazgatási bíróság bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát. A közigazgatási törvényszékek elnökei felett a miniszter, a közigazgatási bíróság bírái, titkárai és fogalmazói felett a bíróság elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat.

A közigazgatási bírósági titkári és fogalmazói álláshelyekre a pályázatot szintén a miniszter írja ki, és kinevezi a bírói testületek véleménye alapján a közigazgatási bíróság elnöke által javasolt személyt. A miniszter elé így nem konkrét rangsort terjesztenek, hanem kifejezett kinevezési javaslatot.

A közigazgatási bíróságok vezetői

A Javaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Bszi.) rendelkezéseihez hasonlóan vezetőként határozza meg a Közigazgatási Felsőbíróság és közigazgatási törvényszékek elnökeit és másodelnökeit, a kollégiumvezetőt és a kollégiumvezető-helyettest, a tanácselnököt és a közigazgatási bíróság hivatalvezetőjét. A vezetői tisztséget pályázat alapján kell betölteni. A bírósági vezetővé válás általános feltételei közt rögzíti a Javaslat, hogy közigazgatási bírósági vezetői tisztséget csak határozatlan időre kinevezett közigazgatási bíró tölthet be, illetve azt is, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, valamit a tanácselnök és a hivatalvezető kivételével a vezetői kinevezés hat évre szól. Az általános szabályokhoz képest a tanácselnököt határozatlan időre nevezik ki. Sajátosan alakul a hivatalvezető kinevezése, mivel egyrészt a közigazgatási bíróság elnökének javaslatára, pályázat nélkül nevezi ki a miniszter, másrészt pedig az elnökkel való szoros munkakapcsolat okán ez az egyetlen vezetői megbízatás, amely kizárólag az elnök javaslatára, felmentéssel is megszűnhet.

  1. A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke

A Közigazgatási Felsőbíróság elnökére vonatkozó szabályok alapvetően megegyeznek a Bszi.-ben a Kúria elnökének megválasztására, megbízatása megszűnésére, és általában jogállására vonatkozó szabályokkal. A megválasztás feltétele, hogy a jelölt határozatlan időre kinevezett bíró vagy közigazgatási bíró legyen. Tekintettel az önálló közigazgatási bíráskodás sajátosságaira, a Kúria elnökére vonatkozó szabályozáshoz képest részben eltérő feltételeket is meghatároz a Javaslat. Így megválasztási feltételként az ötéves, közigazgatási ügyszakban töltött bírói szolgálati viszony mellett vagylagosan a határozatlan időre kinevezett bíróként eltöltött időt, valamint más, részletesen körülírt munkakörben megszerzett, legalább tízéves közigazgatási tapasztalatot kíván meg az aspiránsoktól. Ilyen munkakörnek minősül:

– a hatósági jogalkalmazói tevékenység,

– az igazságügyi alkalmazottként közigazgatási ügyszakban kifejtett tevékenység,

– az alkotmánybíróként, ügyészként, ügyészségi alkalmazottként, ügyvédként, jogtanácsosként közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység,

– az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a hatósági jogalkalmazói tevékenység külső ellenőrzéséhez, vagy közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység,

– a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben, közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett igazságszolgáltatási tevékenység,

– közigazgatási eljárásjogi vagy közigazgatási perjogi jogszabály előkészítésében, valamint véleményezésében való részvétel.

A Közigazgatási Felsőbíróság elnökét egyrészt az igazságügyi igazgatással összefüggő feladatkörében jogszabály-alkotási javaslatot tehet, illetve véleményezi a közigazgatási bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét, valamint közigazgatási bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot.

Meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a közigazgatási bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor. Ez a jogkör kiterjed minden olyan eljárási szabályra és anyagi jogi szabályra, amelyek a közigazgatási bíróságok működésére és tevékenységére előreláthatólag közvetlen hatást gyakorolhatnak.

Feladatkörébe tartozik az egységes, magas szintű ítélkezés elméleti és tudományos megalapozása, ezért ennek keretében értékeli a közigazgatási bíráskodás helyzetét és a joggyakorlat fejlődését, szakmai fórumokat szervez, tudományos tanácsadó testületet állíthat fel, tudományos ösztöndíjat létesíthet.

Kiemelendő továbbá, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke évente beszámol a közigazgatási bíróságok általános helyzetéről és működéséről az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának, illetve a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatához, illetve a jogalkotáshoz szükséges, a bíróságok szervezetével és igazgatásával, továbbá a bírósági jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben tájékoztatást ad.

  1. A Közigazgatási Felsőbíróság másodelnöke

A Közigazgatási Felsőbíróság másodelnöke vonatkozásában a Javaslat a Kúria elnökhelyettesére vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. Másodelnök az a határozatlan időre kinevezett közigazgatási bíró lehet, aki vagy a határozatlan időre kinevezett és összesen legalább ötéves, rendes bíróságon közigazgatási ügyszakban vagy közigazgatási bíróságon eltöltött bírói szolgálati viszonnyal, vagy legalább ötéves közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idővel rendelkezik. A másodelnököt pályázat nélkül a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

  1. A közigazgatási törvényszék elnöke és másodelnöke

A megbízatás általános feltétele, hogy csak határozatlan időre kinevezett bíró töltheti be ezeket a posztokat, vagylagos feltételként pedig itt is megjelenik a legalább öt éves közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idő. Ezeket a bírósági vezetőket a miniszter nevezi ki. A Javaslat indokolása szerint ez azért szükséges, hogy a miniszter e kinevezési jogkörén keresztül felelősséget tudjon viselni a közigazgatási bíróságok igazgatásért. Jogállásukra egyebekben a törvényszék elnökére és elnökhelyettesére vonatkozó szabályokat rendelik alkalmazni. A bírósági elnök (és ez vonatkozik a közigazgatási törvényszék és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökére egyaránt). vezeti a közigazgatási bíróságot, ez azonban a bírák ítélkező tevékenységét nem érintheti. A másodelnök egyrészt helyettesíti az elnököt, másrészt az SzMSz olyan igazgatási részfeladatokat állapíthat meg neki, amelyeket önállóan lát el, a közigazgatási bíróság elnökének ellenőrzése mellett.

  1. A közigazgatási bíróság kollégiumvezetője, helyettese, és a tanácselnök

Mindhárom vezetőt a közigazgatási bíróság elnöke nevezi ki. A kollégiumvezető feladatkörébe a közigazgatási kollégium munkájának szervezése tartozik, őt akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a kollégiumvezető-helyettes helyettesíti, illetve ellátja a közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt feladatokat is. A tanácselnök feladatkörébe pedig az ítélkező tanács vezetése és munkájának szervezése tartozik.

  1. A hivatalvezető

A Javaslat azért, hogy a közigazgatási bíróságok elnökei valóban az bíróságuk első bírái lehessenek, és ítélkezési tevékenységüket vezetői megbízatásuk idején is gyakorolhassák, tehermentesíteni kívánja igazgatási tevékenységükben, valamint megfelelő támogatást kíván nekik nyújtani, felállítja az egyes bíróságokon külön szervezeti egységként a hivatalt. A hivatalt a hivatalvezető vezeti, akinek munkáját az elnök irányítja. A hivatalvezető csak bíró lehet, aki a tisztség betöltése alatt ítélkezési tevékenységet nem folytathat. A hivatalvezetőt a közigazgatási bírák közül a közigazgatási bíróság elnökének javaslatára, pályázat kiírása nélkül, határozatlan időre a miniszter nevezi ki, illetve menti fel. Nem szükséges, hogy a hivatalvezető az adott közigazgatási bíróság bírája legyen.

A bírói testületek igazgatási hatáskörei

Az összbírói értekezlet (Közigazgatási Felsőbíróságon teljes ülés) évente egyszer beszámoltatja a közigazgatási bíróság elnökét, kollégiumvezetőit és a bírói tanácsot, másrészt megválasztja a közigazgatási bírói tanácsot, és az OKBT tagját.

A közigazgatási bírói tanács személyi tanácsként eljárva részt vesz a pályázati eljárásban, véleményt nyilvánít a bíró beosztása, áthelyezése, kirendelése tárgyában, valamint kezdeményezheti a közigazgatási törvényszéki elnök, másodelnök vizsgálatának elrendelését. Igazgatási tanácsként eljárva véleményezi a költségvetést és annak felhasználását, a közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzatának tervezetét, továbbá a közigazgatási bíróság elnökének az ügyelosztási rendről és az ítélkező tanácsok meghatározásáról szóló javaslatát.

Negatív hatásköri összeütközés és a szuper-jogegységi eljárás

A Javaslatban pótolja a jogalkotó azt a közigazgatási perrendtartásban meglévő hiányosságot, nevezetesen, hogy mi történik abban az esetben, ha az adott ügyben a rendes bíróság és a közigazgatási bíróság is a hatásköre hiányát állapítaná meg. Ilyenkor az eljáró bíróságot a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság közös hatásköri tanácsa jelöli ki, mely az elnökök mellett két-két kúriai és felsőbírósági bíróból áll, és akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza.

Előfordulhat olyan helyzet, amikor a rendes és a közigazgatási bíróság a mindkét bíróság által alkalmazandó jogszabályokat esetlegesen eltérően értelmezik. A Javaslat a Kúria, illetve a Közigazgatási Felsőbíróság közös testülete, az ún. együttes jogegységi tanács elé utalja a közös érdekű értelmezési kérdés eldöntését, amelyben együttes jogegységi határozat hoz. Az együttes tanács társelnökei a Kúria elnöke és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, tagjai a Kúria elnöke és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke által kijelölt öt-öt kúriai, illetve közigazgatási felsőbírósági bíró. Az együttes jogegységi tanács ülésére akkor kerülhet valamely vitás értelmezési kérdés, ha a rendes bíróság és a közigazgatási bíróság eltérő ítélkezési gyakorlata szükségessé teszi elvi kérdésben együttes jogegységi határozat meghozatalát, korábban meghozott jogegységi határozat vagy együttes jogegységi határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését, vagy ha Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Közigazgatási Felsőbíróság ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől (illetve fordítva). Ilyen eljárásra akkor kerülhet sor, ha a rendes jogegységi eljárásban nem rendezhető a kérdés. Együttes jogegységi határozat kezdeményezésére ugyanazok jogosultak, mint akik a rendes jogegységi eljárást kezdeményezhetik.

Kapcsolódó cikkek:


Egységes és elkülönült: jön a közigazgatási bíróság
2018. november 27.

Egységes és elkülönült: jön a közigazgatási bíróság

2020. január 1-jével megkezdik működésüket a közigazgatási bíróságok. Cikksorozatunk első részében a közigazgatási törvényszékekre és a Közigazgatási Felsőbíróságra vonatkozó legfontosabb szabályokat, újdonságokat foglaljuk össze.

Ilyen volt a Lawyer for a Day 2018 döntője
2018. november 30.

Ilyen volt a Lawyer for a Day 2018 döntője

Ötödik alkalommal került megrendezésre a DLA Piper által szervezett Lawyer for a Day verseny döntője. A verseny utolsó fordulójában, mint ahogy neve is mutatja, a versenyzőknek egy napra a lehető leginkább egy ügyvéd bőrébe kellett bújniuk: egy valós üzleti életből vett példát kellett megoldaniuk, a szervezők pedig mindent megtettek, hogy az ügyvédi szerepet könnyű legyen felvenni.