Bort hamisított, jól ráfázott


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hamisított bor előállítása és birtoklása esetén jövedéki bírságot kell fizetni – a Kúria eseti döntése a borászati hatósági eljárás és a jövedéki eljárás összefüggéseiről.


Ami a tényállást illeti, a felperes forgalomba hozatali engedély iránti eljárást kezdeményezett, melynek során az általa beküldött minta vizsgálata alapján felmerült a gyanú, hogy a bor hamisított. Mivel nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak (hozzáadott répacukor eredetű alkoholt és vizet is tartalmazott), a Borminősítési Igazgatóság a hamisított bor közfogyasztásra történő előállítása miatt elrendelte a felperes borászati üzemének ideiglenes bezárását a határozat kézhezvételétől számított 30 napig.

A Fővárosi Bíróság és a Kúria eljárása

A bíróság elutasította a felperes keresetét. Egyértelműen bizonyítottnak találta, hogy a mintavétellel érintett bor hamisított, azt a felperes állította elő, birtokolta és tárolta, ennek ellenkezőjét pedig nem tudta bizonyítani. A Kúria elutasította a felperes felülvizsgálati kérelmét

A jövedéki hatóság eljárása

Amikor a borászati hatóság hatósági feladatokat ellátó, de e törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja [Jöt. 6. § (2) bekezdés]. A Kúria döntését követően az ügy az illetékes jövedéki hatósághoz került, amely lefoglalta a hamis fehérbort. Megállapította, hogy mivel a felperes olyan terméket állított elő és birtokolt, amely részben cukorcefréből készült, ezért a hamisított bor előállítása miatt jövedékitörvény-sértést követett el, így 43 500 000 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

A fellebbezés során eljárt alperes helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Meglátása szerint a vámhatósági eljárást a NÉBIH jogerős döntése határozza meg, ami értendő a jövedéki bírság alapjául szolgáló mennyiségre is. Nem találta elfogadhatónak az ügyfél mennyiségre vonatkozó érvelését sem a kisebb tartályhoz kapcsolódóan (állítása szerint a tartály dupla tartály volt, így kevesebb mennyiség fér bele). Kifogásolta, hogy a felperes csak a fellebbezésében tett először említést a hordó összetettségére, holott az eljárás során több alkalommal lehetősége lett volna ennek közlésére.

A bírósági felülvizsgálati eljárás

A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatályon kívül helyezte az alperes határozatát és új eljárásra kötelezte. Indokolásában többek közt arra hivatkozott, hogy a hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani [Ket. 50. § (3) bekezdés].

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes egyetértett az alperes határozatát hatályon kívül helyező döntéssel, vitatottnak találta azonban, hogy az alperest utasították új eljárásra. Meglátása szerint az elsőfokú hatóság is jogellenesen járt el, nem tett eleget tényállástisztázási kötelezettségének. A felperes szerint az elsőfokú bíróság tévesen érvelt a NÉBIH jogerős határozatának a vámhatóság irányában fennálló kötőereje, jogi értékelése körében. Az alperes szintén támadta az őt új eljárásra utasító döntést.

A Kúria megállapításai

A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét találta alaposnak, meglátása szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytelen jogi következtetéseket vont le. A Kúria szerint a borászati hatóság jogosult volt a felperesnél hatósági ellenőrzést végezni. Az ennek eredményeként hozott hatósági határozata közokiratnak minősül. A Kúria hangsúlyozta, hogy a borászati hatóság eljárása eredményeként megmintázott bormennyiség hamisított voltára tekintettel egyrészt elrendelte a felperes borászati üzemének ideiglenes bezárását, másrészt döntött a bor zárolásáról, harmadrészt az ügyet jövedéki eljárás lefolytatására áttette a hatáskörrel és egységgel rendelkező illetékes vámhatósághoz. Mivel a jogerős határozattal szembeni kereset, majd felülvizsgálati kérelem eredményeként eljáró Fővárosi Bíróság, majd a Kúria döntött a megmintázott termék minősége, és mennyisége körében is oly módon, hogy a vizsgált tartályban lévő teljes termékmennyiséget hamisítottnak kell tekinteni.

A Kúria kiemelte, hogy a borászati hatóság és a jövedéki hatóság eljárása külön-külön közigazgatási eljárásoknak minősülnek, azonban szoros összefüggés áll fenn közöttük, hiszen a perbeli jövedéki eljárás a borászati hatóság által vett minta vizsgálatához kapcsolódó eredményen alapul. A hatósági ellenőrzés 2009. január 4-én volt, a jövedéki hatóság 2009. június 17-én zárta le a tartályt, így a kettő közötti időszakban a tartályban lévő termékhez hozzá lehetett férni. Mindezek alapján a Kúria szerint az első- és másodfokú jövedéki hatóság helyesen alapította eljárását és döntését mind a jogalap, mind a mennyiség tekintetében a borászati hatósági eljárásban beszerzett szakvéleményre és hozott határozatokra. Különös tekintettel amiatt, hogy az alperes döntését korábban bíróság által hatályában fenntartott borászati hatósági határozatára alapította.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül minősítette az alperesi határozatot jogellenesnek.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. III. 35.239/2015.) a Kúriai Döntések 2016/4. számában 103. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.