Brókerbotrány és záralávétel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításra került a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezésének érdekében.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kiegészül egy új paragrafussal 159/A. § jelzéssel.  Az új szakasz szerint az ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az ötvenmillió forintot  meghaladó kárt okozó, vagy az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó  bűncselekmény – ideértve azt is, ha a bűnhalmazatba tartozó bűncselekmények vonatkozásában az érték, a kár és a vagyoni hátrány összevont összege a bűnhalmazat egészét tekintve az ötvenmillió forintot meghaladja – miatt indult büntetőeljárásban e törvénynek a záralávételre vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

Ha megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményt

•  pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő  pénzügyi szolgáltatási,
•  befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati  tőkealap-kezelési,  tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél,
• biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztató illetve
• nyugdíj-szolgáltatási  tevékenységet végző  szervezet ezen tevékenységi körében követték el, akkor a szervezet  vagyonának zár alá vétele elrendelhető.

Azon szervezet vagyonának zár alá vételét is el lehet rendelni, amelyet a bűncselekmény
elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely javára a bűncselekmény elkövetése előny szerzését
eredményezte.

A jogszabály szerint a  fent megjelölt  szervezet kapcsolt vállalkozása vagyonának zár alá vételét i s el lehet rendelni, továbbá a szervezetben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző  befolyással rendelkező  személy, a szervezet vezető  tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja, továbbá könyvvizsgálója vagyonának zár alá vételét is el lehet rendelni akkor is, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt.

 

---