Örökbefogadás felbontása bántalmazás miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az örökbefogadás felbontása indokolt, ha annak fenntartása az örökbefogadó bűncselekményt is megvalósító magatartása miatt a többszörösen sérült és visszamaradt kiskorú örökbefogadottra elviselhetetlenné vált – a Kúria eseti döntése.


A 10 hónaposan örökbefogadott kislány (felperes) a szülők válása után az anyánál (alperes) került elhelyezésre. Az apa huzamos ideig nem élt kapcsolattartási jogával. A hatóságokhoz több bejelentés is érkezett, hogy az alperes nem megfelelően neveli és gondozza a gyermeket, sőt bántalmazza is őt. A családgondozó a gyermek arcán elszíneződést észlelt, amit az anya a gyermek ágyról való leesésével magyarázott. A gyerek az óvodában elmondta az óvónőknek, hogy az édesanyja bántotta őt, a falba verte a fejét, amitől elesett és megütötte magát az asztalban. 2006-ban a gyermek mellé felfogadott gyermeknevelő feljelentést tett az anya ellen a rendőrségen, miután a 6 éves kislánytól megtudta, hogy az alperes többször bántotta, olyan eset is előfordult, amikor a fejét az anya a szekrénybe verte, majd miután a gyermek a földre esett és a hideg kövön feküdt, többször belerúgott.

Mindezek hatására a gyámhatóság ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél helyezte el a kislányt, majd átmeneti nevelésbe vette. A nevelőszülőknél mindkét szülő látogatta a gyermeket, majd közel 3 év elteltével, miután az apának rendeződött a lakáshelyzete, a gyámhatóság az átmeneti nevelést megszüntette és megállapította az apa szülői felügyeleti jogának feléledését. Ezzel párhuzamosan az alperessel szemben büntetőeljárás indult kiskorú veszélyeztetése miatt, amelyben szakértők megállapították, hogy a kislány többszörösen sérült és visszamaradt, és hogy az agresszív és elhanyagoló szülői magatartás következtében értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését érintően súlyos mértékben veszélyeztetettnek tekintendő.

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

A bíróság bűnösnek mondta ki az alperest kiskorú veszélyeztetése, és folytatólagosan elkövetett könnyű testi sértés bűntettében. Megállapította, hogy az alperes éveken át veszélyeztette, bántalmazta, félelemben és rettegésben tartotta a kislányt, ezért azt javasolta a polgári bíróságnak, hogy teljesen zárja el a szülői felügyeleti jog gyakorlásától.

A gyámhivatal keresete alapján a bíróság a gyermeket az apánál helyezte el, az alperest havi 10 000 forint tartásdíj fizetésére kötelezte és az alperes szülői felügyeleti jogát megszüntette. A gyermek az apa nevelése alatt jelentősen fejlődött.

Az első- és másodfokú eljárás

A kislány (felperes) keresetében az alperes vonatkozásában az örökbefogadás felbontását kérte, amit az elsőfokú bíróság fel is bontott, mivel arra a következtetésre jutott a bizonyítékok értékelése során, hogy a felek közötti szülő–gyermek kapcsolat már nem alakítható ki. Az alperes a kiskorú felperes életében olyan erkölcsileg és jogilag súlyosan felróható magatartást követett el, amelyre figyelemmel az örökbefogadás fenntartása a kiskorú felperesre elviselhetetlen. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság szerint az ügy szempontjából nem annak van jelentősége, hogy az alperes megbánta a történteket és a jövőben jó anya kíván lenni, hanem a korábban tanúsított, jogilag és erkölcsileg is súlyosan elítélendő magatartásának.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes szerint nem nyert bizonyítást, hogy az örökbefogadás fenntartása a felperes számára elviselhetetlenné vált volna, így a jogerős ítélet törvénysértő.

A Kúria megállapításai

A másodfokú bírósághoz hasonlóan a Kúria sem vitatta az alperes megbánását, és hogy szeretne mindent jóvá tenni, de hangsúlyozta, hogy ezt a felbontási eljárásban nem lehet figyelembe venni. Az eljárásnak nem az a tárgya, hogy az alperes megváltozott-e, ezért érdemes esélyt biztosítani számára, hogy bizonyíthassa: a jövőben jó anyja lenne a felperesnek, hanem az, hogy az örökbefogadó olyan magatartást tanúsított-e, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált. Ez pedig bizonyítást nyert a büntetőeljárás, illetve a polgári per során, melynek keretében az alperes szülői felügyeleti jogát megszüntették (amire egyébként csak kivételesen, legsúlyosabb szankcióként kerülhet sor, akkor, ha igazolást nyer, hogy a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti).

A kirendelt pszichológus szakértő szerint a kiskorú felperes anyahiányban szenved, és ha a bíróság az örökbefogadást fenntartja, hosszú távon az alperes részéről átélhetné a jó anyai bánásmódot. A Kúria azonban semmiféle garanciát nem látott arra, hogy ezt a szerepet az alperes a jövőre nézve valóban képes lenne megvalósítani. Felelőtlenségnek tartotta kitenni az érzékeny, többszörösen sérült kislányt olyan körülményeknek, melyek esetlegesen újabb sérülést, csalódást jelentenének számára. Az a körülmény, hogy az alperes alkalomszerűen megfelelően vigyázott mások gyermekeire, a Kúria szerint nem jelent biztosítékot arra, hogy a felpereshez is megfelelő empátiával, türelemmel közeledne. Ezt támasztja alá a felperes korábbi viselkedése is, mikor a külvilág felé mindig próbált jó benyomást kelteni (az óvodában ölelgette és csókolgatta a gyermeket), de a gyermekkel kettesben maradva ezt a viselkedést felváltotta az agresszív és elhanyagoló bánásmód.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon

Díjmentes értesítő rendszerünk
segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat
az Önt érdeklő friss cikkekről

Mindezek alapján jutott a Kúria is arra a következtetésre, hogy az örökbefogadás fenntartása a felperes számára elviselhetetlenné vált, annak ellenére, hogy az utóbbi években nem állt fenn értékelhető anya-gyermek kapcsolat. A felbontás vizsgálatánál nem elegendő erről az igazságügyi pszichológus szakértő véleménye, a bíróságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok összességének mérlegelésével kell döntenie az örökbefogadás felbontásáról. Így a Kúria nem találta jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet, azt hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. II. 21.385/2013.) a Kúriai Döntések 2015/3. számában 68. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. január 26.

Emberi jogok ez EJEB gyakorlatában VI. – az oktatáshoz való jog

Élethez való, tisztességes eljáráshoz való jog, mozgásszabadság, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén – csak néhány olyan fogalom, amely jelen műben kibontásra vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján című kiadványban Dr. Dudás Dóra Virág egészen az alapoktól építi fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének megismerését, rendszerét, kialakulási körülményeit, fejlődését, alapértékeit és fókuszát, kikényszerítési mechanizmusát, azt, hogy az Egyezményt hogyan kell alkalmazni. Betekintést nyújt a strasbourgi bíróság szerepéről és működéséről, továbbá elmélyül az abszolút, erős, minősített, gyenge, kiegészítő jogok magyarázatában. Az alábbiakban a műnek az oktatáshoz való joggal foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

2022. január 26.

Az állami szervek objektív személyiségi jogi felelősségét relativizáló joggyakorlatról 

Vitaindító írásunk témája az a bírói gyakorlat, amely az állami szerv által okozott személyiségi jogi jogsértés megállapításával kapcsolatos perekben a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésével összefüggésben kialakult joggyakorlatot alkalmazza. Eszerint mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén kirívó jogalkalmazási hiba szükséges a hatóság személyiségi jogsértésért való felelősségének megállapításához.