Az ítélet kiegészítése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyre többen fordulnak az alapvető jogok biztosához az önkormányzatok helyi adót meghatározó rendeleteivel kapcsolatban – ezért az ombudsman a települési adókivetés alkotmányos kérdéseiről szervez közös konferenciát a Kúriával.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Kúria közös szakmai konferenciát szervez az önkormányzati adóhatóságok adókivetési gyakorlatáról Alkotmányossági kérdések a helyi adó kapcsán címmel április 8-án, szerdán 9 órakor az ombudsmani hivatalban.
Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint a konferencia keretében megvizsgálják az önkormányzati adóhatóságok adókivetési gyakorlatát, azt, ennek során miként érvényesül a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelménye, valamint, hogy a vonatkozó szabályozás és adóhatósági gyakorlat biztosítja-e a jogbiztonság érvényesülését, különösen az adómértéknek az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodó megállapítása tekintetében.
Székely László, az alapvető jogok biztosa
Az önkormányzatok finanszírozási rendszerében az utóbbi években egy mind a mai napig tartó átalakulás kezdődött. Az önkormányzatok központi támogatásának csökkenése, a feladatalapú finanszírozás következtében megnőtt az önkormányzat saját bevételeinek, elsősorban a helyi adóknak a jelentősége.
Ennek is tulajdonítható, hogy évről évre egyre többen fordulnak az alapvető jogok biztosához az önkormányzatok helyi adót meghatározó rendeleteivel kapcsolatban.
Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek
Egy kattintásra Öntől!
|
Az önkormányzati adórendeletek törvényességét és alkotmányosságát több intézmény is vizsgálja: felügyeleti jogkörben a kormányhivatal, absztrakt törvényességét a Kúria, alkotmányosságát az Alkotmánybíróság, azt pedig az ombudsman, hogy az egyes esetekben a rendelet alkalmazása alkotmányos visszássághoz vezetett-e.
Erre tekintettel szükségesnek mutatkozik az eszme- és tapasztalatcsere a témával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek között, ami végső soron az önkormányzati jogalkotó és adóhatóság munkáját is megkönnyítheti.
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2024/76. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!