Jogszabályfigyelő 2024 – 36. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/85–86. számú Magyar Közlönyben és a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/8. számában megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bíróságon belül a közigazgatási ügyszakasz a fékek és ellensúlyok védelmi rendszerének egyik legkiemelkedőbb bástyája, hiszen közvetlenül érvényesülhet az, hogy a bíróság ítéletet mondhat az állami döntések felett – mondta az OBH elnöke egy szakmai konferencián.
„A Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumok két éve – együttműködés és szakmaiság” címmel rendezett közös konferenciát 2015. március 27-én a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete, a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete és a hat Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium (KMRK) – derül ki az OBH sajtóosztályának tájékoztatójából.
A rendezvény dr. Trócsányi László üdvözlő levelének felolvasásával kezdődött, amelyben a külföldön tartózkodó igazságügyi miniszter a résztvevőket és az előadókat köszöntötte. Ezt követte dr. Handó Tünde, az OBH elnökének megnyitó beszéde, amelyben a Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumok megalakulása óta eltelt két évet számba véve a szakág erőteljes, ambiciózus voltát, a bírók összetartó, közösségépítő szellemét hangsúlyozta. Kiemelte, nem véletlen, hogy e két ügyszakban a legerősebbek a bírói egyesületek is. A regionális kollégiumokról szólva hangsúlyozta a kúriai kapcsolattartók fontosságát és szerepét, a bírósági szervezet munkacsoportjaiban való részvételt, valamint azt a háromhavi szakmai tanácskozást, amely az OBH-ban, a központi igazgatás szereplőinek részvételével zajlik.
A bíróságon belül a közigazgatási ügyszakasz a fékek és ellensúlyok védelmi rendszerének az egyik legkiemelkedőbb bástyája, hiszen itt közvetlenül érvényesülhet az, hogy a bíróság ítéletet mondhat az állami döntések felett – tette hozzá az OBH elnöke.
A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületét dr. Hajnal Péter elnök, a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületét pedig dr. Tallián Blanka elnök mutatta be, őket követte a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának jogegységesítő tevékenységéről szóló előadásaival dr. Kalas Tibor, a közigazgatási szakág kollégiumvezetője, illetve dr. Tálné dr. Molnár Erika, a munkaügyi szakág kollégiumvezető-helyettese, aki a rendezvény levezető elnöke is volt.
Az elmúlt két év eredményeit a regionális kollégiumok vezetői értékelték: dr. Demjén Péter az Észak-magyarországi KMRK, dr. Majercsik Erika a Fővárosi Törvényszék KMRK, dr. Szőke Zoltán az Észak-dunántúli KMRK, dr. Varga Rita, a Dél-dunántúli KMRK, dr. Stefancsik Márta a Közép-magyarországi KMRK, dr. Cséffán József pedig az Alföldi KMRK munkáját mutatta be.
HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven |
---|
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. |
A rendezvény zárásaként a pénzügyi ítélkezési gyakorlat dilemmáiról dr. Hajnal Péter, A munkajogi kártérítési felelősség új irányairól címmel pedig dr. Tallián Blanka tartott előadást.
A rendezvény zárszavában dr. Darák Péter, a Kúria elnöke úgy összegezte az elhangzott előadásokat, hogy azok összecsengő megállapításaikkal egymást erősítették. Mint mondta, a regionális kollégiumok igazolták, hogy nem hierarchizált módon, a horizontális kapcsolatok erősítésével is lehet új megoldásokra jutni a bírói szervezetben. Jelentős eredmény, hogy a regionális kollégiumok táblai szint nélkül élő szakmai kapcsolatokat építettek ki egymással és a Kúriával. A szervezeti keretek azonban mindig javíthatók, az új perrend megalkotása mellett felmerülhet például – a kiemelt ügyekben szükséges speciális tudás miatt – egy tábla szintű közjogi bíróság felállítása. Fontos azonban, hogy a változtatás ne tegye a bíróságokat kísérleti tereppé, hiszen a jogbiztonság a reformok időszakában is színvonalas ítélkezést követel meg a bíróságoktól.
Alábbi cikkünkben a 2024/85–86. számú Magyar Közlönyben és a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/8. számában megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Sorozatunk hatodik részében Török Tamás írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2016. évi 11. számában jelent meg.
A különböző generatív mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetése a jogi munkavégzési folyamatok támogatásába jelentős változásokat hozhat a jogászok életében. Ennek a cikksorozatnak ezért az a célja, hogy bemutassa, milyen újításokat jelentenek a nyelvi modellekre épülő megoldások a korábbi módszerekhez képest, milyen feladatokban képesek támogatni a jogászi munkavégzést, milyen korlátai vannak jelenleg az elterjedésüknek, valamint milyen különböző jogi, etikai, társadalmi kihívásokat hoznak létre. Ez a cikksorozat első része, amelyben azt járom körül, hogy miben jelentenek újítást az olyan nyelvi modellekre épülő megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini és a Claude a korábbi mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz képest.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!