Budapest ügyvédei, egyesüljetek!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Abban a perben, amely a Kúria felülvizsgálati határozatával ért véget idén február 12-én, a bírósági indokolás nagyon magas szinten dogmatikailag leírja, mi egy köztestület feladata és miben áll a szabadsága, tehát nem történtek normasértések, így a kamarai tisztségviselők és a bizottságok folytathatják a munkájukat. Aggodalomra nincs ok, a kúriai ítélet a jogalkotás kereteit is meg fogja adni. A lehetőség adott, hogy az ügyvédség a jövőben a reformokon gyorsan változtasson és megőrizve függetlenségét saját maga határozza meg a sorsát, a szervezeti kereteit. Interjú dr. Réti Lászlóval.

Melyek a legfontosabb prioritások, kihívások, legégetőbb feladatok jelenleg a 7500 fős aktív regisztrált tagú Budapesti Ügyvédi Kamarának (BÜK), melyek megoldásra várnak?

A legégetőbb a digitális világra való kormányzati, bírósági és ügyfélköri átállás, mely megváltoztatja munkánk természetét, feltételeit és teljes környezetét. Ennek akkut eleme az elektronikus perek július 1-től történő kötelező és általános bevezetése az ügyvédek esetében. Ez a kötelezettség kormányzati célként már 2009-ben törvényben is megfogalmazódott, de mindig halasztások történtek. Tudtuk, hogy ez be fog következni és látjuk is a világ változásait. Az elektronikus eljárásoktól az ügyvédi munka bővülését reméljük, de naivitás és megalapozatlan optimizmus lenne azt kijelenteni, hogy ez júliustól be is következik. Ettől a dátumtól a nehézségeket látjuk. Mintha az állami oldal még nem lenne kellően felkészülve, mintha az „intelligens” elektronikus iratok használatának követelménye egyelőre csak az ügyvédekre vonatkozna és csak addig tart, amíg el nem ér a bíróság nyomtatójáig, ahol papírrá változik. Nem sok értelmét látjuk az ügyvédeket érintő elektronikusság általános kényszerének addig, amíg a bíróságokon a folyamat papíralapúvá alakul, és amíg a közigazgatási szervek továbbra is papíralapon küldik meg az irataikat a bíróságoknak. Az elnökségünk megfogalmazott egy olyan álláspontot, amivel egyetért a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) is, hogy a kötelező bevezetést olyan eljárásokra korlátozzák a nyár folyamán, amelyekben nincs új tény, új bizonyíték, vagy amelyek egyszerűbbek, ahol a határidők nem jogvesztő jellegűek, illetve ahol az alapeljárások meghatározó része már eleve elektronikusan zajlott. Nagy kérdés, hogy ezt az ügyvédi igényt, elvárást, követelést a Belügyminisztérium mennyire akceptálja. Az a benyomásunk, hogy az igazságügyi ágazat résztvevői ezzel egyet értenek, és ezzel tudnának együtt élni. A másik digitális kihívás, hogy az ügyvédség napi megélhetését és az ügyfelek megszokott ügyintézési igényeit közvetlenül meghatározó eljárások – mint az ingatlan-nyilvántartási eljárás, cégeljárás, illetve a költségmentes eljárások jövője – hogyan alakul? Ezekben az ügyvédi részvételt egyesek megkérdőjelezik. A mi álláspontunk, hogy ez nem szolgálja sem az ügyfelek, sem a társadalom érdekét. Az ügyvéd nemcsak jogvégzett szakember, hanem köztestületi tagsága folytán egy kettős bizalom alanya: az állam és az ügyfelek is megbíznak benne. Ezért ezekben az ügykörökben nem csökkenteni kellene, hanem célszerű fokozni az ügyvédi részvételt. Megnyugtató, hogy az állam bizonyos vonatkozásokban ezzel egyetért, hiszen a készülő polgári peres eljárásokban a modell-eljárás a törvényszéki eljárás lesz, ahol általános ügyvédkényszert készülnek előírni. Az ügyvéd az állam és az ügyfél számára is jogbiztonsági, szakértelmi kaput jelent, ami az ügyek intézésének a hatékonyságát, szakszerűségét támogatni tudja. Erre a feladatra az ügyvédség felkészült és ezt bizonyította az elektronikus cégeljárásban, az elektronikus fizetések terén és mindazokban az elektronikus eljárásokban – e-fizetési meghagyások, e-végrehajtási eljárások és más ilyen helyeken –, ahol ezeknek a bevezetésére sor került. Az állam kötelezettsége az, hogy ezt a helyes folyamatot szegényjogi oldalon anyagi támogatásban részesítse.

Ezek a közvetlen kötelezettségek. Közép-és hosszútávon mik lennének a további kihívások?

Annak a számos ügyvédi adminisztratív és pénzügyi tehernek a csökkentése, amely kifejezetten az ügyvédek számára fogalmaz meg adminisztratív terheket. 2014-ben a BÜK felmérése alapján 186 olyan eljárást azonosítottunk, ahol törvény vagy ügyvédi belső norma adminisztratív bejelentési kötelezettséget ír elő ügyvédek számára. Ez – a mai ügyvédség szervezeti sajátosságaira figyelemmel – egy óriási teher. Budapesten a tagságunk 90 százaléka egyéni praxisban dolgozik, ami az jelenti, hogy hiába van rezsiközösségben vagy tartós együttműködésben más kollegákkal, az adminisztratív és pénzügyi terhek megvannak, és ez olyan időt vesz el tőlük, amelyért térítést vagy nem kapnak. Ilyen értelemben az adminisztratív és pénzügyi tehercsökkentés egy rendezett normaalkotási keretében a jelennel kezdődő rövidtávú jövő egyik fontos feladata. A hosszú távú feladatok és rendezendő kérdések legnagyobb része az új ügyvédi törvényhez kötődik. Ennek téziseit teljes körűen még nem ismertük meg, a szaktárca ezekben a napokban készült el az első tézistervezettel és ezt a MÜK a legszélesebb vitára szeretné bocsátani a területi kamarák körében. Ebben mi részt akarunk venni és azt szeretnénk, hogy valamennyi tagunkhoz jussanak el ezek az információk. Úgy, ahogy a civilizált világban a jogszabály- és norma-előkészítés folyik, az első pillanattól kezdve megnyíljanak és maximálisan biztosítottak legyenek a nyilvánosság és a társadalmi egyeztetés informális, majd formális lehetőségei.

Elszántan készül az új reformok bevezetésére?

Nincs elszigetelt ügyvédkedés a BÜK-ben, mindenkinek vannak ügyfelei az ország minden pontján. Az elmúlt 10 év nagy tanulsága az, hogy fokozottabban kell együttműködnünk a területi ügyvédi kamarákkal és a MÜK-kel a reformok előkészítése, megfelelő kommunikálása érdekében. Azért, hogy mindenki értse és lássa, ami itt történik, az az ügyvédek érdekében van, és jó az ügyfeleknek is. A kamara egyenlő a tagságával. Olyan környezetet akar, amely nyugodt, biztonságos és megélhetést garantáló hivatásgyakorlást tesz lehetővé.

Mi fáj a legjobban a kétségbeesett és elégedetlen ügyvédeknek?

Sok bürokratikus kötelezettségen felül konkrét, égető problémák a kirendelésekkel, a pártfogó ügyvédi feladatok ellátásával kapcsolatban jelentkeznek. Ez az ügyvédségnek egy kisebb, de jelentős részét érinti. Budapesten a rendőri szakban alig száz ügyvéd vesz részt kirendelt védőként, de számosak azok, akik pártfogó ügyvédként látnak el képviseletet, vagy kényszer-gyógykezelési nem peres eljárásokban a bíróság előtt látják el az érintettek képviseletét. Itt alapvető probléma az, hogy deficitben van az állam. Aránytalanul alacsony az a pénzeszköz, amit az állam a joghoz való hozzáféréshez biztosít összehasonlítva azzal, amit a bíróságok és az ügyészségek kiadásaira ad. Nem sokallom ezeket a kiadásokat, sőt azt gondolom, hogy egy nagyon jó befektetés volna az állam részéről, hogyha a bírák és az ügyészek munkakörülményeit, létszámkérdéseit nem feltétlenül európai sztenderdekben, hanem saját hazai tapasztalatok alapján állapítaná meg. A másik oldalt keveslem.

Van tehát fejlődnivaló.

Réti László, a BÜK elnöke: „Az elmúlt 10 év nagy tanulsága az, hogy fokozottabban kell együttműködnünk a területi ügyvédi kamarákkal és a MÜK-kel a reformok előkészítése, megfelelő kommunikálása érdekében”

Eme ügyek elosztása is sérelmes az ügyvédek számára, nem átlátható és nem tudjuk, ki milyen szempontok alapján jut hozzá ezekhez az ügyekhez. Régi igény, hogy ezekben a feladatokban vállaljon részt az ügyvédi kamara. De ennek infrastrukturális és anyagi előfeltételei vannak. A legfontosabb az, hogy a kirendelési és pártfelügyelői díjakat megtöbbszörözzék. Biztosítsák a védők számára ugyanazt a többletdíjat is, ami a munkaidőn kívüli ünnep- és pihenőnapokon történő munkavégzést kíséri más jogágakban, vagy épp a kihallgatói oldalon. A közszolgálati jogviszonyban dolgozók számára munkaidőn túli, éjszakai és hétköznapi pótlékokat folyósítanak. Nem kérünk többet, mint amit ők kapnak, csak azt szeretnék, hogy ha a kirendelt védőt délután 17 óra után, éjszaka vagy ünnepnap hívják be, akkor kapjon ugyanolyan mértékben emelt térítést, amit egyébként a közalkalmazottak és a közszolgálatban dolgozók is élveznek. Térítsék meg a helyszínre utazás idejét. Ez nemcsak Budapesten probléma, hanem a területi kamaráknál, a megyéken belül is hasonló lehet a helyzet és sürgős rendezést igényel. A másik, ami az ügyvédeket napi szinten foglalkoztatja, hogy nagyon gyakran változik és nehezen követhető az ügyvédek adózása, az egyéni ügyvédek költségelszámolása, az egymással együttműködő ügyvédek közötti elszámolások normatív rendezetlensége. Így nagyon sok a költség, kétszer adózik az ügyvéd, az egymás közötti térítéseknek nincs meg egy olyan elszámolási egyszerűsítő és a többszöri közteherviselést kiküszöbölő rendje, mint ahogy más jogi személyiséggel nem rendelkező együttműködéseknél, ahogy például hegyközségek, önkormányzati társulások tagjai között ez megvan.

Ez egy nagyon fontos jogalkotási feladat és sokat segítene, hogyha megoldanák, de probléma még az ügyvédi minimumdíjak kérdése is.

Azt gondoljuk, hogy az ügyfeleknek joguk van tudni azt, milyen munkadíj a reális. Az ügyfélnek gyanúsnak kell lennie, ha egy szolgáltatás túl olcsó. Nagyon sok a kontár és az ügyvédi piacra beólálkodó gazdasági társaság. Nekik nincsenek hasonló adminisztratív terheik és tudnak keresztfinanszírozni, valamint a jogi szolgáltatások biztosítását marketing eszköznek használni. Az ügyvédek, akik egy szabályozott piacon vannak és kötelezettségekkel, költségekkel megterheltek a jogalkotó által egyébként számukra kizárólagosan biztosított piacon, versenyhátrányba kerülnek az amúgy „látszólag” kitűnően szolgáltató gazdasági társaságokkal szemben. Azt látjuk, hogy az állam nem védi meg az ügyvédeket a külső, az egyenlőtlen feltételeket kihasználó kontároktól.

Az ügyvédi reklám kérdése egy globális probléma?

Magyarországon nincs ügyvédi reklámtilalom. Az ügyvédnek pusztán a tisztességtelen reklámtól és a tisztességtelen ügyfélszerzés minden formájától kell tartózkodnia. De megint csak a kontárokat semmi nem korlátozza, és semmi nem sújtja akkor, ha valótlan tartalmú reklámokat alkalmaznak. Hozzánk nem jutott el soha olyan hír, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság az ügyvédi piacra betolakodott egyéb szolgáltatókkal szemben tisztességtelen, félrevezető reklám miatt eljárást indított volna.

Ez az ügyfelekre jelent veszélyt?

Igen, az ügyfelek napi érdekeire jelent veszélyt. Itt hatékonyabb védelmet kér az ügyvédség az államtól, a bűnüldöző szervektől és azoktól a közigazgatási hatóságoktól, akikhez ezt a feladatot telepítették.

Az ügyvédi továbbképzés fejlesztésében, az oktatás fenntarthatóságában várható pozitív elmozdulás?

Mindenki egyetért abban, hogy folyamatos szakmai képzés szükségeltetik. A megvásárolható szakirodalom nagyon kiterjedt és drága. Egyéni praxisokban szakkönyvekre költeni ilyen változékony jogszabályi környezetben – bizony kérdéses és költséges dolog. És azt sem tudjuk, hogy az a szakíró, akinek a könyvét kiadják, vajon azonos nézeten, véleményen van-e, mint a jogalkalmazó. Ezért az ügyvédeinket olcsón vagy ingyen olyan elektronikus tudástartalmakhoz segítjük hozzá, ami számukra a változások követését és a felkészülést segíti. Ez a BÜK JogTudor programja. Nincs folyamatos normatív szabályozott továbbképzés, de azt mindenképpen el kell kerülni, hogy ez formális legyen. Hogy oktatási szolgáltatók – cserébe azért, hogy az ügyvédek fizetnek – leigazolják az egyébként nem feltétlenül nívós, hasznos oktatásaikat, ami megint csak egy dézsma az ügyvédi karon. A megoldást a minőségbiztosított ügyvéd- és ügyfélbarát és mindenki által hozzáférhető, a távoktatásra építő módszer kialakításában látom.

Mennyire jelent problémát a digitális biztonság, a személyes adatok védelmének kérdése?

Az ügyvédeknek mint szolgáltatóknak, felelősségük van vagy lehet az internetszolgáltatók, felhőszolgáltatók, digitális irattárolók és irattározók munkájával kapcsolatban. Az ügyvédi titok nagyon fontos, mert ez az ügyvéd-ügyfél bizalom alapja. Nem megnyugtató számunkra az sem, hogy általunk nem ismert magánszolgáltatók, de adott esetben állami infrastruktúrák őrzik az ügyvédek iratait. Ez szabályozást, központi kamarai szolgáltatást igényel, amihez pénz és infrastruktúra kell. Az ügyvédek tagdíjai nem növelhetőek, de mindehhez nem is szükséges. Vannak megfelelő tartalékaink, és az ügyvédi törvény előkészítésével párhuzamosan a kamara finanszírozásának a nem ügyvédeket terhelő forrásait is meg lehet találni és azokat be lehet vezetni.

Külkapcsolataik erősek, a nemzetközi ügyvédszervezetek figyelemmel kísérik a BÜK, a MÜK tevékenységét és kiállnak értük minden fórumon. Fontos ön számára a megerősítés, a támogatás, hogy nincsenek egyedül?

Amikor az ügyvédi jogokat támadások érték, utalok itt a büntetőeljárás változatos eljárására az elmúlt 10 évben, akkor a nemzetközi ügyvéd- és jogászszervezetek diplomáciai lépéseket tettek. Ez nem lett volna lehetséges, ha a magyar ügyvéddiplomácia nem lett volna sikeres és a MÜK-diplomácia személyiségei – így dr. Bánáti János, dr. Szecskay András, dr. Köves Péter, dr. E. Szabó Péter – nem örvendenének óriási nagy személyi tekintélyeknek. Én meg vagyok elégedve az elmúlt 20 év diplomáciai vívmányaival és azt gondolom, továbbra is arra kell törekednünk, hogy a lehető legalacsonyabb költségen érjük el a maximális eredményt és erre egyelőre a személyi feltételek biztosítottak.

Ügyvédvilág hírlevél
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. Feliratkozás >>

Óriási megtiszteltetés érte a magyar ügyvédséget, hiszen a világ második legnagyobb ügyvédi szervezete, az UIA (Union Internationale des Avocats) 2016. október 28. és november 1. között – hosszas küzdelem és várakozás után – Budapesten rendezi meg a 60-ik kongresszusát, melyen több ezer külföldi ügyvéd vesz részt 70 ország képviseletében. Nagy lehetőségnek látja a tapasztalatcserét, a kapcsolatépítést, túl a társadalmi, turisztikai, sporteseményeken és gálavacsorákon, ahol a hazai ügyvédek nemcsak bemutathatják Budapest látványosságait, gasztronómiai és kulturális kincseit, a magyar vendégszeretet, hanem a szakmai fórumokon megvitathatják az aktuális jogi kérdéseket?

Természetesen a hazai ügyvédségnek nagy lehetőség, hogy az ismereteket és tapasztalatokat átadó konferenciaeseményeken részt vegyenek, felszólaljanak, az ehhez kapcsolódó társadalmi rendezvényeken, fogadásokon, vagy csak egyszerűen a kávészünetekben is aktívan beszélgessenek a külföldi kollegákkal. A személyes kapcsolatkialakítás mellett nagyon fontos, hogy az új kihívásokról értesüljenek, amelyek már más országokban megjelentek és az ügyvédek számára nemcsak kockázatot, hanem új ügyfeleket, munkát és jövedelmet hoznak. Ezúton is mindenkit arra biztatok, hogy kövesse figyelemmel híradásainkat, a www.uia.org honlapot és minél többen jöjjenek el, hogy ne csak a gyönyörű fővárosunkat, építészeti és művészeti emlékeinket és gyűjteményeinket mutassuk meg, hanem a szakmai felkészültségünket, tudásunkat és alkalmasságunkat a nemzetközi együttműködésekre.

Mit vár az új ügyvédi törvénytől?

Az új ügyvédi törvény a hivatásrend számára – remélhetőleg – modern kereteket fog adni. De hogy azon belül mi lesz az alapszabályunkban, hogyan lesznek a kamarai választások regulázva, mik lesznek a praxisgyakorlás közfeladati jogkörben előírható műszaki, morális, tudásbeli feltételei, azok továbbra is a kamarai önszabályozás keretében lesznek eldöntve. Ezért szükséges az, hogy tagságunkat minél szélesebb körbe bevonhassuk és kellő időnk legyen arra, hogy ezek a szabályok kialakuljanak, mert akkor valóban saját magunk dönthetünk sorsunkról, hétköznapjainkról, és közvetve az ügyfelek sorsáról is abban az értelemben, hogy megtudjuk-e őket tartani, tudjuk-e bővíteni ügyfélkörünket és ezzel a bevételeinket tudjuk-e optimalizálni.

Tehát a kommunikációt tartja a legfontosabbnak.

Arra biztatok, hogy Budapest ügyvédei egyesüljenek! És akkor talán nem lesznek proletárok. Kommunikáljunk egymással, nyilatkoztassuk ki szándékainkat. Véleményeinkkel, javaslataikkal segítsük egymás munkáját, mert egymást támogatva tudjuk elérni céljainkat és érvényesíteni akaratunkat. A közös sikerhez közös erő kell. Nem kell megairodákat létrehozni, a rezsiközösségek is óriási nagy támogatottságot tudnak nyújtani. A rezsiközösség fejlesztésében látom a kitörés egyik lehetőségét. Nem kell a bevételeket egymás között megosztani, de lehet a kiadásokat közösen viselni és az adminisztratív terheket hatékonyabban felosztani. Ha a kiszolgálásunkat titkárnőkkel, ügyvédasszisztensekkel közösen meg tudjuk szervezni, ha az adminisztrációnkat meg tudja oldani 4-5 ügyvéd közösen, akkor már ez a konszolidáció rengeteget tud segíteni. Elnökségünk és közgyűlésünk meghozhatja a megfelelő határozatokat, a legitimáció formálisan rendben van egészen a Kúriáig bezárólag. De a legitimáció mindig a lelkekben és a szívekben van, ezért nagyon fontos, hogy az ügyvédek többet halljanak, tudjanak rólunk.

Úgy tapasztalom, hogy ügyvédség többsége elégedett az elnöki munkájával. Ön is így érzi?

Számos visszajelzést kaptam és kapok folyamatosan. Én az utcáról jöttem be a kamarába elnöknek és akkor a programomra soha nem látott tömegek jöttek be szavazni. A 2014-es választás pedig elsöprő többséget hozott. A bizalom megvan, de kivárás érezhető. A belső vitákat, hatalmi harcokat senki sem szereti. Szerintem az ügyvédek nem bonyolult programok felett szavaztak. Benyomásaik vannak az alapján, hogy az ember mit csinált, hogy a testületeink hogyan működnek. És még egy nagyon fontos bizalmat éreztem, amikor a függetlenségét megőrző és nem fapados, hanem határozott, következetesebb, előrelépő, ügyvédek érdekét szolgáló kamara mellett tették le a voksukat. Hogy mindenkit megnyugtassak, a vezetőség nem fogja elhagyni az ügyvédséget, kérdés, hogy ezt megfelelően számukra meg tudjuk-e mutatni, hogy mellettük állunk, értük vagyunk, és nincs más célunk, mint az, hogy az ügyvédek hivatásgyakorlását a törvényi közfeladatok teljesítésével együtt, egyszerre és azokkal harmóniában teljesítsünk.

---