Darák: adatlapok kitöltésével gyorsulhat az ítélkezés

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2013. július 2.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyorsabbá, egyszerűbbé és ellenőrizhetőbbé válhat a hazai ítélkezés azon adatlapokkal, amelyek kitöltését szeptemberben két hónapra, egyelőre próbaként vezeti be a Kúria – mondta Darák Péter kedden Pécsen.


A Kúria elnöke a Pécsi Ítélőtábla újbóli megalakulásának 10. évfordulóján rendezett ünnepi emlékülést követő sajtótájékoztatón elmondta: ezeken az adatlapokon fogják rögzíteni a Kúriára vagy az ítélőtáblára érkező ügyekben, hogy az adatbázisban találtak-e hasonló tényállású vagy jogi kérdéseket felvető, korábban elbírált esetet, amely felhasználható a döntéshez.

“Ez azért fontos, mert nem kell minden hasonló esetben újra megtalálni a jó érveket, hanem a korábbi döntésekből ki lehet azokat emelni” – mondta Darák Péter. Hozzáfűzte: ha a határozatok indoklásában megjelennek a korábbi ítéletek, a bírói döntések látványosan egymásra épülhetnek.

A Kúria elnökének szavai szerint a nyugat-európai bíróságokhoz képest Magyarországon kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel. “Minden ügyet egyedileg akarunk eldönteni és indokolni, pedig azt a szellemi tárházat, amelyet a magyar ítélkezési gyakorlat jelent, a mostaninál sokkal hatékonyabban lehetne használni” – hangoztatta. Megjegyezte: ha a próba sikeres lesz, indítványt tesznek az adatlapok bevezetésére.

Darák Péter az ítélőtáblák létrehozását kiemelkedő eredménynek, működésüket elengedhetetlennek nevezte. Rámutatott, hogy a táblabíróságok kapcsot létesítettek a törvényszékek és a Kúria között, valamint utóbbi tehermentesítésével lehetővé tették, hogy a legfelsőbb bírói fórum valóban jogegységi kérdésekkel foglalkozhasson.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke azt hangsúlyozta, hogy az ítélőtáblák nemcsak az ítélkezésben, a jogegység biztosításában, hanem joghallgatók oktatásában, bírák továbbképzésében, a nyitott bíróság programban és a sajtóval való együttműködésben is kiemelkedő szerepet vállalnak.

Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke az MTI érdeklődésére sikeresnek nevezte a táblabíróság elmúlt tízéves munkáját. Azt mondta: feladatukat az elmúlt években annak ellenére eredményesen látták el, hogy jelentősen nőtt a büntetőügyek száma, tavaly pedig hónapokon át három, nyugdíjba vonult polgári ügyszakos vezető bíró pótlását is meg kellett oldaniuk.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész
2019. szeptember 19.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során
2019. szeptember 18.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszék ítélete azt eredményezi, hogy a jövőben kartelltől kell majd tartani, ha a közös alvállalkozó korábbról ismeri a fővállalkozókat és a pályázat megengedi, hogy az alvállalkozó biztosítsa a referenciát, illetve, hogy sem a közbeszerzési, sem a versenyjogi szabályok nem tiltják azt, hogy egy vállalkozás, esélyeit maximalizálva, több fővállalkozó alvállalkozójaként is rész vegyen az eljárásban és – korábbi referenciamunkái során szerzett ismereteire támaszkodva – nekik egyenként segítséget nyújtson a pályázati adatlap kitöltésében, mégis megállapítható a kartell létrejötte.

Jogszabályfigyelő 2019 – 37. hét
2019. szeptember 16.

Jogszabályfigyelő 2019 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/151–153. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a kúriai döntések és tanácsadó testületi vélemények közül válogattunk.