Az ítélet kiegészítése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyorsabbá, egyszerűbbé és ellenőrizhetőbbé válhat a hazai ítélkezés azon adatlapokkal, amelyek kitöltését szeptemberben két hónapra, egyelőre próbaként vezeti be a Kúria – mondta Darák Péter kedden Pécsen.
A Kúria elnöke a Pécsi Ítélőtábla újbóli megalakulásának 10. évfordulóján rendezett ünnepi emlékülést követő sajtótájékoztatón elmondta: ezeken az adatlapokon fogják rögzíteni a Kúriára vagy az ítélőtáblára érkező ügyekben, hogy az adatbázisban találtak-e hasonló tényállású vagy jogi kérdéseket felvető, korábban elbírált esetet, amely felhasználható a döntéshez.
„Ez azért fontos, mert nem kell minden hasonló esetben újra megtalálni a jó érveket, hanem a korábbi döntésekből ki lehet azokat emelni” – mondta Darák Péter. Hozzáfűzte: ha a határozatok indoklásában megjelennek a korábbi ítéletek, a bírói döntések látványosan egymásra épülhetnek.
A Kúria elnökének szavai szerint a nyugat-európai bíróságokhoz képest Magyarországon kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel. „Minden ügyet egyedileg akarunk eldönteni és indokolni, pedig azt a szellemi tárházat, amelyet a magyar ítélkezési gyakorlat jelent, a mostaninál sokkal hatékonyabban lehetne használni” – hangoztatta. Megjegyezte: ha a próba sikeres lesz, indítványt tesznek az adatlapok bevezetésére.
Darák Péter az ítélőtáblák létrehozását kiemelkedő eredménynek, működésüket elengedhetetlennek nevezte. Rámutatott, hogy a táblabíróságok kapcsot létesítettek a törvényszékek és a Kúria között, valamint utóbbi tehermentesítésével lehetővé tették, hogy a legfelsőbb bírói fórum valóban jogegységi kérdésekkel foglalkozhasson.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke azt hangsúlyozta, hogy az ítélőtáblák nemcsak az ítélkezésben, a jogegység biztosításában, hanem joghallgatók oktatásában, bírák továbbképzésében, a nyitott bíróság programban és a sajtóval való együttműködésben is kiemelkedő szerepet vállalnak.
Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke az MTI érdeklődésére sikeresnek nevezte a táblabíróság elmúlt tízéves munkáját. Azt mondta: feladatukat az elmúlt években annak ellenére eredményesen látták el, hogy jelentősen nőtt a büntetőügyek száma, tavaly pedig hónapokon át három, nyugdíjba vonult polgári ügyszakos vezető bíró pótlását is meg kellett oldaniuk.
(Forrás: MTI)
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2024/76. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!