Díszállat és adósságrendezés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány rendeletet alkotott a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről.


 

A 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet szerint az adósságrendezésbe nem tartozó vagyontárgyakat és bevételeket az adósságrendezési kérelemhez csatolásra kerülő vagyonleltárban és a bevételek listájában elkülönítetten kell feltüntetni, de bevétel-, illetve vagyontárgy típusonként összesített adatokkal kell szerepeltetni. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor igazoltan az adósságrendezésbe nem tartozó pénzeszközöket és vagyontárgyakat, valamint az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően szerzett, az adósságrendezésbe nem tartozó bevételt és vagyont az adós, adóstárs az adósságrendezésbe tartozó forrásoktól és vagyontól elkülönítetten tartja nyilván és kezeli.

A rendelet szerint nem tartozik az adósságrendezésbe többek között  a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső

  •  háztartási és lakásfelszerelés,
  • háztartási berendezés,
  • mosógép,
  • hűtőszekrény vagy fagyasztószekrény,
  •   egyéb háztartási gép,
  •   kerti eszköz, kerti gép,
  •    kiskerti lábon álló, illetve be nem takarított termés, gyümölcs,
  •   kiskerti kertészeti eszköz, tároló eszköz,
  •   haszonállat,
  •   díszállat, kedvtelésből tartott állat,
  •   tankönyv, tanszer, könyv, folyóirat,
  •   az adóssal közös háztartásban élő kiskorú gyermek által használt, jellegénél fogva gyermek használata céljából készült játék,
  •   alapvető élelmiszer, valamint
  •   az egy naptári évre elegendő szilárd tüzelőanyag;
  •   a fűtőberendezés és annak tartozékai;
  •   az orvosi igazolás alapján az adós, adóstárs és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók gyógykezeléséhez szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.