Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyesület szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálata a Ptk. határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtására meghatározott határidőben előterjesztett keresettel kérhető. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvényben rögzített, az egyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés elleni határidő az ilyen perindításra nem irányadó – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, az alperes rendkívüli közgyűlése megválasztotta az egyesület ügyvezetőjét (HM-t) (5-ös határozat), a döntött a székhely megváltoztatásáról (6-os határozat), és döntött arról, hogy az újonnan megválasztott ügyvezető köteles rendkívüli közgyűlést összehívni a felügyelőbizottság által meghatározott napirendi pontokban (7-es határozat). Az alperes a nyilvántartását vezető bíróság hiánypótlási felhívására egy újabb rendkívüli közgyűlésen a felperest visszahívta ügyvezetői tisztségéből (9-es határozat) és megállapította megbízatásának megszűnését, valamint ismét döntött HM ügyvezetővé választásáról a közgyűlés idejétől számított ötéves időtartamra (10-es határozat). A felperes a közgyűlésekre meghívót nem kapott, és nem került megküldésre részére a közgyűlések jegyzőkönyve, az ott hozott határozatok kivonata sem.
A felperes ezen határozatok hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:35. §-a, 3:36. §-a alapján: jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság a támadott közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte, a másodfokú bíróság az ítéletet részben megváltoztatta, és a 9-es és 10-es határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Rögzítette, hogy a felperest az egyesület tagjaként és vezető tisztségviselőjeként egyaránt megillette a keresetindítás joga. A perindítás időbeliségének vizsgálatával [Ptk. 3:36. § (1) bekezdés] megállapította a másodfokú bíróság, hogy a felperes a 5-7-es határozatok esetében a szubjektív perindítási határidő betartásával fordult bírósághoz, a 9-es és 10-es határozatokat viszont a harmincnapos perindítási határidő elmulasztásával támadta. Utóbbi határozatokról a felperes 2019. szeptember 26-án, a közhiteles nyilvántartásban való közzététellel tudomást szerezhetett, tekintettel arra is, hogy a közzététellel megvalósuló tudomásszerzést a jogalkotó a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény (Civil tv.) 46/A. §-ában el is ismeri. A vonatkozó rendelkezések szerint Az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti a sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezen határozatok meghozataluk napján jogerőre emelkednek; a bíróság a határozatához ugyanezen naptól kötve van. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A szervezet kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. A per megindításának a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől számított hatvan napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A korábbi rendkívüli közgyűlés idején a felperes tagja volt az alperesnek, ennélfogva megillette a közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának joga. A felperes meghívása nélkül tartott rendkívüli közgyűlés összehívása a Ptk. és az alapszabály vonatkozó rendelkezésébe ütközött, az így meghozott határozatok jogszabálysértő jellege megállapítható volt.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes szerint a jogerős ítélet a támadott részében a keresetindítási határidő téves megállapítása miatt a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésébe és a Civil tv. 46/A. § (2) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. Álláspontja szerint nem a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésében írt harmincnapos, hanem a Civil tv. 46/A. § (2) bekezdése szerinti hatvannapos határidő volt irányadó a számára a perindításra. A tudomásszerzés időpontjától számítva a hatvannapos határidő november 25-én járt le. A felperes november 14-i keresetkiterjesztése ezért határidőben történt. Meglátása szerint a Civil tv. ezen rendelkezése a Ptk.-hoz képest speciális szabály, pontosítja a perindítási határidőt.
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy a Civil tv. 46/A. § (2) bekezdése, ennélfogva az ott írt – a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől számított hatvannapos – perindítási határidő is kizárólag a 46/A. § (1) bekezdésben szabályozott körben értelmezhető. Ez a szabály az egyesületek (alapítványok, sportegyesületek) nyilvántartási ügyeiben hozott és fellebbezéssel nem támadható bírósági határozatok esetén biztosít külön jogorvoslatot az adott végzések perbeli megtámadásával, a sérelmesnek tartott végzés közzétételétől számított hatvannapos keresetindítási határidő szabályával.
Az ezektől különböző jogintézmény (így más alanyi jog érvényesítését biztosítja) a jogi személyek határozatainak bírósági felülvizsgálata, amelyet a Ptk. a jogi személyek törvényes működésének egyik biztosítékaként szabályoz. Az ügyben a kereset tárgyánál és tartalmánál fogva is egyértelmű, hogy a felperes a perben a Ptk. 3:35. §-ára alapítottan érvényesített igényt: az alperes tagjaként, egyben korábbi vezető tisztségviselőjeként az alperes adott szerve (közgyűlés) – nem pedig a változásbejegyzést elrendelő nyilvántartó bíróság – által hozott határozat felülvizsgálatát kérte.
A kereset benyújtására ezért a Ptk. 3:36. §-ának (1) bekezdése volt irányadó, amely a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése iránti keresetet kettős időkorlát közé szorítja: a kereset benyújtására irányadó egyrészt egy szubjektív, harmincnapos határidő, amelyet attól az időponttól kell számítani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna; a perindítás további határideje objektív: a határozat meghozatalától számított egyéves, egyben jogvesztő határidő. A határozatok megtámadására irányadó perindítási határidő anyagi jogi jellegéből következően a keresetlevélnek a határidő utolsó napján – a munkaidő végéig – a bírósághoz meg kellett érkeznie. Mindezek alapján a Kúria szerint helyesen következtetett a másodfokú bíróság a 9-es és 10-es határozatokat támadó kereset elkésettségére és a szubjektív perindítási határidő elmulasztása miatt a kereset megalapozatlanságára. Így a Kúria a Kúria a jogerős hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.400/2020.) a Kúriai Döntések 2021/10. számában 286. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. tv. 3:36. § (1) bekezdés, 2011. évi CLXXXI. tv. 46/A. § (2) bekezdés.
