Egyszerűsödnek az állami nyilvántartási rendszerek

Az Országgyűlés a közigazgatási eljárások elektronizálása keretében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás informatikai rendszerének, a közúti közlekedési és a hozzá kapcsolódó nyilvántartások informatikai rendszereinek, a személyazonosítást lehetővé tevő okmány-nyilvántartások informatikai rendszereinek felülvizsgálatát és megújítását tervezi.

A személyi adat-, és lakcímnyilvántartás és az okmány-nyilvántartások átalakítása

A Parlament előtt T/13262 számon futó törvényjavaslat kiemeli, hogy a szabályozás indoka, hogy az Európai Unió az uniós polgárok személyazonosító igazolványai vonatkozásában egységes, 2021 augusztusában hatályba lépő szabályozást vezetett be, mely az Európai Unió területén kötelező jelleggel határozza meg a tagállamok által kiállított okmányok tartalmi és formai követelményeit. Az egységesítés oka, hogy az uniós polgárság az Unió valamennyi polgárát felruházza a szabad mozgás jogával, bizonyos korlátozások és feltételek mellett. Mindez magában foglalja az érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel a tagállamok területéről való kiutazás és az oda való beutazás jogát. Egységes szabályozás hiányában a tagállamok által kiállított nemzeti személyazonosító igazolványok biztonsági szintje jelentősen eltérhet, és ezek az eltérések növelik a meghamisítás és az okmányokkal való visszaélés kockázatát. Kiemeli, hogy ezeknek az Uniós követelmények szempontjából a 2016-os magyar szabályozás (chippel felszerelt okmányok) a legkorszerűbbek közé tartozik, ezért ezen a területen csak minimális változtatásokra van szükség.

Az uniós szabályozás lényeges eleme, hogy a személyazonosító igazolványon lévő chipnek kötelezően tartalmaznia kell a birtokos arcképén kívül annak ujjnyomatát is. Itthon az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványon való elhelyezése eddig opcionális volt. Az új szabályok szerint a 2021. augusztus 2-án vagy azt követően indított, személyazonosító igazolvány kiadása iránti eljárás esetén csak olyan személyazonosító igazolvány adható majd ki, amely ujjnyomatot is tartalmaz. Ez alól csak a 6 év alatti gyermekek és az ujjnyomat adására fizikailag képtelen személyek mentesülnek. Abban az esetben, ha a polgár ideiglenesen fizikailag képtelen ujjnyomat adására, részére 1 éves érvényességi idejű állandó személyazonosító igazolványt kell kiadni.

Annak biztosítása érdekében, hogy a biometrikus azonosítók egyezzenek a kérelmező személyazonosságával, a kérelmezőnek minden egyes kérelem esetében legalább egyszer személyesen meg kell jelennie a kiállítási eljárás során. Ezért, ha az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus ügyintézési ponton történő kérelmezésére kerül sor, az ujjnyomatösszevetést az okmány személyes átadásakor el kell elvégezni.

Megszűnik a határozatlan időre kiadott személyazonosító igazolvány. A 70. életévet betöltött jogosult kérheti, hogy részére a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A szabályok értelmében 2026. augusztus 3. napján érvényét veszti a 2000. január 1. napja előtt kiállított személyazonosító igazolvány; 2031. augusztus 3. napján pedig érvényét veszti az a 2016. január 1. napját követően kiállított határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány, mely esetén a polgár 2021. augusztus 2. napjáig nem töltötte be 70. életévét.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nyilvántartás

A változások alapvetően a kötvénynyilvántartás és a járműnyilvántartás adatkapcsolatainak felülvizsgálatra kerülnek. A járműnyilvántartás szakrendszere automatikus informatikai adatkapcsolat útján meggyőződhetne a biztosítás megkötéséről, így azt az ügyfélnek az eljárás során nem kellene a jövőben igazolnia a felelősségbiztosítás meglétét, ezt helyette az informatikai szakrendszerek elvégzik. Így a gépjármű forgalomba helyezésekor jelenleg papír alapon becsatolni előírt, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó irat helyett a hatóság elektronikus adatkapcsolat útján fér hozzá a szükséges információhoz.

Az ügyintézési terminálok

Az elektronikus ügyintézés elterjedését és az informatikai eszközök közigazgatási felhasználását segíti az ügyintézési terminálok, az elektronikus ügyintézési pontok (KIOSZK) kialakítása. Létrehozásának célja, hogy a személyes ügyintézés céljából az okmányirodában megjelent személy – mintegy az ügyintéző helyett – a KIOSZK segítségével legyen képes ügyintézésre. A KIOSZK működését tekintve átmenetet képez az elektronikus ügyintézés és a személyes ügyintézés között, egyfajta „hibrid” megoldást alkot. A tervek szerint egyre több és több KIOSZK jelenik majd meg az ország különböző pontjain és ezek fokozatosan egyre több ügy intézését teszik majd lehetővé, hivatalnokok közreműködése nélkül. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy ügyfélkapu regisztrációt az ügyfél videochates technológia útján is igényelhesse. Az adatok biztonsága érdekében kizárólag az a csatorna elfogadott, amelyet a Kormány által meghatározott szerv (a tervek szerint: a 1818 Kormányzati Ügyfélvonal) biztosít.

A törvény kiemeli, hogy az elektronikus ügyintézési ponton, elektronikus azonosítást követően benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha azt az ügyfél elektronikus úton nyújtotta volna be. A technológiai feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél személyesen járt volna el.

A polgárok elektronikus elérhetőségen történő megkeresése

A Központi Statisztikai Hivatalnak azért, hogy a döntéshozók megfelelő és hiteles forrásból gyűjtött naprakész és pontos adatok alapján tudjanak tájékozódni, a törvény lehetőséget ad, hogy a lakossági adatfelvételek során a lehető leghatékonyabb módon tudják felvenni a kapcsolatot az adatszolgáltatókkal. A polgárok nyilvántartott egyes elérhetőségi adatait a KSH megkapná abból a célból, hogy ne postán, személyes felkereséssel, kérdezőbiztossal, hanem elektronikus elérhetőségeiken keresztül legyen lehetőség a kapcsolatfelvételre, a lakosság körében végzett konkrét statisztikai adatgyűjtésekkel kapcsolatos kérdések feltételére, illetve akár az adatok begyűjtésére. A szabályozás megteremti annak lehetőségét, hogy a járványhelyzethez hasonló szituációkban, amikor a személyes felkereséssel történő adatgyűjtés ellehetetlenül, az adatok begyűjtésére és így a döntéshozó adatokkal való kiszolgálására legyen mód.

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése

A törvény célja az is, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettségeket az ügyfelek elektronikusan is kezdeményezhessék, erre figyelemmel azt a lehetőséget kívánja biztosítani, hogy a pénzmosási törvény szerinti szolgáltatók a Kormány által nyújtott azonosítási szolgáltatásokat igénybe vehessék és az ügyfél-azonosítást az online térben valós időben elvégezhessék.

Fontos megemlíteni, hogy az állam által nyújtott elektronikus szolgáltatások közszolgáltatásoknak minősülnek, amiket a piac két módon vehet igénybe: közfeladat céljából közszolgáltatásként, míg ettől eltérően, piaci célokból a közszolgáltatással – korlátozásokkal, de jelentős mértékben – azonos tartalmú központi állami szolgáltatásként. A törvény egyszerre kívánja biztosítani, hogy a szolgáltatók számára ezen szolgáltatások egyes esetekben közszolgáltatásként legyenek elérhetőek (például deklarálja, hogy az ügyfél-átvilágítás folyamata közfeladat), másrészt rendezi a tisztán piaci jellegű felhasználás esetkörét is. A pénzmosási törvény szerinti szolgáltatók az azonosításhoz szükséges közszolgáltatásokat ingyenesen használhatják, ennek keretében az egyes adatokat – kizárólag az elektronikus azonosítást követően – díjmentesen kapják meg.

A szabálysértési törvény módosítása

Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság 18/2020. (VII. 21.) AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a szabálysértési törvénynek a bíróság meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozataira vonatkozó szabályozása nem áll összhangban az Alaptörvényben rögzített jogorvoslathoz való jog alkotmányos elvárásaival.

A törvény biztosítja, hogy a tárgyaláson kihirdetés útján közölt bírósági döntés indokait – ha valamennyi fellebbezésre jogosult jelenléte és egyező nyilatkozata hiányában nem emelkedik jogerőre a végzés – megfelelő részletességgel ismerhesse meg a fellebbezésre jogosult és lehetősége legyen arra érdemben nyilatkozni. A szabálysértési törvény fő szabály szerint nem tesz különbséget a kihirdetés és a kézbesítés útján közölt bírósági végzés tartalmai elemei között, az rendelkező részből és indokolásból áll. Az ügydöntő végzés indokolása főszabályként tartalmazza a tényállást, a bizonyítékok értékelését, a végzés rendelkezéseinek indokait és megjelöli a végzés alapjául szolgáló jogszabályokat. A törvény ezért előírja a bíróságnak – a jogorvoslati jogról történő lemondás esetét kivéve – a tárgyaláson kihirdetett határozatának 3 munkanapon belüli írásba foglalásának kötelezettségét. Biztosítja az írásba foglalt határozat megismerésének lehetőségét (tájékoztatás adása az írásba foglalásról), valamint annak kézbesítését. Biztosítja annak alapján a fellebbezésnek – a fellebbezési határidőben történő – kiegészíthetőségének, módosításának lehetőségét, azzal, hogy a tárgyaláson kihirdetett végzéshez kapcsolódó joghatás továbbra is megmarad, tehát az írásba, foglalt határozat megismerésével, továbbá kézbesítésével a fellebbezési határidő nem indul újra.

A fellebbezésre jogosult már a tárgyaláson kihirdetett végzés alapján dönthet a jogorvoslati jogának gyakorlásáról, hiszen az esetek túlnyomó részében a döntés lényegére, vagyis, hogy a szabálysértési felelősség megállapítását elfogadja-e, nyilatkozni tud. Azon fellebbezésre jogosult, aki a tárgyaláson kihirdetett végzés alapján a jogorvoslati jog gyakorlásáról még nem tud, vagy nem akar állást foglalni, vagy a fellebbezés bejelentésében biztos ugyan, de akinek a fellebbezés oka, célja és indoka kifejtésére az írásban indokolt végzésben foglaltakat teljes ismerete szükséges, erre a módosítás folytán a lehetősége adott lesz, hiszen az írásba foglalt végzést az ügyfélfogadási időben megtekintheti és azt át is veheti. Az eljárás alá vont személy, az írásba foglalt végzést elektronikus úton kapja meg, feltéve, hogy azt elektronikus levelezési cím megadásával indítványozza. Az írásba foglalt végzés megismerésével a fellebbezésre jogosult a hatékony jogorvoslat gyakorlásának megfelelő helyzetébe kerül azzal, hogy a végzés tartalmát, a döntés indokait nyugodt körülmények között megismerheti és azokhoz igazodóan a fellebbezésben minden lényeges, általa vitatott körülményre ki tud térni.

Kapcsolódó cikkek: