Elektronikus kapcsolattartás a büntetőeljárásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogalkotó szükségesnek tartotta az elektronikus kapcsolattartás szabályainak a hatályos büntetőeljárási törvénybe való beépítését, amely a jogi képviselővel eljáró terhelt részére az egész eljárás során kötelezővé teszi az elektronikus kapcsolattartást a hatóságokkal és a bírósággal.

A Parlament tárgysorozatba vette és jelenleg már a részletes vitára vár a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A javaslat szerint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Eüsztv.) alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1-jétől kötelesek az ügyek elektronikus intézését biztosítani.  A javaslat erre tekintettel újraszabályozza az elektronikus kapcsolattartás szabályait a büntetőeljárásról szóló törvényben (a továbbiakban: Be.), mivel az Eüsztv. értelmében a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság is elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül. A módosítás két okból is szükségszerű, egyrészt mert a Be.-nek az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hatályos szabályai jellemzően a büntetőeljárásban eljáró szervekre vonatkoznak, a büntetőeljárásban részt vevő személyekre csak igen szűk körben (összbüntetésbe foglalás és az utólagos összbüntetésbe foglalás), másrészt az elektronikus kapcsolattartás mind a szervek, mind a személyek vonatkozásában csupán lehetőség, nem kötelező. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) 2018. július 1-jén hatályba lép, és már tartalmazza az elektronikus kapcsolattartás szabályait, így a Be.-ben csupán a 2018. január 1. és július 1. közötti időszakra szükséges a szabályokat megalkotni. E szabályok megalkotása az új Be. szabályainak átvételével történik olyan módon, hogy azok illeszkedjenek a Be. rendszerébe és összhangban legyenek annak fogalomhasználatával. A Be. jelenlegi szabályozása papíralapú iratkezelésre és kapcsolattartásra íródott, amit az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás új szabályaira tekintettel felül kell vizsgálni, és az olyan ügyviteli szabályokat, amelyek kifejezetten papíralapú dokumentumokra (jegyzőkönyvek, határozatok) vonatkoznak, technológia-semlegessé kell tenni. Ennek megfelelően a tervezet az aláírással, példánnyal, kiadmánnyal, összefűzött, illetve eredeti irattal kapcsolatos rendelkezéseket úgy módosítja, hogy azok elektronikusan készített iratok esetén alkalmazhatók legyenek. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) elfogadására és 2018. január 1-i hatálybalépésére tekintettel vált szükségessé a Be. polgári jogi igényre és kártalanításra vonatkozó egyes szabályainak módosítása. Szükséges ugyanis, hogy a Be. szabályozása – ahol kell – összhangban legyen az új Pp. terminológiájával, rendelkezéseivel.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A jogszabály számos törvénynek a büntetőjogi tárgyú rendelkezéseit módosítja. Elsőként a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (továbbiakban: Cstv.) alkalmazását kívánja hatékonyabbá tenni. A módosítás alapján a jövőben a bíróság elrendelheti a felszámolás alatt álló gazdasági társaság vagyontárgyának körözését, ha ismeretlen helyen van, a gazdálkodó szervezet vezetője nem működik együtt a felszámolóval, vagy a vagyontárgy hollétéről nem tud nyilatkozni. A jogszabálytervezet azonban csak a hatályba lépését követően megindult felszámolási eljárásokban rendeli alkalmazni a tárgykörözést.

A tervezetnek a bírósági végrehajtásról szóló törvényt (továbbiakban: Vht.) módosító rendelkezései értelmében a fogva tartott adós keresményének a fogvatartás költségeihez való hozzájárulás és a szabadulás idejére tartalékolandó összeg levonását követően fennmaradó részéből 50%-ot bármely követelés ellenében le lehet vonni. A tervezet azonban a kapcsolattartótól származó, adós részére célzottan befizetett összegre nem teszi lehetővé a letiltás alkalmazását.

A hatályos Be. módosítása értelmében a védő a meghatalmazását az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartásba vetetheti. A meghatalmazás a bíróságnak, ügyésznek, illetve a nyomozó hatóságnak tett bejelentéstől válik hatályossá.

Javaslat kiemeli, hogy a polgári jogi igény esetén az ügyész nem járhat el hivatalból. A polgári perrendtartásról szóló törvény (továbbiakban: Pp.) szabályai szerint, az ügyész csak kisegítő jelleggel és korlátozott jogosítványokkal érvényesíthet a sértett helyett polgári jogi igényt, vagy kapcsolódhat be annak érvényesítésébe a sértett oldalán.

A Be. módosítása értelmében nem csak a természetes személy sértettek örököse, hanem a megszűnt jogi személyek jogutódja is felléphet magánfélként. A polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatos eljárási szabályokat is pontosítja a tervezet. A Be. jelenlegi szövege szerint a terhelt a magánféllel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással nem élhet. A módosítás értelmében a terhelt a magánféllel szemben nem indíthat viszontkeresetet és ellenkövetelését nem számíthatja be.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A javaslatba kiegészítésként került be, hogy a keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott joghatásai nem enyésznek el, ha a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, vagy a magánfél az előterjesztett polgári jogi igényét visszavonja, és a magánfél az ügy előzményére hivatkozással, az egyéb törvényes útra utasító határozat jogerőre emelkedésétől, vagy a visszavonó nyilatkozat bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül az igényét egyéb törvényes úton szabályszerűen érvényesíti.

A jogszabálytervezet szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalos iratát az Eüsztv. szerinti hivatalos elérhetőségre, illetve biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre elektronikusan is kézbesítheti.

A javaslat a jogszabály VII. fejezetét az elektronikus kapcsolattartásról szóló új címmel egészíti ki. A tervezet szerint a terhelt és védője elektronikus nyilatkozatának előterjesztése során az előterjesztő egyértelműen azonosíthatónak kell lennie és a kézbesített elektronikus dokumentumnak meg kell egyeznie a nyilatkozattevő által jóváhagyott dokumentummal.

A Be. módosítása a büntetőeljárásban is kötelezővé, a jogi képviselő nélkül eljáró félnek pedig lehetővé teszi az elektronikus kapcsolattartást a jogi képviselővel eljáró fél számára. Mentesül a kötelező elektronikus kapcsolattartás alól a büntetőeljárásban részt vevő személy, ha az elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.

A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a büntetőeljárásban résztvevő, elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett személy részére az első papír alapú dokumentum megküldése során tájékoztatást nyújt az elektronikus kapcsolattartás lehetőségéről. Amennyiben a résztvevő él ezzel a lehetőséggel, úgy a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság is valamennyi iratot elektronikus úton kézbesít a részére és ő is köteles az elektronikus kapcsolattartásra.

A Be. módosításával a büntetőeljárásban résztvevő szakértők számára is lehetőség nyílik a bírósággal, ügyészséggel és nyomozóhatósággal való elektronikus kapcsolattartásra. A bíróságok és hatóságok felhívhatják a nem elektronikus kapcsolattartást választott szakértőt, hogy a szakvéleményét elektronikus úton, adathordozón nyújtsa be, ha a bíróságnak vagy a hatóságnak elektronikus úton kell kapcsolatot tartania a büntetőeljárásban résztvevő személlyel és a szakértő szakvéleményét elektronikus úton kell megküldenie részükre. A tervezet egyértelművé teszi, hogy a szakértő felel azért, hogy a papíralapú szakvélemény tartalma megegyezzen az adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával.

A tervezet szerint a büntetőeljárás során az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, továbbá a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással.

A meghatalmazott védőre és jogi képviselőre vonatkozó elektronikus kapcsolattartás szabályait is meghatározza a javaslat. A meghatalmazás alapján eljáró védő és jogi képviselő a bíróságnak, az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak benyújtott első beadványa mellékleteként csatolja az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált meghatalmazást, ha a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét még nem jelentették be. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság jogosult felhívni a védőt és a jogi képviselőt, hogy az eredeti meghatalmazást mutassa be az egyezőség megállapítása érdekében.

Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonására irányuló nyilatkozatát papíralapon is benyújthatja. A meghatalmazás visszavonásával egyidejűleg a büntetőeljárásban részt vevő személy nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően jogi képviselővel, illetve meghatalmazott védővel, vagy anélkül kíván eljárni. Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonását követően meghatalmazott védővel, illetve jogi képviselővel jár el, a meghatalmazás visszavonásával egyidejűleg csatolja az eljáró új védő, illetve jogi képviselő meghatalmazását.

Az elektronikus kapcsolattartás a határidőszámítást is érinti. A tervezet úgy rendelkezik, hogy ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészhez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján, elektronikus úton szabályszerűen benyújtották. A Be. módosítása kitér az üzemzavar esetére is. Eszerint, ha legalább négy órán át jogszabályban meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn a lejárati napon, akkor az a nap nem számít bele a határidőbe.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

A módosítás szerint az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személy köteles gondoskodni a papír alapon rendelkezésre álló mellékletek digitalizálásáról és a papír alapú okirat megőrzéséről is. A jogszabály figyelemmel van az eredetileg papír alapon rendelkezésre álló iratokra, amelyet a bíróságnak, vagy a hatóságoknak elektronikus úton kell kézbesítenie. A bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak 5 nap, különösen nagy terjedelmű irat esetén 10 nap határidőt biztosít a papír alapon rendelkezésre álló irat digitalizálására, amely az eljárási határidőbe nem számít bele. A papíralapú vagy adathordozón történő benyújtást, illetve továbbítást a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság hivatalból és indítványra is elrendelheti, ha az irat vagy bizonyítási eszköz papíralapú bemutatása, megtekintése szükséges. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha annak nagy mennyisége, sajátos alakja miatt vagy jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, továbbá, ha a valódisága vitás.

A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az elektronikus úton kézbesített iratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látja el, amely közokiratnak minősül.

A javaslat szerint, ha az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást vállaló nyilatkozatát nem elektronikus úton terjeszti elő, azt hatálytalannak kell tekinteni. Ha az irat azért nem kézbesíthető, mert az elektronikus úton kapcsolatot tartó az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges szolgáltatásokkal nem rendelkezik, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az iratot papíralapon kézbesíti. Ebben az esetben az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett rendbírsággal sújtható.

Az elektronikus kapcsolattartást vállaló résztvevő beadványban kérheti a papír alapú kapcsolattartásra való áttérést. A beadványában valószínűsíteni kell, hogy az indítványozó körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő kapcsolattartás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság papíralapon tartja a kapcsolatot a büntetőeljárásban részt vevő személlyel, illetve papíralapú kapcsolattartásra tér át, ha a büntetőeljárásban részt vevő személy elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.

A tervezet módosítja az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés szabályait is. A Be. módosítása értelmében, ha az adat eredeti helyen történő megőrzése az érintettnek az adat feldolgozásával, kezelésével, tárolásával vagy továbbításával kapcsolatos tevékenységét jelentősen akadályozná, az elrendelő engedélyével az adat megőrzéséről annak más adathordozóra vagy más információs rendszerbe történő átmásolásával gondoskodhat. Az átmásolást követően az elrendelő az eredeti adatot tartalmazó adathordozóra és információs rendszerre a korlátozásokat részlegesen vagy teljesen feloldhatja.

---