Élettársak a közjegyző előtt – 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A statisztikai adatok azt mutatják, az élettársi kapcsolatuk nyilvántartásba vétele iránti igény nem gyakran merül fel a de facto élettársi kapcsolatban élők körében. 2010. január 1-jétől 2015. augusztus 31-éig csupán 4541 darab élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése történt az országban.

Írásom 1. részében bemutattam, hogy – a házasság jogintézményének kizárólagosságát megtörve – hogyan ismerte el fokozatosan a jogi szabályozás a házasságon kívüli partnerkapcsolatok létét és adta meg azok működésének kereteit. Ezek alapján rögzíthetjük, hogy ma, a Magyarországon hatályos jogszabályok szerint párkapcsolatban élni a családjogi jogintézményként szabályozott házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban lehet. Ezek közül házasságban csak különböző neműek, bejegyzett élettársi kapcsolatban kizárólag azonos nemű személyek élhetnek. Emellett egy polgári jogi jellegű, formátlan kötelemként szabályozott élettársi kapcsolati együttélést választhatnak az azonos nemű és a különböző nemű párok is azzal, hogy az élettársaknak lehetőségük van kapcsolatuk nyilvántartásba vételének kérelmezésére. (A továbbiakban „élettársak” alatt kizárólag a formátlan együttélést választó, úgynevezett de facto élettársakat értem.)

Élettársak „születnek”

Valószínű, hogy élettársi kapcsolatok percenként születnek, és ugyanilyen időközönként hunynak is ki. Sem keletkezésüknél, sem megszűnésüknél nem lehet ott egy közjegyző, de még csak egy olyan egyezményes jel sem akad, amely mindenki számára deklarálja két ember élettársi kapcsolatba lépését. Sokszor a felek maguk sincsenek tisztában azzal, hogy azon a napsütéses délutánon, amikor a szerelemtől megittasodva beköltöztek a közösen bérelt lakásba és a nappali sarkába az együtt vásárolt fikuszt is beállították, élettársi kapcsolatba léptek egymással. Ez a nap csak később és akkor definiálódik az élettársi kapcsolat kezdőnapjaként, amikor szükségessé válik annak bizonyítása: a felek között élettársi kapcsolat áll – vagy meghatározott időszakban állt – fenn. Ekkor azonban rendszerint semmilyen bizonyítási eszköz nem áll a pár rendelkezésére, mert élettársi kapcsolatuk elején vagy nem tartották lényegesnek ennek „beszerzését”, vagy nem is tudtak arról, hogy partnerkapcsolatuk keletkezésének „dokumentálására” többféle lehetőség is rendelkezésükre állt volna.

Tapasztalataim azt mutatják, hogy kevesen élnek – az egyébként minden különböző nemű vagy azonos nemű, egymással élettársi kapcsolatban élő, nem cselekvőképtelen, nagykorú állampolgár számára nyitva álló – az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvényben (Kjnp.) szabályozott lehetőséggel, mely szerint kérhető a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által, informatikai eszközök segítségével vezetett, Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ENYER, mint az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása Rendszer rövidítése vagy élettársi nyilvántartás) történő regisztráció*.  Az eljárásra a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja. Fontos kiemelni: ha az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye Budapesten van, az ügyben bármelyik budapesti közjegyző eljárhat.

A nyilvántartásba vétel egy úgynevezett közjegyzői nemperes eljárás keretei között zajlik, amelyben a kérelmezők a közjegyző előtt közösen arról nyilatkoznak, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek. Az élettársi nyilvántartásba újabb, az előbbiek szerinti nyilatkozat nem jegyezhető be, amíg a korábban nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat fennállását az élettársi nyilvántartás igazolja. A nyilatkozatot a közjegyző előtt csak személyesen lehet megtenni. A bizonyítás nélkül lefolytatandó eljárás során a közjegyző a kérelmezők személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával** győződik meg, és az élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozat megtétele előtt – az általános kioktatási kötelezettsége keretében – az élettársakat arról is tájékoztatja, hogy mi tekintendő élettársi kapcsolatnak, az hogyan keletkezik, hogyan szűnik meg és milyen családjogi, vagyonjogi és öröklési jogi következményekkel jár. Az eljárásról jegyzőkönyv készül, továbbá a közjegyző meghozza a bíróság jogerős ítéletével azonos hatályú, a nyilvántartásba bejegyzendő adatokat tartalmazó végzését és ezzel egyidejűleg – a fellebbezésre tekintet nélkül – az ENYER-be bejegyzi a törvény által előírt szükséges adatokat.

A Kjnp. 36/E. § (2) bekezdése szerint: „Az élettársi nyilvántartás igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel. Az élettársi nyilvántartás nem igazolja az élettársi kapcsolat fennállását, ha
a) az élettárs utóbb tett, az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatát az élettársi nyilvántartásba bejegyezték,
b) az élettársak egyike meghalt vagy
c) az élettársak bármelyike utóbb házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.”

Az élettársi kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozat nyilvántartásba vétele iránti eljárás mellett a Kjnp. rendelkezik arról is, hogy az élettársi kapcsolat végével a felek miként tehetik meg az ezzel ellentétes nyilatkozatukat. Az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzése iránti kérelem esetén az eljárás bármelyik élettárs kérelmére elindulhat, a közjegyző csak az egyik élettárs nyilatkozata alapján jegyzi be az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, azonban az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti.

Az élettársi nyilvántartáshoz fűződő további közjegyzői feladat az ügyfél kérelemére történő olyan tanúsítványt kiállítása, amely az élettársi nyilvántartásban szereplő személynek a nyilvántartásban szereplő adatait igazolja, illetve az élettársi nyilvántartásban nem szereplő személy számára pedig olyan tanúsítvány kiállítása, mely azt igazolja: ő az élettársi nyilvántartásban nem szerepel.

Az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vétele nem kötelező, az együttélési formát nem befolyásolja, nem változtat az élettársi kapcsolat polgári jogi jellegén sem, kizárólag az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítését célozza. Egyetlen joghatása tehát az, hogy törvényes vélelmet létesít az élettársi kapcsolat fennállása mellett, mely által jelentősen megkönnyíti annak bizonyíthatóságát, hiszen a vélelem megdöntésének terhe azon a félen nyugszik, aki a nyilvántartás adataival ellentétesen azt állítja, hogy nem áll fenn az élettársi kapcsolat.

A MOKK Informatikai Irodája által közölt statisztikai adatok azt mutatják: az élettársi kapcsolatuk nyilvántartásba vétele iránti igény nem gyakran merül fel a de facto élettársi kapcsolatban élők körében. A Kjnp. ENYER-re vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépése napjától, 2010. január 1-jétől 2015. augusztus 31-éig mindösszesen 4541 darab élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése történt. Figyelembe véve azt, hogy ma Magyarországon 316 közjegyző működik*** – és feltéve azt, hogy a vizsgált időszakban is átlagosan ugyanennyi közjegyző működhetett országosan –, könnyen kiszámolható: ebben a mintegy öt és fél esztendőt felölelő időszakban egy közjegyzői irodára mindösszesen hozzávetőleg 14 bejegyzés jutott.

Az ügyfeleknek ezen a téren mutatott passzivitása több okkal is magyarázható. Egyfelől oka lehet a nyilvántartás iránti csökkenő érdeklődésnek, hogy az eredetileg kihirdetett törvényi rendelkezések szerint az élettársi nyilvántartás a különböző nemű élettársak esetén apasági vélelmet keletkeztetett, azonban az akkor még hatályos, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) apasági vélelemre vonatkozó szabályai 2011. január 1-jével módosultak, így az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán alapuló apasági vélelem a törvénymódosítás után született gyermekek tekintetében megszűnt****. Az új jogintézmény iránt mutatott kezdeti lelkesedést jól mutatja, hogy egy év alatt – 2010. január 1. és 2010. december 31. között – 1063 darab élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése történt, amely csaknem az egynegyede az összes eddigi – pontosabban: a 2015. augusztus 31-éig történt – bejegyzésnek. A bejegyzéshez fűződő apasági vélelem megszűnésével azonban az élettársi nyilvántartás – annak joghatásai tekintetében – kiüresedett.

Másfelől, azért is választhatják kevesen az élettársi nyilvántartást élettársi kapcsolatuk fennállásának bizonyítására, mert annak ténye, adott időpontra vonatkozóan más módon is, egy – a bejegyzést megelőző – elmúlt időszakra vonatkozóan pedig kizárólag más módon igazolható. Az élettársi nyilvántartással a jogalkotó azon törvényi vélelmet állította fel, hogy azokról, akik a nyilvántartásban az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyezéséig együtt szerepelnek, életben vannak és a regisztrációt követően, utóbb nem kötöttek házasságot, vélelmezni kell: egymással élettársi kapcsolatban állnak. A feleknek azonban jogi érdeke fűződhet ahhoz is, hogy az élettársi kapcsolatuk korábbi fennállását bizonyítsák. Erre vonatkozóan közokirati bizonyítékként szolgálhat a felek által közjegyző előtt tett, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, mely szerint a nyilatkozatban megjelölt időponttól kezdődően, a nyilatkozat megtételének időpontjáig a nyilatkozó felek élettársi kapcsolatban éltek egymással*****. Mivel a közokirat különleges bizonyító erővel is bír – azaz a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja –, a közokiratban foglalt nyilatkozatokat ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. A közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat megtétele ugyanakkor semmilyen kötöttséget nem jelent a felek számára, ezért ha közöttük a jövőben bármikor megszűnne az élettársi kapcsolat, erről nem szükséges külön nyilatkozatot tenniük.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. Bővebb információ és konstrukciók >>

Ha azonban a felhasználás helyén elegendő az olyan – az élettársak által magánokirati formában megírt – élettársi nyilatkozat bemutatása, amelyen a közjegyző az aláírásukat hitelesíti, a közjegyző közreműködésének továbbra sincs akadálya, ám ebben az esetben az aláírt irat tartalmát a közjegyző nem vizsgálja, az aláírás-hitelesítés nem minősül közjegyző előtt tett nyilatkozatnak. Az aláírás-hitelesítéssel ellátott magánokirat teljes bizonyító erővel bír, de nem válik közokirattá.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a de facto élettársi kapcsolatok „megszületése” – jobban mondva: keletkezése – független mindenféle nyilvántartástól és közjegyzői okirattól, ugyanakkor az élettársi kapcsolat fennállásának vagy fenn nem állásának bizonyítására szolgálhat a fentiek szerint akár az ENYER, akár az élettársak által a közjegyző előtt közösen tett, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata, akár az aláírás-hitelesítéssel ellátott magánokirat.

A szerző közjegyzőhelyettes.

Lábjegyzetek:
*  Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló közjegyzői nemperes eljárás szabályai 2010. január 1. napjától hatályosak.
**  Lásd a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 122. §-át
***  15/1991. (XI. 26.) IM rendelet 1. § (1) bekezdés
****  Lásd a 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 30. §-át!
*****  Tipikusan ilyen okirat elkészítésének szükségessége merülhet fel például reprodukciós eljárás előtt.

---