Élettársak lakáshasználati joga az együtt élés után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az élettársak az új Ptk. hatályba lépéséig nem sok jogot élveztek az együtt élés megszakadása után az általuk lakott lakással kapcsolatosan, vagyis azzal a lakással kapcsolatban, amit a házastársak jogában utolsó közös lakásnak neveznek.


Amikor a házastársak válnak, a bontóper járulékos kérdése az utolsó közös lakás használatáról való döntés, vagyis a bíróságnak kötelező módon foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Az élettársak azonban nem kaptak segítséget, legfeljebb ha közös tulajdonú lakásban laktak, a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint bírósághoz fordulhattak, ha a közös tulajdon használatáról nem tudtak megegyezni, illetve a lakáshasználatra jogcímmel rendelkező fél szívességi lakáshasználat megszüntetése és lakáskiürítés iránt indíthatott pert, ha meg kívánt szabadulni volt élettársától.

A bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló, de hatályba nem lépett 2007. évi CLXXXIV. törvény ugyan az élettárs lakáshasználati jogára is a házastársakra vonatkozó szabályokat rendelte alkalmazni – e körben legalábbis egy szintre emelve a házastársi és az élettársi kapcsolat jogi védelmét – azonban az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII. 17.) AB határozatával megállapította, hogy „…az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes. Egyúttal …a 2007. évi CLXXXIV. törvény alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti, ennek folytán a törvény nem lép hatályba.”

E rendelkezés nyomán született a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló újabb, 2009. évi XXIX. törvény, mely a bejegyzett élettársi kapcsolatot már csak az azonos neműek számára tartotta fenn, annak érdekében, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat ne konkuráljon a házasság intézményével olyan személyek esetében, akik ha akarnák, akár házasságot is köthetnének. Ezzel a különnemű élettársak lakáshasználati jogának rendezése ismét lekerült  a palettáról.

Kik is azok az élettársak?

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint:

“Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.”

Az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 685/A. §-a szerint:

„Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.”
Szemmel látható hogy a régi Ptk. szerint bejegyzés nélkül is lehet élettárs akár két azonos, akár két különböző nemű személy.”

A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:514. § (1) bekezdése így fogalmaz:

„Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.”

A fentiekből látható, hogy hazánkban többféle élettársi kapcsolat létezik, és mindegyik – legalábbis látszólag – más-más jogi szabályozást von maga után a lakáshasználat terén. 

A lakáshasználati jog szabályozása az egyes „élettárs”–fogalmak esetében

Vegyük sorba az egyes élettárs fogalmakat, és hogy milyen jogi szabályozás kapcsolódik hozzájuk:

Bejegyzett élettársak: csak azonos neműek léphetnek ilyen kapcsolatra, és lakáshasználati jogukra a házastársak lakáshasználati joga (Ptk. Családjogi könyv 4:76. § – 4:85. §) alkalmazandó

De facto (Ptk. szerinti) élettársak: lehetnek azonos neműek vagy különneműek, lakáshasználati jogukra a házastársakétól külön rendelkezések (Ptk. Családjogi könyv 4:92. § – 4:95. §) vonatkoznak.

Élettársi lakáshasználat a(z új) Ptk. szerinti élettársaknál

A Ptk. arra ösztökéli az élettársakat, hogy lakáshasználati jogukat az általuk az életközösség fennállása alatt közösen használt lakás vonatkozásában akár az életközösség fennállásakor (vagy annak kezdetekor), akár annak felbomlásakor szerződéssel rendezzék.

Ilyen szerződés hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.

Az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról a bíróság a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának rendezésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával dönt. Ennek során – ugyanúgy, mint a házastársak esetében – a bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi.

Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.

A bíróság a fenti esetben az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el.

Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

A bíróság az osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.

A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.

Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.

Új Ptk – társasági- és cégjogi változások

Az új Ptk. alapjaiban változtatta meg a társasági jog és a cégjog szabályait. A 2014. május 20-i szakmai előadáson és konzultáción szó lesz a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásairól, valamint arról is, hogyan érinti az új törvény a 2014. március 15. előtt alapított cégek működését. Előadóink kitérnek a Ptk.-ból kimaradó szabályok miatti új szabályozás kérdéskörére is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, dr. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kollégium-vezető helyettesének és dr. Noctha Tibornak, a PTE egyetemi docensének. Jöjjön el 2014. május 20-án szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező élettársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik volt élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.

A fenti szabályzás nem akadálya annak, hogy a bérlőtársként élő élettársak a bérlőtársi jogviszony megszüntetését a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakás tv.) alapján kérjék.

Élettársi nyilvántartás

Végül megjegyezném, hogy a külön nemű élettársak, ha bejegyzéssel nem is élhetnek, kérhetik a közjegyzőtől az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény alapján, hogy tartsák nyilván élettársi kapcsolatukat az ún. Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Ennek megvan az az előnye, hogy ha megszakad az élettársi kapcsolat és a felek között jogvita alakul ki, például az élettársi kapcsolat létével összefüggésben, akkor a nyilvántartott nyilatkozat alapján nincs szükség az élettársi kapcsolat fennállásának további bizonyítására. Még egy nem mellékes előnye a nyilvántartásnak – bár ez nem kapcsolódik szorosan a lakáshasználati joghoz – hogy apasági vélelmet keletkeztet a nyilvántartás ideje alatt született gyermekek vonatkozásában.

A Nyilvántartás a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatot igazolja, azaz azonos és külön nemű párok egyaránt igénybe vehetik, de az nem, akinek bejegyzett élettársi kapcsolata van.

Összegzés

Összegezve elmondható, hogy az új Polgár Törvénykönyv  (csakúgy mint a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény) a házastársakkal közel egyenrangú védelmet biztosít az élettársaknak az élettársi kapcsolat megszakadása esetére az utolsó közösen használt lakásra vonatkozó  használati jogok tekintetében. A védelem kiterjed minden párra, akár bejegyzett élettársak, akár nem. A bejegyzett élettársak estében csak annyi a különbség, hogy ők egy másik törvény rendelkezései alapján kapják meg ugyanazt a védelmet.

A szerző ügyvéd.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]