Elindult az e-perkapu


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén július elsejétől már elektronikusan is intézhetjük ügyeinket a bíróságon, nem kellenek papíralapú dokumentumok a beadványokhoz és a kapcsolattartáshoz. A használatához is nyújtunk segítséget az alábbi cikkben.


Ahogy a mai világ már egyre jobban kihasználja a számítógépek és az internet adta előnyöket, úgy tért át júliustól a bíróság is az elektronikus rendszerek használatára annak érdekében, hogy a mai kor igényeinek megfelelő szolgáltatást tudjon nyújtani. Ennél fogva a felek a bírósággal papír alapú beadványok mellőzésével tarthatják a kapcsolatot, terjeszthetik elő beadványaikat.

A július 1- jétől módosult szabályokat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (a továbbiakban: Pp.), valamint a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012.(IV.21.) számú kormányrendeletben találhatjuk meg. 

Hivatali kapu, ügyfélkapu, e-perkapu

A Pp. szövegében az ügyfélkapu és a hivatali kapu mellett megjelenik az e-perkapu fogalma is. Eszerint ügyfélkapu a személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás, ugyanígy a hivatali kaput jelenti a közigazgatási szerv (teljeskörű) azonosítását biztosító és az űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás. Ezek mellett az e-perkaput a törvényben ott találhatjuk meg, ahol kizárólag az űrlapbenyújtási szolgáltatás megjelölést tartalmazza a jogszabály, mivel az e-perkapu esetében a személy vagy szervezet azonosítása nem történik meg. 

Van ahol kötelező az elektronikus út

Az e- perkapu bevezetésével a Pp. fontos módosítást eszközölt abban a tekintetben, hogy meghatározta, a jogi képviselőknek július 1- után már kötelező az e-perkapu használata. Az elektronikus kapcsolattartás 2013. január 1. napjától a törvényszékek első fokú ügyeiben választható lehetőségként volt jelen, majd ez 2015. július 1. napja óta valamennyi bíróságon – azaz a járásbíróságokon és a törvényszékeken is, első- és másodfokú ügyekben egyaránt – választható eljárási mód lett.

Kommentár a polgári perrendtartáshoz

Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa

Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen!

A kommentár részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is.

Megrendelés >>

A törvény július 1- től már úgy rendelkezik, hogy ha a fél jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi képviselő részére. Ugyanígy kötelező érvényűen használnia kell az e-perkaput a belföldi székhellyel rendelkező gazdasági szervezetnek is. 2016. június 30. napjáig e törvény azon rendelkezéseit, amelyek kötelező, illetve kizárólagos elektronikus kapcsolattartásról rendelkeztek, csak akkor kellett alkalmazni, ha a fél vagy képviselője, kifejezetten az elektronikus kapcsolattartást választotta.

Az elektronikus út azonban július 1- től nem csak a beadványokra, hanem a bíróság által küldött iratokra is vonatkozik, amelyet a jogi személy, illetve a gazdálkodó szervezet részére kézbesít a bíróság.
A fentiek nem azt jelentik természetesen, hogy az e-perkapu használatából a magánszemélyként (jogi képviselő nélkül) eljáró felek ki lennének zárva. Azonban számukra megmaradt a választás lehetősége, vagyis eldönthetik, hogy szeretnék-e beadványaikat elektronikus úton benyújtani, vagy maradnak a hagyományos papír alapú ügyintézés mellett. 

Kézbesítési vélelem

A törvény módosítása által a Pp. 394/H. § (8) bekezdése alapján hosszabb lett a kézbesítési vélelem beálltának megállapításához szükséges időtartam. Eszerint a küldemény értesítési tárhelyen történő elhelyezését követő három nap + öt munkanap elteltét követően van helye a kézbesítési vélelem beállta megállapításának. Ezen idő elteltét követően a kézbesítési rendszer automatikusan értesítést küld a bíróságnak és a félnek is, a vélelem beálltáról a bíróság pedig külön végzést hoz.

Elektronikus kapcsolattartás a közigazgatási perekben is

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben a jogi képviselővel eljáró fél a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartásra a jogi képviselő vagy a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által regisztrált e-perkaput is igénybe veheti.

Amennyiben a közigazgatási eljárás is kizárólag elektronikusan zajlott, abban az esetben a közigazgatási szerv számára kötelező a közigazgatási eljárás iratait is elektronikusan beterjeszteni a bíróságra.

Amennyiben csak részben történt elektronikusan a közigazgatási eljárás, akkor lehetősége van a papír alapon keletkezett iratokat papír alapon beterjeszteni a bíróságra, azonban ezt jeleznie kell. 

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

A papír alapú iratok beérkezéséről a bíróság automatikusan, a kézbesítési rendszeren keresztül értesítést küld a közigazgatási szervnek, ebben az időpontban kell a beadványt a bírósághoz megérkezettnek tekinteni.

A perkapu használata

Az e-perkapu használatához fontos tudni, hogy működő ügyfélkapus hozzáférés, élő Internet kapcsolat szükséges, valamint a bíróság, illetve a NAV oldaláról kell hozzá letölteni az úgynevezett általános nyomtatványkitöltő programot (ÁNYK). A bíróság által rendszeresített nyomtatványokhoz a birosag.hu oldalon lehet hozzájutni. A nyomtatványok telepítéséhez szintén ÁNYK program szükséges. Az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram használatával, működésével, beállításaival és hibáival kapcsolatos kérdésekre ezen az oldalon találhatóak válaszok.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]