Elkobzás, avagy a szabálysértések ára – 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jóllehet egy laikusnak a szabálysértési eljárásokról elsőre általában a pénzbírság jut az eszébe, és sokan hajlamosak egy váll-lendítéssel elintézni a kérdést, mégsem árt odafigyelni, mert a kiszabható szankciók tárháza ennél sokkal nagyobb. Sokan tévesen azt gondolják, hogy a figyelmeztetés az eljárás megszüntetését jelenti, holott két évig nyilvántartásba kerül, s egy későbbi szabálysértés során súlyosbító körülménynek számít.

Előző cikkünkben ismertettük a szabálysértési eljárás során alkalmazható szankciókat, valamint a járművezetéstől való eltiltással kapcsolatos tudnivalókat. Az alábbi írásunkban a többi három intézkedésről, így a kitiltásról, a figyelmeztetésről és az elkobzásról ejtünk szót.

Kitiltás

A kitiltás – mint szankció – csak sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés (például rendzavarás) miatt szabható ki. Az eljárás alá vont személy ez alapján kitiltható bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megtartandó sportrendezvényről, valamint az ennek helyszínéül szolgáló sportlétesítményből. Jóllehet eredetileg a futball-huliganizmus elleni fellépés érdekében építették be a szabálysértési törvénybe, ám a beléptető-rendszerek hiánya miatt a kitiltás gyakorlati megvalósítása erősen kétséges; épp ezért a szabálysértési hatóságok nem túl gyakran alkalmazzák.

A kitiltás másik lehetséges szankcionálási területe valamely kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos. Ilyen jellegű szabálysértés miatt – e tevékenysége folytatásának megakadályozása érdekében – az eljárás alá vont személy kitiltható a kereskedelmi létesítményből vagy e tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről.

A sporteseményekről való kitiltás Magyarországon kevésbé működik. Hajrá futball-huligánok?

A kitiltás időtartama hat hónaptól kettő évig terjedhet.

Figyelmeztetés

A figyelmeztetés a legenyhébb szabálysértési szankció, melyet határozatban rögzítenek. Ez az intézkedés röviden összefoglalva annyit jelent, hogy ugyan szabálysértést követünk el, de a hatóság úgy látja, a figyelmeztetéssel is kellőképpen kifejezheti rosszallását, másképpen mondva: bízik abban, hogy e szankció is elegendő a további szabálysértéstől való elrettentésre. Alkalmazása is csak akkor lehetséges, ha maga a cselekmény csekély súlyú (például egy egy-két napja lejárt forgalmi vagy vezetői engedély), s a szankció is kellő visszatartó erővel bírhat.

A figyelmeztetés a legenyhébb, de mégis szankció. Hamar megszülethet a szabálysértési előéletünk

Mindezek ellenére sokan félreértelmezik a jelentését, mert tévesen azt gondolják, hogy a figyelmeztetés az eljárás megszüntetését jelenti, holott az is egy szankció, még ha a legkisebb súlyú is. A figyelmeztetés tényét a határozat jogerőre emelkedésétől számítva két évig nyilvántartják, ami tehát azt jelenti, hogy egy későbbi szabálysértés során szabálysértési előéletnek minősül, így pedig a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülménynek számít.

Elkobzás

Logikai szempontból az elkobzást egy kényszerintézkedés előzi meg: a lefoglalás. A szabálysértési hatóság lefoglalja azt a dolgot, ami tárgyi bizonyítási eszköz, vagy amelynek elkobzását a szabálysértési törvény előírja. Ez utóbbi értelmében a hatóság – a korábbi szabályozással ellentétben – nem mérlegelheti az intézkedés alkalmazását, melyről és annak megszüntetéséről is határozatban kell rendelkeznie. A lefoglalással és megszüntetésével szemben is panasszal lehet élni a határozat átvételétől számított 8 naptári napon belül, melyet a szabálysértési hatóságnál vagy az ügyészségen lehet megtenni. Ha a lefoglalással szemben nem nyújtunk be panaszt vagy azt az előbb említett két valamelyike elutasítja, akkor van lehetőség az elkobzásra.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 07.:  Az érvénytelenség az Új Ptk.-ban – Dr. Darázs Lénárd 2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

A szabálysértési hatóság gondoskodik a hozzá megküldött lefoglalt dolog őrzéséről. A lefoglalt és az elkobzott tárgy tulajdonjoga az államra száll. A gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolgot a szabálysértési hatóság értékesíti vagy megsemmisíti. Ez utóbbi vár arra is, amely értéktelen és arra senki sem tart igényt.

Elkobozni az alábbi dolgokat lehet:
amiket a szabálysértéshez eszközül használtak vagy arra szántak (például erővágó egy biciklilakat levágásához);
melyeknek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amelyek veszélyezteti a közbiztonságot (például a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök);
amelyek szabálysértés során jöttek létre;
amelyekre a szabálysértést elkövették, vagy amelyeket a szabálysértés befejezése után e dolog elszállítása céljából használtak (például a jogtalanul kivágott fa és az annak elszállítására szolgáló eszköz);
amelyeket az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.

Új Ptk – társasági- és cégjogi változások

Az új Ptk. alapjaiban változtatta meg a társasági jog és a cégjog szabályait. A 2014. május 20-i szakmai előadáson és konzultáción szó lesz a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásairól, valamint arról is, hogyan érinti az új törvény a 2014. március 15. előtt alapított cégek működését. Előadóink kitérnek a Ptk.-ból kimaradó szabályok miatti új szabályozás kérdéskörére is. Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, dr. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kollégium-vezető helyettesének és dr. Noctha Tibornak, a PTE egyetemi docensének. Jöjjön el 2014. május 20-án szakmai konferenciánkra! Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre (például gyermekkorúnál petárdát találnak). Nem lehet alkalmazni, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, de ez alól kivételt képeznek azok a tárgyak, melyek birtoklása jogellenes (például a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök). Szintén nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az eljárás alá vont személyé tulajdona – kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott.

A tárgy elkobzása kivételesen csak akkor mellőzhető, ha az az eljárás alá vont személyre vagy a tulajdonosára a szabálysértés súlyával aránytalan, méltánytalan hátrányt jelentene.

 

A következő részben a büntetésekről és azok alkalmazásának szabályairól lesz szó.

---