Elzárás is lehet a vége, ha valaki nem fizeti meg a bírságot

A szabálysértési eljárásról legtöbbeknek a közlekedési szabályok megsértése jut eszébe, azonban szabálysértés sok más módon is elkövethető. Melyek a tipikus szabálysértések, hogy juthat el valaki egy egyszerű bírságtól az elzárásig és miként érinti ez a gyermekeket és a fiatalkorúakat? Az OBH dr. Fekecs Beátát, a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíráját kérdezte a témában.

Mi a szabálysértési eljárás jellemzője és mi a lényegi különbség a büntetőeljáráshoz viszonyítva?

A szabálysértési eljárás egy újabb jogintézmény, amit 1955-ben vezettek be és eleinte inkább egy közigazgatási intézményként működött. Majd egy ideig „billegett” a közigazgatás és a büntetőjog között, ma már azonban egyértelműen a büntetőjoghoz tartozik. Az eljárás fő jellemzője, hogy enyhébben büntethető és enyhébb súlyú cselekmények tartoznak ide. Szabálysértés esetén sokkal kisebb az állam büntető igénye is, éppen azért, mert ezek a cselekmények kevésbé veszélyesek a társadalomra és kevésbé sértik az állami rendet, a gazdaság működését és a személyek jogát, mint a bűncselekmények.

Fontos különbség még, hogy míg bűncselekményeknél években mérjük az elévülést, a szabálysértésnél ez hat hónap. Ez azt jelenti, hogy ha a hatóság ezen az időn belül nem járt el az adott szabálysértés ügyében, akkor az elkövetéstől számított 6 hónap után már nem lehet megindítani az eljárást, ha pedig ezen belül elindult az eljárás, akkor a cselekmény elkövetésétől számított két év a végső határidő, amely elteltével már senkit sem lehet szabálysértésért felelősségre vonni.

Jellemzően milyen ügyekben szokott szabálysértési eljárás indulni? Melyek a legtipikusabb szabálysértések?

Az ügyeink több, mint hetven százaléka átváltoztatás, ami azt jelenti, hogy a meg nem fizetett pénzbírság, közérdekű munka vagy helyszíni bírság elzárásra való átváltoztatása miatt kerül az ügy a bíróság elé. Emellett vannak azok az ügyek, ahol eleve elzárást is ki lehet szabni, itt csak bíróság járhat el. Ezek közé tartozik például a lopás, a tiltott prostitúció, a garázdaság, a veszélyes fenyegetés, az önkényes beköltözés és a rendzavarás is. Az utóbbi években egy trendforduló van, ugyanis korábban nagyon sok volt a tiltott kéjelgés miatti eljárás, most viszont a legtöbb a tulajdon elleni szabálysértés, ezen belül is a lopás. Ezt gyakoriságban a járművezetéstől eltiltás hatálya alatti szabálysértés követi.

Az elzárásos ügyeknél, hogyan jut el az ügy a bíróságig?

A feljelentést a rendőrségen kell megtenni, ők előkészítő eljárást folytatnak és amikor ez befejeződik, akkor megküldik az ügyet a bíróságra.

Átváltoztatás esetén hogyan jut el az ügy a bíróságra? 

Az átváltoztatás a végrehajtási eljárás utolsó lépcsője, ami azt jelenti, hogy ha például elsőfokon jogerőre emelkedett egy bírság, mondjuk egy közlekedési szabálysértés miatt, de az illető nem fizette meg, vagy közérdekű munkában sem dolgozta le, ilyenkor vagy fizet, vagy „leüli” a bírság összegét. Fizetni egyébként a börtön kapujában is lehet, sőt, ha valaki megkezdi az elzárást, közben is kifizetheti a maradék összeget. Lényeges, hogy az elzárásra átváltoztatást csak a bíróság teheti meg és ilyenkor a teljes korábbi eljárás törvényességét felülvizsgálja.

Előfordul olyan is, hogy valaki azért nem fizet, mert azt szeretné, hogy a bíróság döntsön az ügyében?

Igen, kérheti, hogy hallgassa meg a bíróság és előfordulhat, hogy valami olyan törvénysértés derül ki, ami miatt vissza kell küldeni az ügyet elsőfokra és meg kell ismételni az eljárást, de az is lehet, hogy valaki nem törvénysértésre hivatkozik, hanem arra, hogy nem ő követte el a szabálysértést. A bíróságon ezt viszont már nem tudjuk vizsgálni, mert jogerősen meg van állapítva a bírság. Itt inkább az a kérdés szokott a vizsgálat tárgya lenni, hogy az elzárásra átváltoztatásnál van-e kizáró ok.

Mit jelent ez a kizáró ok?

Ez azt jelent, hogy akivel szemben büntetésként nem lehet elzárást alkalmazni, azzal szemben értelemszerűen a kiszabott bírságot sem lehet elzárássá átváltoztatni.  Ilyenek például a fogyatékos személyek, vagy aki fogyatékos vagy folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik, a várandósság 12 hetét elérő nő, továbbá a 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy gyám. Itt sem büntetésként, sem átváltoztatásként nem jöhet szóba az elzárás. Azokkal szemben, akik esetén ilyen kizáró ok áll fenn, közérdekű munkát sem szabhat ki a bíróság.

Pontosan milyen büntetések szabhatók ki a szabálysértési eljárás során? 

Közérdekű munkát és az elzárást már említettük. Az elzárásról azt kell még tudni, hogy főszabályként 1-től 60 napig szabható ki. 90 napig akkor terjedhet, ha az eljárás alá vont személyt több szabálysértés miatt egy eljárásban vonják felelősségre, ekkor ez egy úgynevezett halmazati büntetés lesz. Pénzbírság is kiszabható, ennek legkisebb összege 5.000 Ft, a legmagasabb összege 150.000 Ft lehet, ha azonban a szabálysértés elzárással is büntethető, akkor ez az összeg 300.000 Ft-ra emelkedik. Halmazati büntetésként nem elzárásos szabálysértés esetén legfeljebb 225.000 Ft, elzárásos szabálysértésnél legfeljebb 450.000 Ft lehet.

Elzárás esetén a szabálysértések elkövetői mire számíthatnak, bűncselekmények elkövetőivel lesznek összezárva?

Elzáráskor a szabálysértések elkövetőit elkülönítik a bűncselekmények elkövetőitől.

Ebben az eljárásban is figyelembe veszik, ha valaki visszaeső?

Visszaesésről szabálysértési eljárás esetén is beszélhetünk, hasonlóan, mint a büntetőjogban. 2012-ben került bevezetésre, hogyha hat hónapon belül valaki három nem elzárással sújtható szabálysértést követ el, akkor is kiszabhatóvá válik elzárás vele szemben. Az ismételt elkövetéssel tehát bármilyen szabálysértés esetében lehet elzárást kiszabni és így olyan ügyek is a bíróság elé kerülnek, amelyekben alapesetben nem is a bíróság járna el.

Mi a helyzet, ha a szabálysértés elkövetője, gyermek vagy fiatalkorú?

A gyermek alatt azt értjük, aki 14 év alatti, ilyenkor a szabálysértési felelősségre vonás kizárt, ehelyett a védelembevételt lehet alkalmazni. A gyermekkel szemben tehát nem indul eljárás, a szabálysértési felelősségét sem fogja senki megállapítani. Az esetet azonban jelezni kell a megfelelő hatóság felé, a védelembe vételről a gyámhatóság fog intézkedni. A gyámhatóság ilyenkor megnézi a gyermek helyzetét a családon belül és, hogy mi történhetett vele, ami arra vitte, hogy szabálysértést kövessen el.  A szabálysértést értelemszerűen a rendőrség szokta felfedezni, így elsőként neki kell jeleznie a gyámhatóság felé, mellyel egyidőben az eljárást megszünteti.

A fiatalkorúaknál is van védelembe vételi eljárás, ami kötelező, így ezt nem is lehet mérlegelni. Ha tehát egy fiatalkorú például lop, akkor a családi körülményeitől függetlenül a védelembevételt a bíróság kezdeményezi és emellett alkalmazza a megfelelő szankciót is. Fiatalkorúnál ez a szankció általában figyelmeztetés, de lehet pénzbírság is, feltéve, hogy vállalja a megfizetését. Elzárásnak is helye van, ha olyan súlyú a cselekmény. Kizárólag a fiatalkorúak esetében azonban azt is engedi a törvény, hogy a bíróság felfüggessze az elzárás végrehajtását. A védelembe vételnél a gyámhatóság a családi körülmények alapján dönthet úgy, hogy a fiatalkorút nem kell kiemelni a családból, sőt nem is kell megfigyelni, mert például a családban minden rendben van és csak egy pillanatnyi kilengésről, egy egyszeri megtévedésről van szó, amikor például a fiatalkorú valami apróságot lop valamelyik nagy áruházban. Ha azonban a gyámhatóság úgy látja, hogy olyanok a körülmények, hogy talán folytatódhat a fiatalkorú életében a félresiklás, akkor a gyámhatóság megteszi a szükséges lépéseket.

Mennyire gyakori a szabálysértés a fiatalkorúak körében?

Nagyon kevés, a gyorsított bíróság elé állításnál pedig egészen kivételes. Az említett gyorsított bíróság elé állításnál rögtön őrizetbevétel van és ez akkor történik, amikor tetten érnek valakit valamelyik elzárással sújtható cselekmény elkövetése közben, tehát nem azért, mert például eldobta a papírzsebkendőt az utcán, hanem mondjuk lopás, vagy garázdaság miatt. Ezeknek a cselekményeknek általában van nagyobb súlyú, büntetőjogi alakzata is. Lopásnál például 50.000 Ft az értékhatár, ami elválasztja a szabálysértést a bűncselekménytől. De ha valaki a szabálysértést üzletszerűen követi el, akkor bármilyen alacsony is egy esetben az érték, mégis bűncselekmény lesz.
Ma már a rendőrségen is az a gyakorlat, hogy a fiatalkorú nem kerül rögtön egy számára félelmetes rendőrségi fogdába, mert elkövet egy butaságot és például a barátai felbiztatták és ellopott egy csokit.

A fiatalkorúak tipikusan milyen szabálysértéseket követnek el?

A fiatalkorúak leggyakrabban lopás és jogosítvány nélküli vezetés kapcsán lesznek érintettek a szabálysértési eljárással. Ha például a fiatalkorú jogosítvány nélkül vezetett és emiatt eltiltják a vezetéstől, de ő mégis újra beül, na akkor már nem csak figyelmeztetés és eltiltás, hanem elzárás is szóba kerülhet. Legutóbb is volt egy ilyen notórius fiatalkorú, akit már a rendőrség is megfigyelt, és látták, hogy rendszeresen vezet. Ő már gyorsított bíróság elé állítással került a bíróság elé.
Legnagyobb arányban azonban a pénzbírság kerül alkalmazásra, ezután következnek a figyelmeztetések, nagy számú még a közérdekű munka és elenyésző számban, nálunk a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a múlt évben a körülbelül 24.000 ügyből alig fél száz esetben alkalmaztunk elzárást.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Már lehet jogegységi panaszt benyújtani a Kúriához
2020. július 10.

Jogegységi panaszt nyújthatnak be a Kúriához a peres felek, ezzel kikényszeríthetővé válik, hogy a bíróságok ugyanolyan jogkérdéseket ugyanúgy bíráljanak el. A július 1-jétől működő jogintézményről a jogegységipanasz-eljárások előkészítésével megbízott kúriai tanácselnök beszélt.

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról
2020. július 7.

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról

A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket.