Emelkedő bírság összegek és az internetes blokkolás szabályai
A fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti bírság jelenleg főszabályként 15 000 forintos alsó határa minimum 100 000 forintra emelkedik.
Tegnap éjszaka kihirdették az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról 2023. évi XCVI. törvényt, mely jelentős változtatásokat tartalmaz a bírságok összege tekintetében mind a fogyasztóvédelmi, mind a piacfelügyelet terén. A jogalkotó szerint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) és a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (Pftv.) módosítását a bírságokra vonatkozó rész tekintetében a jelenleg hatályos, visszatartó erővel nem rendelkező minimum és maximum bírságösszegek indokolják, mivel jelenleg a fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti hatósági eljárások során jellemzően alacsonyabb összegű bírságok kerülnek kiszabásra, még abban az esetben is, ha termékbiztonsági szempontból veszélyes termékek forgalomból történő kivonására kerül sor. A hatályos jogszabályi környezetben főszabályként ugyanis 15 000 forint a bírság alsó határa, és csak az elektronikus kereskedelemmel összefüggő, ismételt jogsértésekre ír elő szigorúbb, legalább 200 000 forintos minimum bírságösszeget a törvény A jogalkotó indokolása szerint a 100 000 forint alatt kiszabott bírságok sem bírnak elegendő visszatartó erővel, valamint kiemelte, hogy az alsó határt jelentő 15 000 forintos bírságsáv az Fgytv.-ben 2008, míg a Pftv.-ben 2012 óta változatlan, ezért szükségessé vált ezek felülvizsgálata. Ráadásul a kötelező akcióra és az árfigyelő rendszerre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése kapcsán kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok tekintetében az újonnan bevezetett szabályozás már hangsúlyosabb hatósági fellépést tesz lehetővé a magasabb bírságösszegek előírásával, így szükséges az összhang megteremtése.
A törvény meghatározza a bírság kiszabása során az ügyben irányadó kiindulási bírságösszeget is, amely az eset lényeges körülményei alapján mérlegelésével csökkenthető vagy növelhető (ezeket az összegek mellett vastag keretben jelezzük). A bírság összege a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 1 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 650 millió forintig [kiindulási: 3 millió, bizonyos esetekben 6 millió forint], a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 millió forinttól 3 milliárd forintig terjedhet [kiindulási: 50 millió forint]. Az ezen kategóriába nem tartozó vállalkozás esetében pedig 100 ezer forinttól 2 millió forintig [kiindulási: 550 ezer forint, bizonyos esetekben 600 ezer forint], vagy a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 200 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig terjedhet [kiindulási: 1 millió forint]. Ugyanezen bírságösszegek kerültek megállapításra a piacfelügyeleti eljárásban kiszabható bírságok vonatkozásában is.
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, 3 éven belül ismételten megállapított jogsértése esetén pedig a bírság összege az első kategóriában 2 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 3 milliárd forintig [kiindulási: 50 millió forint], a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 4 millió forinttól 5 milliárd forintig kiindulási: 100 millió forint], a másik kategóriában pedig 400 ezer forinttól 4 millió forintig [kiindulási: 2,2 millió forint], a súlyosabb esetben pedig 600 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig terjedhet [kiindulási: 3,5 millió forint].
A honlapblokkolások területén a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló (EU) 2017/2394 rendelet (CPC rendelet) előírja, hogy a hatóságok a végrehajtás körében – amennyiben nem áll rendelkezésre más hatékony eszköz a CPC rendelet hatálya alá tartozó jogsértések megszüntetésének vagy megtiltásának érvényre juttatására, és a fogyasztók kollektív érdekeit érő súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében – legyenek felruházva az online tartalom eltávolítására, vagy egy online felülethez való hozzáférés korlátozására kiterjedő hatáskörökkel. A fogyasztóvédelmi hatóság erre a jelenleg hatályos szabályozás alapján jogkörrel csak akkor rendelkezik, ha a CPC rendeletben foglaltak szerint a tagállamtól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező fogyasztók kollektív érdekeit sérti a magatartás. Így más tagállam érintettségének hiányában csak piacfelügyeleti jogsértés esetén kerülhet sor a jogsértő tartalom eltávolítására, vagy a jogsértő online felület eltávolítására. A módosítással a honlapblokkolás intézményének alkalmazására a jövőben más tagállamot nem érintő jogsértés esetén is lehetőség nyílik majd. Így a fogyasztóvédelmi hatóság ideiglenes intézkedésként végzésben elrendelheti az olyan elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, amelynek közzététele miatt hatósági ellenőrzést vagy hatósági eljárást folytat, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme, a fogyasztók széles körét érintő vagyoni hátrány elhárítása, vagy tizennyolcadik életévét be nem töltött vagy más különösen kiszolgáltatott fogyasztó védelme érdekében szükséges. Ezen túl 100 ezertől 20 millió forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a végzésben foglaltaknak nem tesz eleget.
Ezzel párhuzamosan honlapblokkolási szabályok kerültek megállapításra a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben is, melynek célja a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet megvalósító, Magyarországon elérhető, elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (honlap) hozzáférhetetlenné tétele, blokkolása. A blokkolást a dohánytermék-kiskereskedelem felügyeletét ellátó hatóság rendeli el a jogsértés folytatásának a megszüntetése érdekében ideiglenes jelleggel hatósági intézkedésként, majd a hatósági eljárás lefolytatását követően határozatában határozatlan időre rendeli el a jogsértést megvalósító elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét, melyről értesíti az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot hozzáférhetetlenné tétel végrehajtásának szervezése érdekében. Ezen felül a hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely blokkolási kötelezettségének nem tesz eleget, ez a közigazgatási bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.
Ugyancsak megjelennek az internetes blokkolás szabályai a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben is, melynek célja a magyar szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül történő szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása (pénzforgalmi blokkolás) és elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele (internetes blokkolás) eljárási szabályainak egyszerűsítése, hatékonyabbá tétele. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a hatóság a hatósági eljárás befejezéséig és a határozatlan idejű blokkolásra vonatkozó döntés meghozataláig az ideiglenes pénzforgalmi és internetes blokkolást hatósági intézkedésként rendelje el. A blokkolásra két lépcsőben kerül sor: a hatóság a hatósági ellenőrzést követően az intézkedés közlésére tekintet nélkül azonnal végrehajtható és önálló jogorvoslattal támadható hatósági intézkedésként elrendeli a jogsértő elektronikus adat ideiglenes blokkolását a hatósági eljárás befejezéséig, majd a hatósági eljárás lefolytatását követően, annak eredményeként azonnal végrehajtható határozatban dönt a blokkolás határozatlan időre történő elrendeléséről. A változások kezelik azokat a helyzeteket is, amikor a blokkolt honlap tartalma a blokkolás elkerülése érdekében nagyon rövid idő alatt új IP címre/domain névre/aldomainre költözik, ilyenkor a hatóság a blokkolás kikerülésére közzétett érdemben azonos tartalmú új elektronikus adatok feltárását követően automatikusan, újabb hatósági eljárás lefolytatása és új határozat meghozatala nélkül jogosult az elektronikus adatot azonosító információk Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére történő átadására.
