Én is jogászdíjas vagyok! – Interjú a compliance kategória győztes csapatával


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunkban beszélgetéseket olvashatnak a 2019-es Jogászdíj kategóriáinak győzteseivel. A hatodik alkalommal a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda csapatának tagjaival készítettünk interjút.

Először pályázott az iroda a Jogászdíjra. Honnan kapták az inspirációt és mit gondolnak az elismerés jelentőségéről?

Dr. Rippel-Szabó Péter (R-SZ. P.): Az elsődleges sugallat onnan érkezett, hogy volt szerencsénk egy jogi és üzleti szempontból is különleges projektben tanácsot adni. Személy szerint motivált, hogy egy ismerősöm korábban már nyert a pályázaton, másrészt láttam, hogy milyen komoly irodák jelentkeztek, harmadrészt pedig tényleg úgy éreztem, hogy nyerni fogunk.

Nagyon örülünk, hogy egy külföldön és Magyarországon is ismert brand, a Wolters Kluwer által biztosított megjelölést és elismerést használhatjuk a projektünkre. Mindez az ügyfelünk számára is gyümölcsöző, hiszen mindenki láthatja, hogy amit közösen felépítettünk, azt egy független és elismert szervezet is kitüntette.

Dr. Simon Ádám (S. Á.): A díjat általánosságban szerintem mindenki egy jó kezdeményezésnek tartja a jogi piacon. Szuper volt látni a díjátadón a többi pályázó ötleteit, érdekes beszélgetésekben volt lehetőségünk részt venni.

Dr. Laribi Karim (L. K.): Láttuk, hogy vannak olyan nemzetközi ügyvédi irodák, akik minden évben visszatérő pályázók, sokan közülük visszatérő győztesek is, s mi is szerettünk volna egyfajta trendet teremteni az irodán belül. Az elkövetkező években is figyelni fogjuk, hogy van-e olyan kategória, amelyben tudunk nevezni.

A pályázat középpontjában az esport áll, miért pont erre esett a választás?

R-Sz. P.: Az indítópontja technikai szempontból az a könnyebbség volt, hogy jogi tanácsadásunk végterméke nyilvánosan elérhető, azaz szigorú értelemben nem tartozik az ügyvédi titok körébe. Büszkék vagyunk arra, amit a projekt keretében elértünk, hiszen egy olyan, teljesen unikális dolgot – a videojáték-versenyek sportszövetségi jogi kereteit – kellett létrehoznunk, amelyet máshol a világon legjobb tudomásunk szerint még nem tettek meg ilyen mélységben, ebben a formában. Emellett a tradicionális sportban és az üzlet világában meglévő komoly ismeretanyagunkat kellett úgy alkalmaznunk, hogy a végeredményt mindenki megértse. Külön nehézség volt, hogy már létező jogszabályi kereteket és jogintézményeket kellett alkalmaznunk egy teljesen új megközelítéssel.

L. K.: A Jogászdíj az innováció köré szerveződik, tehát olyan pályázattal kellett nevezni, amely ilyen alapú. Úgy gondolom, hogy a miénk abszolút mértékben egyedi volt, eleinte nem is igazán tudtuk, hogy melyik kategóriába adjuk be.

S. Á.: A jogi szakmában az érdekes dolgok legtöbbször titkosak, vagy egyenesen a fióknak készülnek, így a csillagok szerencsés együtt állásának köszönhető, hogy egy ügyfelen keresztül ezt nyilvánosságra tudtuk hozni.

Mi is az az esport?

R-Sz. P.: Az esport tulajdonképpen kompetitív videojátékozás, ahol a résztvevők meghatározott szabálykeretek között játszanak egymással. Ez utóbbi nemcsak magát a konkrét játék szabályait jelenti, hanem egy bizonyos külső, egyszerűbb vagy átfogóbb szabálystruktúrát is feltételez. Magyarországon szigorú értelemben vett esport még nem igazán létezik, a gaming, azaz az egy-vagy többszemélyes online játékok használata természetesen igen.

Mik voltak az ügyfél konkrétabb igényei?

R-Sz. P.: Az ügyfél tisztában volt azzal, hogy az irodánknak az Egyesült Királyságban az esport terén széleskörű tapasztalatai vannak és szerette volna, ha erre mi helyi szinten is támaszkodunk, párosítva a mi sport területén meglévő tudásunkkal. Továbbá az ügyfél elsődleges igénye tulajdonképpen az volt, hogy részére kiválasszuk a megfelelő szervezeti kereteket, amelyet párosíthattunk az ügyfél gaming terén meglévő tapasztalatával. A keretrendszert végül a sportszövetségi rendszerben találtunk meg. Ehhez volt szükség a részünkről jogi, stratégiai és üzleti tanácsadásra.

Mi okozta a legnagyobb nehézséget a projekt megalkotása során?

R-Sz. P.: Rögtön már maga az ajánlattétel is, nagyon sokat törtük a fejünket az árazáson és a megközelítési stratégián a célból, hogy az ügyfelet egyáltalán meggyőzzük a projekt elindításáról. Ő ugyanis tisztában volt azzal, hogy a projekt megvalósítása minden szempontból jelentős forrásigénnyel jár. A játékkiadók szerepe is érdekes volt a történetben, hiszen őket, mint jogtulajdonost is bele kellett illeszteni a rendszerbe, valamint figyelemmel kellett lennünk az esport/gaming iparág eltérő jogértékesítési és tartalomfogyasztási szokásaira is.

L. K.: A rendszert a hagyományos sport kereteire próbáltuk felépíteni, de óriási különbség, hogy például a foci egy darab sport, és arra lehet egységes szabályokat alkotni. Itt pedig a munka folyamán azt vettük észre, hogy nagyon sokfajta játék van, melyeknek a szabályai köszönőviszonyban sincsenek. Ebből kifolyólag nem lehet rájuk egységes szabályokat alkotni, vagy ha igen, annak eredménye egy kétezer oldalas dokumentum lesz. Általános szintre kellett emelnünk a szabályrendszert, miközben figyelni kellett arra is, hogy ne hagyjuk ki belőle a tartalmat.

S. Á.: Nem volt egyértelmű, hogy milyen megközelítés az ideális, közben kellett kialakítanunk. A mi ügyfelünk ezzel a struktúrával versenyez a piacon, úgy kellett megcsinálnunk, hogy a versenyzők számára se legyen elriasztó.

Használtak-e mintát, egyáltalán létezik-e erre ilyen?

R-Sz. P.: Nem igazán. A szabályrendszert gyakorlatilag a nulláról építettük fel, a londoni kollégáktól kapott inputok a konkrét ügyben egy az egyben nem voltak használhatóak a különleges sportszövetségi szabályozási forma miatt.

L. K.: Az iroda nemzetközi hálózatból se tudtak nagyon segíteni, valószínű, hogy éppen ők lesznek majd azok, akik tőlünk kérik el a megoldást hasonló projektek esetén.

A magyar jogrendszer hogyan állt a kérdéshez?

R-Sz. P.: Magyarországon létezik egy Sporttörvény, ezt nem tudtuk és nem is akartuk megkerülni. A jogszabály nem mindenhol világos a valódi sportok tekintetében sem, így nehéz volt átfordítani az esportra, de bízunk benne, hogy „megugrottuk a lécet”. Emellett a Ptk. és az adatvédelmi jogszabályok adják a jogszabályi hátteret.

L. K.: Kellett egy jogi formát találnunk arra, hogy csapatversenyekre miként tudnak nevezni olyanok, akik nem igazolt versenyzői egy egyesületnek. A keretet, amiben egységesen kezelni tudtuk őket, a polgári jogi társaságban találtuk meg, amivel utoljára nagyjából egyetemista korunkban találkoztunk.

Milyen konkrét szabályzatok születtek a struktúrán belül?

R-Sz. P.: Nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzat arról, hogy miként kerül a játékos a rendszerbe, és ha már bent van, hogyan válthat klubot, hogyan kaphat verseny- és rajtengedélyt. A Versenyszabályzat rendelkezései elsősorban a versenyek kiírására és lebonyolítására vonatkoznak. Az Adatvédelmi szabályzat magától értetődően az adatvédelmi kérdéseket szabályozza teljesen átfogó módon. A Vagyoni értékű jogok hasznosítására vonatkozó szabályzat a médiatartalom és egyéb jogok értékesítését rendezi. A Sportrendezvény szabályzat az offline versenyek rendezési szabályait érinti. Ezeken kívül létezik még a Fegyelmi szabályzat, a Doppingellenes szabályzat, az Etikai és gyermekvédelmi szabályzat. Ez utóbbi megfogalmazza, hogy mit tesz annak érdekében a szövetség, hogy a gaming pozitív hatásait támogassa és visszaszorítsa a függőséget, az online szegregációt és a bántalmazást.

Hogyan képzelhető el az online térben a doppingolás?

R-Sz. P.: Rendkívül sokféleképpen, a klasszikus módja, hogy a versenyző teljesítménynövelő szert szed, amely stimuláló hatással van elsősorban a reakcióidejére és az állóképességére. A nem klasszikus módja az ún. e-dopping, azaz a játékok szoftveres manipulációja (például falakon való átlátás), és a hardveres manipuláció, (például egy kattintásra egy helyett ötöt lő a játékos). Az online versenykörökben azt is nehéz kontrollálni, hogy tényleg a versenyre nevezett játékos játszik-e.

Milyen visszajelzések érkeztek a pályázatra?

R-Sz. P.: Abszolút pozitív visszajelzéseket kaptunk, ezek főleg a social media csatornáinkon keresztül érkeztek.

L. K.: Laikus ismerősökkel való beszélgetések keretében sem a földhivatali bejegyzésekről társalog az ember, ez az esport téma önmagában is figyelemfelkeltő számukra is, és érdeklődnek iránta.

Mit üzennének a jövő pályázóinak?

S. Á.: Ez a pályázat jó lehetőség arra, hogy az ember a maga számára is összefoglalja, hogy mivel foglalkozott odáig, mert nem mindig van sajnos idő arra, hogy reflektáljunk magunkra. Így nagyon pozitív hozadéka a Jogászdíjnak, hogy ilyenkor ezt megtehetjük. Ha az ember azt érzi, hogy a hivatásában újdonságnak számító projekten dolgozik, érdemes kifelé is megmutatnia ezen a platformon, amit szakmailag nagyon hasznos kezdeményezésnek tartunk.

A Jogászdíjról, a további nyertesekről és a 2019-es díjátadóról többet megtudhat, ha ellátogat a Jogászdíj hivatalos weboldalára ide kattintva!


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 28.

A jövő jogásza podcast: az AI hatása a jogi szakmára

Podcastunkban a mesterséges intelligencia jogi szakmára gyakorolt hatásáról Dr. Megyeri Andrea a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési vezetője beszélget Dr. Tilesch György mesterséges intelligencia szakértővel, a PHI INSTITUTE for Augmented Intelligence elnökével.

2023. június 22.

MI eszközök használata az ügyvédi munkában – 4. rész: hivatásbeli kötelezettségeket érintő kockázatok

Cikksorozatunk negyedik részében kiemelünk néhány olyan kockázatot, amelyek akkor merülnek fel, ha az ügyvédek MI-eszközöket használnak. Kitérünk arra is, hogy ezek használata miként veszélyeztetheti a hivatásbeli kötelezettségeknek való megfelelést. A cikk az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) és az Európai Ügyvédek Alapítványa (ELF) által bemutatott, az Európai Bizottság által finanszírozott AI4Lawyers projekt keretében megalkotott útmutató alapján készült.

2023. június 7.

MI eszközök használata az ügyvédi munkában – 3. rész

Cikksorozatunk harmadik részében az szövegkeresésről, a szövegelemzésről a beszédet szöveggé alakító eszközökről, a chatbotokról és az adminisztrációs teher MI-vel való csökkentéséről olvashatnak. A cikk az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) és az Európai Ügyvédek Alapítványa (ELF) által bemutatott, az Európai Bizottság által finanszírozott AI4Lawyers projekt keretében megalkotott útmutató alapján készült.