FM tájékoztató az ex lege megszűnt haszonélvezeti jogok törléséről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnt a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel a mező- és erdőgazdasági földekre alapított haszonélvezeti jog, továbbá használat joga


A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. CCXII. törvény 108. § (1) bekezdése kimondja, hogy a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel a mező- és erdőgazdasági földekre alapított haszonélvezeti jog, továbbá használat joga (a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog) 2014. május l-jén a törvény erejénél fogva megszűnt.

A megszűnt haszonélvezeti jogok ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében az Inytv. kiegészítésre került.

A Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztálya Magyar Ügyvédi Kamarához eljuttatott tájékoztatója szerint a törlésre az összes élő, földet érintő haszonélvezeti bejegyzés ingatlanügyi hatóság által történő leválogatását követően, a jogi személyek esetében minden további felhívás nélkül, a természetes személyek esetében pedig az erre rendszeresített, a földhivatalok által 2014. október 31-éig kiküldendő formanyomtatványon megtett, a közeli hozzátartozói viszony fennállásáról szóló nemleges nyilatkozat alapján, a nyilatkozattételre biztosított jogvesztő határidő (2014. december 31.) leteltét követően, legkésőbb 2015. július 31. napjáig hivatalból kerül sor .

A nyilatkozatot, melynek formanyomtatványát a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) módosításával a földművelésügyi miniszter fogja rendszeresíteni, a jogosultnak a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül kell megtennie; valóságtartalmát a földhivatalok az anyakönyvvezető megkeresésével ellenőrzik. A határidő esetleges elmulasztása miatt legkésőbb 2014. december 31. napjáig lehet majd igazolással élni, illetve a mulasztást pótolni, ezt követően a földhivatal a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból dönt a törlésről.

Ha a jogosult kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a közeli hozzátartozói viszony nem áll fenn, vagy ha a fenti jogvesztő határidőben a jogosult nem tesz nyilatkozatot, a földhivatal legkésőbb 2015. július 31. napjáig törli a tulajdoni lapra bejegyzett haszonélvezeti jogot.

Amennyiben a haszonélvezeti jog törlését 2014. október 31. napját megelőzően kérik, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül nyilatkozattételre kell felhívni a jogosultat. A haszonélvezeti jog törlésére irányuló egyedi kérelem ügyében a döntés meghozatalára a nyilatkozat megtételétől, illetve annak tartalmától függően kerül sor.

A törvény alapján megszűnt haszonélvezeti jog törlésére 2015. július 31. napjáig a jogosult közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formába foglalt törlési engedélye alapján is sor kerülhet az általános ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint.

A jogi személyeknél és azoknál a természetes személyeknél, akiknél a törlésre a nemleges nyilatkozat alapján (és nem a határidő elmulasztása miatt) került sor, a rendes fellebbezés lehetősége kizárásra került.

Forrás: BÜK hírlevél 308. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.