Garázda szurkoló nem bocsátható próbára

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett, ezért elkövetőjével szemben a próbára bocsátás alkalmazása törvényben kizárt – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a terheltek 2009. február 1-jén egy sportcsarnokban rendezett meccsen vettek részt. A pályán történt szabálytalanság miatt Sértett 1. és egy másik személy között lökdösődés alakult ki, ami miatt a szurkolók közül többen – köztük a három terhelt – berohantak a pályára és nekiestek a játékosoknak. A harmadrendű terhelt Sértett 2.-höz szaladt, a bordásfalhoz szorította és ököllel több esetben megütötte a fején. A másodrendű terhelt Sértett 1.-et hátulról hátba rúgta, aki földre került, ekkor a másodrendű terhelt ököllel többször megütötte. Az eseményekbe az elsőrendű terhelt is bekapcsolódott, és aktívan részt vett a csapat játékosainak bántalmazásában, melynek következtében többek között a két sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A járásbíróság eljárása

A járásbíróság a három terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében, továbbá a másodrendű terheltet testi sértés vétségében is (csak Sértett 1. terjesztett elő magánindítványt). A bíróság mindhárom terheltet egy évre próbára bocsátotta.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

Nem ritka, hogy nyilvános sporteseményeken a „nézők” is beavatkoznak, igaz, garázda módon és nem a játék kedvéért

A megyei főügyészség a terheltek terhére előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a nekik felrótt garázdaság bűntettének törvénysértő minősítését és a próbára bocsátás törvénysértő alkalmazását kifogásolta. Mivel a régi Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint (2009. augusztus 9-étől), aki a garázdaságot csoportosan és a köznyugalmat jelentősen megzavarva, nyilvános rendezvényen követi el, azt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. Márpedig a törvény értelmében próbára bocsátás alkalmazására csak vétség, valamint háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény miatt van lehetőség.

A Kúria megállapításai

Döntésében a Kúria is törvényellenesnek találta a cselekmény minősítését és a próbára bocsátás alkalmazását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében a terheltek terhére megállapított bűncselekmény – törvényes minősítés mellett – öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ami a próbára bocsátás alkalmazását nem teszi lehetővé.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon Díjmentes értesítő rendszerünk segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat az Önt érdeklő friss cikkekről Részletes információk »

Mivel azonban a Kúria a határozatokból nem tudta megállapítani, hogy az eljárt bíróság a terheltekkel szemben mely enyhítő és súlyosító körülményeket, és milyen nyomatékkal értékelt, ezért nem látott lehetőséget arra, hogy a törvénysértést maga küszöbölje ki. Különösen, mivel a terheltek fellebbezésüket a jogerős ítéletben alkalmazott próbára bocsátás ismeretében vonták vissza, így a jogorvoslati joguktól teljes mértékben elesnének, mert a Kúria felülvizsgálati ügyben hozott határozata ellen sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslat igénybevételére nincs lehetőség.

Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. I. 420/2014.) a Kúriai Döntések 2015/8. számában 211. szám alatt jelent meg.

---