Garázda szurkoló nem bocsátható próbára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett, ezért elkövetőjével szemben a próbára bocsátás alkalmazása törvényben kizárt – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a terheltek 2009. február 1-jén egy sportcsarnokban rendezett meccsen vettek részt. A pályán történt szabálytalanság miatt Sértett 1. és egy másik személy között lökdösődés alakult ki, ami miatt a szurkolók közül többen – köztük a három terhelt – berohantak a pályára és nekiestek a játékosoknak. A harmadrendű terhelt Sértett 2.-höz szaladt, a bordásfalhoz szorította és ököllel több esetben megütötte a fején. A másodrendű terhelt Sértett 1.-et hátulról hátba rúgta, aki földre került, ekkor a másodrendű terhelt ököllel többször megütötte. Az eseményekbe az elsőrendű terhelt is bekapcsolódott, és aktívan részt vett a csapat játékosainak bántalmazásában, melynek következtében többek között a két sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A járásbíróság eljárása

A járásbíróság a három terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében, továbbá a másodrendű terheltet testi sértés vétségében is (csak Sértett 1. terjesztett elő magánindítványt). A bíróság mindhárom terheltet egy évre próbára bocsátotta.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

Nem ritka, hogy nyilvános sporteseményeken a „nézők” is beavatkoznak, igaz, garázda módon és nem a játék kedvéért

A megyei főügyészség a terheltek terhére előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a nekik felrótt garázdaság bűntettének törvénysértő minősítését és a próbára bocsátás törvénysértő alkalmazását kifogásolta. Mivel a régi Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint (2009. augusztus 9-étől), aki a garázdaságot csoportosan és a köznyugalmat jelentősen megzavarva, nyilvános rendezvényen követi el, azt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. Márpedig a törvény értelmében próbára bocsátás alkalmazására csak vétség, valamint háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény miatt van lehetőség.

A Kúria megállapításai

Döntésében a Kúria is törvényellenesnek találta a cselekmény minősítését és a próbára bocsátás alkalmazását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében a terheltek terhére megállapított bűncselekmény – törvényes minősítés mellett – öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ami a próbára bocsátás alkalmazását nem teszi lehetővé.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon

Díjmentes értesítő rendszerünk
segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat
az Önt érdeklő friss cikkekről

Mivel azonban a Kúria a határozatokból nem tudta megállapítani, hogy az eljárt bíróság a terheltekkel szemben mely enyhítő és súlyosító körülményeket, és milyen nyomatékkal értékelt, ezért nem látott lehetőséget arra, hogy a törvénysértést maga küszöbölje ki. Különösen, mivel a terheltek fellebbezésüket a jogerős ítéletben alkalmazott próbára bocsátás ismeretében vonták vissza, így a jogorvoslati joguktól teljes mértékben elesnének, mert a Kúria felülvizsgálati ügyben hozott határozata ellen sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslat igénybevételére nincs lehetőség.

Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. I. 420/2014.) a Kúriai Döntések 2015/8. számában 211. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2021. október 21.

Az AB 2021. 3. negyedévi ügyforgalma

Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi adatait részletes táblázatokban teszi közzé minden negyedév végén valamint az év végén. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2021 harmadik negyedévére vonatkozó alapvető adatokat.

2021. október 20.

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó kötelezettségei

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Buzás Péter, dr. Péterfalvi Attila és dr. Révész Balázs szerkesztésében megjelent, Magyarázat a GDPR-ról című könyv a korábbi magyarázat új, hatályosított és bővített kiadása. A kötet célja, hogy közérthetően, mégis a szakértő szemével mutassa be az Európai Unió adatvédelmi keretrendszerének alapját képező rendelet egyes előírásait, jogintézményeit. Mindezt úgy, hogy a leírtakat az adatvédelem iránt elkötelezett szakértők, az adatkezelők és adatfeldolgozók, a jogalkalmazók, illetve a terület iránt érdeklődő laikusok a gyakorlatban is hasznosítani tudják. Az alábbiakban a műnek Az adatkezelő és az adatfeldolgozó kötelezettségeire vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet.

2021. október 20.

Az építésügyi hatósági eljárások gyakorlata- 2. rész

Cikkünk második részében az intézkedési határidővel, a szerzett jog védelmével, az építésfelügyelettel és az építésrendészettel, valamint az ügyféli jogállással, a perindítási és a kereshetőségi joggal foglalkozunk.