Gyakorlati kérdések és válaszok az új Kbt. vonatkozásában – II. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lassan egy év telt el új közbeszerzési törvény elfogadása óta, a felmerült jogértelmezési kérdésekre következő cikksorozatunkban igyekszünk válaszokat adni. Ezek hasznos iránytűként szolgálhatnak, hiszen az itt közöltek a Közbeszerzési Hatóság szakembereivel egyeztetett álláspontok.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) elfogadása óta eltelt egy év, amely jó alkalmat ad arra, hogy a törvény alkalmazása során felmerült kérdések vonatkozásában felvázoljuk a helyes álláspontot. Természetesen a helyes álláspont kialakításának jogát nem önmagunknak vindikáltuk, hiszen a cikksorozatban bemutatásra kerülő álláspontokat egyeztettük a Közbeszerzési Hatóság szakembereivel, bízva abban, hogy válaszaink hasznos iránytűként szolgálhatnak. Eme cikkünkben az európai uniós támogatásból megvalósuló beszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel foglalkozunk.

A közbeszerzésre kötelezettek körének bővülése

Az új Kbt. egyik jelentős újítása volt, hogy bővítette azon szervezetek körét, melyek közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek. A közbeszerzési tanácsadók számára az értelmezési problémát a támogatott szervezetek közbeszerzési kötelezettségének bővülése jelentette. A Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján ugyanis bizonyos kivételekkel ajánlatkérőnek minősülnek azok a támogatott szervezetek is, amelyeknek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását minisztérium, költségvetési szerv, önkormányzat, vagy közjogi szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja.

Első körben a támogatott szervezet fogalmának értelmezése okozott problémát. Ugyanis a „szervezet” szó köznapi értelemben egyértelműen feltételezte azt, hogy abban több személy vegyen részt. Sőt, ez nem csak köznapi értelmezés, hiszen évezredes jogi előzményei is vannak, mivel a „Tres faciunt collegium” (tehát: egy szervezet létrejöttéhez legalább három fő szükséges) jogelv már a római jogban is ismert volt. Mind a jogi, mind a köznapi gondolkozás alapján, sőt az elmúlt évek közbeszerzési gyakorlata alapján is általánosan elfogadott volt, hogy támogatott szervezet csak szervezet lehet, így egy egyedülálló természetes személy nem minősült annak. Sajnos ez a logikus elgondolás már a múlté. A hivatalos állásfoglalás szerint az egyéni vállalkozó, illetve az őstermelő – aki bár szükségszerűen önállóan és nem szervezetben végzi gazdasági tevékenységét – közbeszerzési szempontból mégis szervezetnek minősül. Ezt a Hatóság, illetve a Miniszterelnökség a 2014/24/EU-irányelv 13. cikkéből vezeti le, amely a támogatott beszerzések fogalmát nem személyi alapon határozza meg, hanem az idetartozó szerződések körét adja meg és ez alapján – áll az állásfoglalásban – nem lehet különbséget tenni a támogatott szervezetek között „szervezeti minőségük” alapján. A hivatalos állásfoglalás szerint tehát az őstermelő, az egyéni vállalkozó, illetve a családi gazdálkodó is minősülhet ajánlatkérőnek a támogatott beszerzései vonatkozásában, amennyiben a Kbt.-ben előírt többi feltétel a vonatkozásában teljesül. Az új Kbt. szerint tehát a támogatott szervezetek, ide értve az egyéni vállalkozót, őstermelőt, stb. is, ajánlatkérőnek minősülnek, ha beszerzésüket minisztérium, költségvetési szerv, önkormányzat, vagy közjogi szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja.

A közvetlen támogatás vizsgálata projektszinten, illetve beszerzésenként

A következő kérdés azzal kapcsolatban merült fel, hogy a huszonötmillió forintos közvetlen támogatást projektszinten, vagy beszerzésenként kell vizsgálni? Ha tehát egy projektben több különböző beszerzés valósul meg és összességében a projekt legalább huszonötmilliós közvetlen támogatást kap, de egyik beszerzés sem kap önállóan ilyen összegű támogatást, akkor fennáll-e a közbeszerzési kötelezettség? A kérdés az volt, hogy ha a támogatott szervezet több beszerzési csomagot alakít ki (például bútorbeszerzés, informatikai beszerzés, szolgáltatás megrendelés), amelyeket a részekre bontás tilalma szabályát betartva hoz létre és ezen csomagok vonatkozásában külön-külön nem kap legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatást a fenti szervezetektől, de a támogatás projekt-szinten eléri a huszonötmillió forintot, akkor köteles-e a Kbt. alkalmazására (feltételezve, hogy más szabály alapján nem minősül ajánlatkérőnek)? A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása szerint beszerzésenként kell vizsgálni a támogatás volumenét, ha tehát egy támogatott szervezet betartva a részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályt, meg kíván valósítani egy beszerzést és az adott beszerzéshez nem kap legalább huszonötmillió forint összegű támogatást, akkor nem áll fenn közbeszerzési kötelezettsége, akkor sem, ha a teljes projekt támogatása esetlegesen eléri a fenti összeget, mivel a támogatást beszerzésenként és nem projekt-szinten kell vizsgálni. A kedvező tartalmú állásfoglalás vonatkozásában azonban ki kell emelni, hogy ez csak a támogatott szervezetekre vonatkozik és csak akkor, ha az adott beszerzési csomag összeállítása során a részekre bontás tilalmának Kbt. 19. §-ban meghatározott szabályát megfelelően betartják.

A korábban három ajánlattevős eljárásnak nevezett eljárásforma az új Kbt.-ben kisebb változtatással továbbélt. Igaz, az új Kbt. szerint immár négy ajánlattevőt kell meghívni és csak nettó tizennyolcmillió forintig, illetve építési beruházás esetén nettó százmillió forintig lehet alkalmazni az eljárásformát, de jelenleg még létezik a hirdetmény közzétételi nélküli jogszerű közbeszerzés

Szerződéses vállalás közbeszerzés lefolytatására

Az európai uniós források felhasználása során a pénzügyi elszámolási útmutatók úgy rendelkeznek, hogy a támogatott szervezeteknek a forrás felhasználás során beszerzéseit a Kbt. rendelkezéseit betartva kell megvalósítani. A Kbt. 5. §. (4) bekezdése szerint azonban a Kbt. rendelkezéseit köteles alkalmazni az a szervezet, amely közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalja, illetve számára jogszabály közbeszerzési eljárás lefolytatását kötelezővé teszi. Látható, hogy a Kbt. fenti szabálya meglehetősen pontatlanul fogalmaz, hiszen a támogatott szervezetek – ahogy más ajánlatkérő is – nem közbeszerzési eljárás lefolytatását vállalják, hanem azt, hogy betartják a Kbt. szabályait. E kettő megközelítés között pedig éles különbség jelentkezik, hiszen adott esetben egy támogatott szervezet akkor is betartja a Kbt. szabályait, ha megvizsgálja a beszerzését és az adott beszerzés vonatkozásában arra a következtetésre jut, hogy – például a Kbt. kivételi szabályai miatt – nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Ettől eltérően a Kbt. fenti szabálya szerint egy támogatott szervezet nem a Kbt. betartását, hanem magát a közbeszerzési eljárás lefolytatását vállalja, ami azt jelenti, hogy akkor is közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ha egyébként a Kbt. szerint az adott beszerzés a kivételi körbe tartozik, vagy nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Kérdés tehát, hogy az a vállalás, miszerint egy támogatott szervezet közbeszerzési eljárás lefolytatását vállalja, azt jelenti, hogy bár eredendően nem tartozik a Kbt. személyi hatálya alá, de ezáltal a törvény hatálya alá kerül és köteles azt betartani, vagy ezen túlterjeszkedve azt, hogy a beszerzéseit közbeszerzési eljárást lefolytatva kell megvalósítania, például a kivételi körbe tartozó beszerzések esetén is? A Közbeszerzési Hatóság kedvező állásfoglalása szerint a kivételek ebben az esetben is érvényesek, amennyiben tehát a beszerzés kivételi körbe tartozik, nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Egyetértünk ezen állásponttal, a jogalkotó szándéka feltehetőleg erre irányult, azonban tény, hogy a Kbt. jelenleg nem ezt írja elő, így reményeink szerint törvény-módosítás fogja rendezni ezen hibát. Ennek hiányában azt javasoljuk az ilyen szerződéses vállalást aláíró támogatott szervezeteknek, hogy még a beszerzés előtt forduljanak az irányító hatósághoz a helyes eljárás tisztázása érdekében, hiszen a közbeszerzési kötelezettség megszegése a Cocof-lista szerint akár 100 százalékos forráselvonást is eredményezhet.

Ügyvédek a gyorsuló időben
Az ügyvédek életkörülményeit és életstílusát bemutató első magyarországi kutatás 1998-ban történt. A 2015-ben történt új kutatásukkal azt kívánták megtudni, hogy az előző kutatás óta eltelt időszak során milyen változások történtek a hivatásrend munka- és életkörülményeiben, tevékenységi struktúrájában, életvitelében.   További információ itt, kattintson →

Hirdetmény nélküli beszerzés, uniós támogatásból

A korábban három ajánlattevős eljárásnak nevezett eljárásforma az új Kbt.-ben kisebb változtatással továbbélt. Igaz, az új Kbt. szerint immár négy ajánlattevőt kell meghívni és csak nettó tizennyolcmillió forintig, illetve építési beruházás esetén nettó százmillió forintig lehet alkalmazni az eljárásformát, de jelenleg még létezik a hirdetmény közzétételi nélküli jogszerű közbeszerzés. (Megjegyezzük, az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja ennek megfelelőségét és komoly esély van rá, hogy ezen eljárásforma hosszú távon nem lesz megőrizhető.)

Az érdemi változás abban állt, hogy a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerint ez az eljárásforma nem alkalmazható akkor, ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. A kérdés tehát az, hogy ez a két feltétel konjunktív, vagy vagylagos kapcsolatban áll egymással, ha tehát európai uniós alapokból finanszírozott a beszerzés, de nem országhatáron átnyúló a projekt, akkor lehet-e alkalmazni. Az és kötőszó konjunktív kapcsolatot jelez, így értelmezésünk szerint európai uniós alapokból való finanszírozás önmagában nem jelenti, hogy nem lehetne alkalmazni a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerint eljárási formát. Értelmezésünk szerint a kizártság csak akkor áll fenn, ha ezen felül a beszerzés Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az értelmezési problémát az okozta, hogy a Kbt. vonatkozó szakaszhoz tartozó indokolása nem konjunktív feltételekről beszél, ez pedig elbizonytalanította a gyakorlati szakembereket. A Közbeszerzési Hatósággal egyeztetett álláspont szerint az és kötőszó konjunktív feltételt takar, ha tehát nem mindkét feltétel áll fenn egyszerre, akkor az eljárásformát lehet alkalmazni. Gyakorlati szempontból közelítve tehát önmagában az, hogy a beszerzést európai uniós alapokból finanszírozzák, még nem zárja ki ezen eljárásforma alkalmazását. A hatóság azt is megerősítette, hogy a „Magyarország országhatárán átnyúló projekt” feltétel vizsgálata során az adott projekt fizikai értelemben vett országhatáron átnyúló jellege vizsgálandó, ilyenek például az INTERREG-programok, tehát a HUSK, HU-SRB-IPA, HU-RO, AT-HU, HU-RO-SK-UA, stb. projektek. Ezek esetében a Kbt. szerint kizárt ezen eljárásforma alkalmazása.

Következő cikkünkben a kizáró okok igazolásával kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel foglalkozunk. A tárgykörhöz kapcsolódó téma, illetve problémafelvetéseket a lenti honlapon található e-mail címen várjuk.

A cikk első részét itt olvashatják.

A szerző ügyvéd, egyetemi oktató, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

www.mhkt.hu

---