Hány fénykép igazolja a gyorshajtást?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közlekedési szabályszegést hiteles mérőberendezéssel rögzítő egy darab fényképfelvétel is elegendő a szabálysértés megállapítására – mondta ki a Kúria egy felülvizsgálati eljárás során hozott döntésében.


A felülvizsgálati eljárás során a Kúriának arról kellett döntenie, hogy egy hiteles mérőeszközzel gyorshajtásról készített fényképfelvétel alapján kiszabható-e közigazgatási bírság, vagy szükséges további bizonyítási eljárás lefolytatása.

Előzmények

Az ügy felperese az M3-as autópálya Budapestről kivezető szakaszán a megengedett legnagyobb 70 hm/óra sebesség helyett 93 km/óra sebességgel közlekedett. A Pest Megyei Rendőrfőkapitányság 30 000 forint közigazgatási bíróság megfizetésére kötelezte a felperest.

Jogszabályi háttér

Az 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. § (1) bekezdés a) pontja szerint a gépjármű üzembentartója, illetve a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó előírások betartásra kerüljenek. A Ktv. 21. § (2) bekezdése alapján az előírásokat megszegő üzembentartóval, illetve a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben bíróságot kell kiszabni.

A 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) II. fejezet 1.4. pontjában a) alpontja előírja: a sebességmérő legyen képes dokumentálni a szabályszegést elkövető gépjárműveket oly módon, hogy a szabályszegés észlelését és a felvétel elindítását megelőző időtartamban, legalább 15 másodpercnyi eseményt rögzítsen.

Elsőfokú bíróság megállapításai

Elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette: a közigazgatási eljárásban készített fényképfelvétel és a települési napló alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szabályszegés az adott helyen és időben megvalósult. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, hogy közigazgatási eljárásban kizárólag olyan felvétel lenne bizonyítékként felhasználható, amely legalább 15 másodperc eseményt rögzít.

A Kúria megállapításai

Az R. II. fejezetének 1.4. pontja a nem helyhez kötött kivitelű pillanatnyi járműsebességet ellenőrző berendezéssel szemben követelményként írja elő, hogy legyen képes dokumentálni a szabályszegést elkövető gépjárművet oly módon, hogy a felvétel elindítását megelőző beállítható időtartamú, de legalább 15 másodperc eseményei is rögzítésre kerüljenek. Felperes maga sem vonta kétségbe az eljárás során, hogy ennek a feltételnek az ellenőrző berendezés megfelel, tehát alkalmas volt legalább 15 másodpercnyi esemény rögzítésére.

Az R. II. fejezet 1.4. a) pontja nem tartalmaz olyan előírást, amely attól tenné függővé a bírság kiszabását, hogy az ellenőrző berendezés által rögzített felvétel legalább 15 másodpercnyi időtartamú legyen.

Ennek hiányában a Kúria álláspontja szerint, melyet már a Kfv. III. 37 242/2012/3. eseti döntésében is kifejtett, egyetlen fényképfelvétel is elegendő a szabályszegés dokumentálására. A hiteles mérőberendezéssel készített fényképfelvétellel szemben, amely a felperes tulajdonában álló gépkocsival elkövetett szabályszegést bizonyítja, felperes maga sem hivatkozott olyan bizonyítékra, amit az eljárás során vizsgálni kellett volna.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. III. 37 279/2012/6.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2013/7-8. számában 126. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.