Hatásköri összeütközés: birtokvédelem

A birtokvédelmi igény érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 15. § (1), (4) bekezdés, 4. § (1) bekezdés; 2013. évi V. törvény 5:5. §, 5:7. §.

Ami a tényállást illeti, a felperes keresetlevelet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (PKKB), amiben előadta, hogy 1/1 arányú tulajdonosa volt a perbeli ingatlannak, és kizárólagos tulajdonát képezte és képezi az ingatlanon található felépítmény. A III. rendű alperes megbízottjai és munkavállalói útján, illetve a II. rendű alperes „magánhadserege” egy csoportjával kiegészülve az ingatlant és a létesítményt a felperes kifejezett tiltakozása, birtokvédelmi kérelme, feljelentése ellenére tilos önhatalommal birtokba vette. A III. rendű alperes birtokba jutását követően órákon belül a jegyző birtokvédelmi határozatával a III. rendű alperes birtokvédelmi kérelmének helyt adott. A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a II. rendű és III. rendű alperesek tilos önhatalommal kerültek a perbeli ingatlan és létesítmény birtokába; a közigazgatási határozatból származó vélt igényét a III. rendű alperes a tulajdonossal szemben erőszakkal önmaga, a II. rendű alperes bevonásával és részvételével érvényesítette. Kérte annak megállapítását, hogy ezt követően a III. rendű alperes jogalap nélküli birtokos volt, és az alperesek a létesítményt jogalap nélkül adták át az I. rendű alperes részére.

A hatásköri kérdés

A PKKB megállapította hatásköre hiányát és elrendelte a keresetlevél áttételét a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, mivel meglátása szerint a kereset elbírálása közigazgatási perben vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. Időközben a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2020. március 31-én megszűnt, az illetékességébe tartozó munkaügyi perekben a Pp. 630. § (11) bekezdése alapján a továbbiakban a Törvényszék, mint munkaügyi bíróság jár el.

A Törvényszék végzésében a felperesnek az I., II. és III. rendű alperesek ellen birtokvédelem iránti ügyben előterjesztett keresete kapcsán megállapította hatáskörének hiányát és az iratokat kijelölés iránt – negatív hatásköri összeütközés okán – előterjesztette a Kúriához. Megállapította, hogy a felperes keresetét nem a közigazgatási szerv döntésével, hanem az I., II. és III. rendű alperesekkel szembeni birtokvédelmi jogvitájából eredően terjesztette elő. Ez a jogvita nem minősül a Kp. 4. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási jogvitának, ezért a kereset elbírálására a közigazgatási bíróság nem rendelkezik hatáskörrel.

A Kúria megállapításai

A Kúria a polgári bíróság és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság között felmerülő hatásköri összeütközést a PKKB kijelölésével oldotta fel. A felperes keresetét a Ptk. 5:21. §-ára és 5:5. § (1) bekezdésére alapította. Az 5:21. § értelmében a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. Az 5:5. § a birtokost megillető birtokvédelemre irányadó rendelkezéseket tartalmazza. Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző határozatában döntött a III. rendű alperes birtokvédelmi kérelméről, majd a felperes birtokpert indított közvetlenül a bíróságnál.

A Kp. 4. § (1) bekezdése kimondja, a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező cselekményének vagy a cselekmény elmulasztásának (közigazgatási tevékenység) jogszerűsége. A Kúria egységes gyakorlata szerint a közigazgatási tevékenységnek három konjunktív fogalmi eleme azonosítható. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi, a második a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága, a harmadik fogalmi elem pedig, hogy a közigazgatási tevékenység joghatást vált ki, azaz a közigazgatási tevékenység az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi. A felperes birtokvédelem iránt indított pert, ez a jogviszony nem a közigazgatási jog által szabályozott, a Kp. szerinti közigazgatási cselekmény nem valósul meg, így ez alapján ebben a körben közigazgatási per nem indítható. Így a Kúria megállapította, hogy a per elbírálása polgári bíróság, azon belül mivel a birtokvédelmi (birtokháborítási) perek vagyonjogi pereknek minősülnek, így a járásbíróság (kerületi bíróság) hatáskörébe tartozik.

Az illetékesség terén a Pp. 25. § (1) bekezdése rögzíti, az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs. A 25. § (4) bekezdése értelmében a nem természetes személyek elleni perekben az általános illetékességet a nem természetes személy székhelye mellett az a hely is megalapozza, ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró, képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti egység a működését kifejti. A 28. § (1) bekezdés b) pontja alapján kizárólagos illetékesség hiányában a felperes – választása szerint – az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog tárgyában a pert az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. A 29. § (3) bekezdése kimondja, az (1) vagy a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben a per – a felek által kikötött illetékesség esetét kivéve – az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható, ha az együttes perlés feltételei a pertársaságra vonatkozó szabályok szerint fennállnak. A Kúria szerint a felperes élve a vagylagos illetékességhez kapcsolódó választási lehetőségével a pert az I. rendű alperes székhelye szerinti bíróságon indította meg, amely a PKKB, így ő bír illetékességgel az ügyben.

Az ismertetett döntés (Kúria Kpk.IV.39.116/2024/3.) a Kúriai Döntések 2024/11. számában 278. szám alatt jelent meg.