Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ki ne hallott volna az elmúlt napokban arról az autómosóról, amely koronavírus elleni autófertőtlenítéssel került be a hírekbe vagy arról a hatástalan kézfertőtlenítőről, ami közintézményekbe, óvodákba és háziorvosokhoz is került.
Bár sokszor hallani vagy olvasni a hírekben, de a koronavírus járvány kapcsán különösen fontos foglalkozni azokkal a termékekkel és szolgáltatásokkal, amelyek nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a hirdetésben vagy a leírásban vállalnak. Mit tehetünk ha ilyennel találkozunk? Ki és milyen felelősséggel tartozik a hibás termékért vagy szolgáltatásért?
Először a legfontosabb, hogy azzal tisztában legyünk, hogy mit is takar a hibás teljesítés legyen szó termékről vagy szolgáltatásról. A kötelezett (eladó, gyártó, forgalmazó) hibásan teljesít, ha a termék/szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a termék/szolgáltatás az eladás pillanatában nem teljesíti azokat a tulajdonságokat ami a címkéjén, a hirdetésben, reklámban szórólapon stb. vállal, akkor a teljesítés hibásnak tekinthető. Kézfertőtlenítő esetén, amennyiben a címke alapján baktérium- és vírusölő hatású, azonban a megvásárlás pillanatában teljesen hatástalan a baktériumokra és a vírusokra, úgy hibás teljesítésről beszélhetünk. Természetesen nem számít hibás teljesítésnek az, ha a jogosult (vásárló) a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte vagy ismernie kellett. E körben fontos szempont még a teljesítés időpontja, mivel pl. áruk esetén a szavatossági idő lejárta után már nem várható el, hogy minden tulajdonságát megfelelően teljesítse a termék, szavatossági időn belül – függetlenül attól, hogy azon belül mikor vásároljuk meg – a vállalt tulajdonságokat teljesítenie kell.
Ha hibás teljesítés történt, a jogosult, azaz a vásárló többféle kellékszavatossági igénnyel is élhet. Kérheti a termék/szolgáltatás javítását vagy cseréjét, árleszállítást, amennyiben a javítás vagy csere nem lehetséges, illetve elállhat a szerződéstől. Ez utóbbi a leggyakoribb eset a fentebb említett termékek esetén, ami azt jelenti, hogy a vásárló visszaviszi az árut, az eladó pedig visszaadja a termék árát, ezáltal helyreállítják azt a helyzetet, ami a szerződéskötést megelőzően volt.
Amennyiben a vállalkozás fogyasztónak ad el valamilyen terméket, amely hibás, akkor a fogyasztó nem csak a termék végső eladójától (pl. bolttól), hanem annak gyártójától is kérheti a termék javítását vagy cseréjét. E körben a termék gyártójának az előállítója, illetve a forgalmazója számít. Ez a gyártók termékszavatossági kötelezettsége. Természetesen a fentebb felsorolt termékkategóriák esetén a javítás nem jöhet szóba, de az itt ismertetett szabályok, minden egyéb termékre is kiterjednek.
Termékszavatosság esetén a gyártónak lehetősége van azonban a hiba kimentésére, ilyenkor mentesül a kijavítási vagy kicserélési kötelezettség alól. Ekkor bizonyítania kell, hogy a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető (pl.: ha a fertőtlenítőt a járvány előtt hozta forgalomba vírusölő hatással, és később kiderül, hogy egy addig ismeretlen ellenállóbb vírust a fertőtlenítő nem öli meg, azonban a többi korábban ismert vírust és baktériumot igen, akkor szóba jöhet mentesülés); vagy c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
További lehetőség hibás teljesítés esetén, hogy kártérítéssel lép fel a vásárló, ugyanis a hibás teljesítésből eredő vásárlói kárt az eladónak/forgalmazónak meg kell téríteni. Ez a kár lehet a szolgáltatás tárgyában/termékben felmerül kár (értékét csökkenti, korlátozza használhatóságát, hátrányosan érinti esztétikai megjelenését), de lehet ún. következménykár is (a szolgáltatás/termék hibája olyan oksági folyamatot indít el, amelynek következtében sérülhet az emberi élet, egészség, testi épség [pl. egy szájmaszk koronavírus elleni védelmet kínál, azonban ezt a tulajdonságot mégsem nyújtja, és valaki megfertőződik, akkor szóba jöhet a kártérítés, pl. kiesett munkabér, gyógyszerek, gyógykezelés költségei (személyi károk), vagy károsodhatnak a vásárló más vagyontárgyai (dologi károk)]. Bizonyos esetekben ez alól is mentesülhet az eladó/gyártó. Akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és elháríthatatlan körülmény miatt következett be, a hibás teljesítés és az abból fakadó kár külső, előre nem látható és elháríthatatlan ok (pl. előre nem látható vis maior jellegű körülmények, időjárási viszonyok) miatt következett be.
Ezek felelősségek mellett még a termékfelelősség kérdését is érdemes tisztázni. A termék gyártóját terheli a felelősség azért a kárért, amit a termék hibája okozott. A termékfelelősség a szerződés zárt, kétszemélyes struktúráját áttöri, és lehetővé teszi, hogy a károsult kárigényét a szerződésen kívüli gyártóval szemben közvetlenül érvényesítse. Vagyis a termékfelelősség közvetlen kapcsolatot teremt a károsult és a gyártó között, és a felelősség szempontjából figyelmen kívül hagyja a kötelezettet, a forgalmazót/eladót stb. Így amennyiben a vásárló nem fentebb említett eladóval/forgalmazóval szemben kívánja érvényesíteni a kárát, úgy ezt a gyártóval szemben is megteheti. A Ptk. alapján e körben a termék gyártója az, aki a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.
Ugyanakkor a törvény a termékfelelősség körében is meghatározza, hogy mi számít termékkárnak, ami némileg eltér a fentebb ismertetett következménykárok körétől.
Termékkár
Egy példával élve, ilyen termékkár lehet, ha egy elektromos eszköz pl. légtisztító készülék, meghibásodása miatt tűz üt ki a lakásban, esetlegesen a tűz következtében személyi sérülés is történik.
Ahogy a korábbi esetekben is, itt is lehetősége van mentesülni a gyártónak. A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
A fentebb említett igényeket azonban nem lehet bármeddig érvényesíteni. Az elévülési határidő, amelyen belül a kellékszavatossági, valamint a következménykárokra vonatkozó kártérítési igények érvényesíthetőek alapesetben 1 év, azonban fogyasztó esetén ez hosszabb, 2 évig van lehetőség az előterjesztésükre.
Termékszavatossági kötelezettség – mely a gyártót terheli kizárólag a fogyasztóval szemben – az adott termék a gyártó által történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli.
Termékfelelősség esetén pedig a károsult kártérítési igényét hároméves határidő alatt érvényesítheti, ami akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről.
A gyártót a termékfelelősség az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított maximum tíz évig terheli, mely határidő jogvesztő.
A Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda összefoglalója.
