Hivatali vesztegetés elfogadása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című kiadvány a büntető anyagi jog egészét átfogó nagykommentár, mely teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására. A nagykommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns, elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. Az alábbiakban a hivatali vesztegetés elfogadásáról szóló 294. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Mezőlaki Erik.

Részlet a Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című műből.

Hivatali vesztegetés elfogadása

Btk. 294. §¬ához:

1. Jogi tárgy

A bűncselekmény a passzív hivatali vesztegetést szabályozza.

A bűncselekmény jogi tárgya a közélet tisztaságához, a hivatalos személyek szabályszerű, befolyásolástól mentes működésébe vetett bizalom megóvásához fűződő társadalmi érdek védelme.

2. Tényállási elemek

Elkövetési tárgya tényállási elemként nincs megfogalmazva, csak esetlegesen van, amennyiben a tényállásban szereplő jogtalan „előny” materializálódott vagyoni jellegű. (A törvény ugyan csak 2015. július 1. napjától kezdődő hatállyal rögzíti, hogy az előnynek jogtalannak kell lennie, ez a változás azonban nem teremti meg a törvény visszaható hatályának az alkalmazását, tekintettel arra, hogy az előnynek ezen időpontot megelőzően is minden esetben jogtalannak kellett lennie.) Az előny bármi lehet, így vagyoni (ebben az esetben beszélhetünk tényleges elkövetési tárgyról) és személyes (erkölcsi) jellegű is, a lényege, hogy az elkövetőt vagy rá tekintettel mást a korábbinál kedvezőbb helyzetbe juttasson. A vagyoni jellegű előny leggyakrabban pénzbeli, illetve pénzértéket képviselő dologi juttatás (ami lehet szolgáltatás is). Megvalósulhat visszterhes ügyletként is, így például kamatmentes hitelként, vagy önmagában a kölcsön nyújtásával, amikor annak a feltételei egyébként nem állnának fenn (BH1994. 62.). Személyes (erkölcsi) jellegű, ha az csak eszmei, erkölcsi tartalommal bír, vagyonival nem. Ilyen lehet például kereseti lehetőség biztosítása, szexuális kapcsolat ígérete. A hivatali vesztegetés szempontjából a személyes természetű előny mibenléte, anyagi előny esetén annak értéke közömbös a minősítés szempontjából. Minden olyan előny jogtalan – és a vesztegetési tényállás megállapítására lehetőséget teremt –, amely alkalmas arra, hogy a hivatalos személy működését a közérdek kárára befolyásolja (BH2016. 3.). Jogtalan mindaz, aminek juttatásáról jogszabály nem rendelkezik (BH2020. 27.). Az előnynek a hivatalos személy működésével kapcsolatban kell állnia, és alkalmasnak kell lennie a működés befolyásolására. Működés alatt általánosságban a jogszerű hivatali tevékenységi kört kell érteni, amelyben a hivatalos személy maga fejt ki ügyintézői tevékenységet, ebbe beleértve az ügyintézésre való utasítás adását is. Az előny és a hivatalos személy működése közötti kapcsolat egyértelmű, ha valamilyen aktuális tevékenységhez kötődik, vagyis akkor részesül a hivatalos személy az előnyben, amikor az előny adójának az ügyében éppen eljár, vagy a megindítandó ügyében várhatóan el fog járni (BJD 6018., BH1998. 414.), illetve akkor is, amikor a hivatalos személy és az elkövető között az előbbi beosztása folytán állandó hivatalos kapcsolat létezik. A hivatali működéssel kapcsolatos az előny, ha a hivatali ténykedés befejezése után hosszabb idő elteltével kérik, fogadják el stb., de arra a konkrét eljárásra tekintettel (EBH2018. B.13., BH1981. 268.).

A vagyoni előny sorsát illetően utalunk a Btk. 293. §¬ánál írtakra.

A passzív hivatali vesztegetés elkövetési magatartásai az előny kérése, az előnynek vagy az ígéretének elfogadása, illetve az előny vagy ígéretének kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Az előny kérése az előny adására vonatkozó óhaj kifejezését, a korrupciós kapcsolat kezdeményezését jelenti. A kérésnek az elkövető tevékenységével kapcsolatban kell megvalósulnia. Az előny elfogadása a birtokviszonyok változásával, a dolog átvételével, a szolgáltatás igénybevételével, az előny ígéretének elfogadása pedig az átvételre irányuló beleegyező nyilatkozat kinyilvánításával valósul meg. Nem minősül elfogadásnak a vesztegetés leleplezése érdekében történő átvétel. A kérés és az elfogadás történhet nyíltan, vagy leplezetten, ráutaló magatartással is. Az előny vagy ígéretének kérőjével vagy elfogadójával egyetértés az, amikor az elkövető kifejezetten vagy hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy egy harmadik személy kérjen vagy kapjon rá tekintettel valamilyen előnyt, illetve annak ígéretét. A harmadik személy által kért, de még meg nem ígért vagy át nem adott jogtalan előny kérőjével való egyetértés büntetendő magatartás.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának ki kell terjednie az előny vagy annak ígérete és a hivatali működése közötti kapcsolatra. Az előny elfogadása esetén a szándék hiánya a passzív vesztegető részéről csak akkor állapítható meg, ha az aktív vesztegető leleplezése érdekében a hatóságokkal való együttműködés keretében került sor az elfogadásra. Célzatot csak egyes minősített esetek kívánnak meg.

Társadalomra veszélyesség hiánya miatt nem állapítható meg a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette annak a büntetés-végrehajtási zászlósnak a terhére, akit a Nemzeti Védelmi Szolgálat tisztje az előzetes ügyészi engedéllyel végzett megbízhatósági vizsgálat keretében hivatali visszaélés elkövetésére bujt fel, majd – az előzetesen kidolgozott és jóváhagyott végrehajtási terv kereteit túllépve, a fokozatosság követelményét megsértve – részére úgy ad át kéretlenül százezer forintot, hogy kész tények elé állítja a vádlottat, s amikor az nem tiltakozik, nyomban őrizetbe veszik. A megbízhatósági vizsgálat alá vont büntetés-végrehajtási zászlós ugyanis a vesztegetéskor nem a saját szabad akarata (belátása) szerint járt el, hanem a vizsgálatot végző védelmi tiszt állította úgy kész tények elé, hogy választási lehetősége gyakorlatilag már nem volt. A vádlott magatartását a hatóság mindvégig nyomon követte, ellenőrizte, így az előzetes forgatókönyv túlteljesítése folytán a közélet tisztasága és a büntetés-végrehajtás adatkezelésének rendje vagy más fontos érdeke nem sérült, ezért a konkrét ügyben (egyedi esetben) a cselekmény objektív társadalomra veszélyessége hiányzott (EBH2018. B.1.). Ugyanakkor, ha a megbízhatósági vizsgálat során a büntetés-végrehajtási zászlós hivatali (szolgálati) beosztását kihasználva azt a látszatot kelti, hogy egy, a média érdeklődésének középpontjába került fogvatartottról bizalmas információkat hajlandó közölni, és saját kezdeményezésére a védelmi tiszttől kapott pendrive-ra adatokat visz fel, amit a védelmi tisztnek át is ad, továbbá vállalja, hogy egy ellenőrizhetetlen telefonszámon további adatokat szolgáltat, és mindezért jogtalan előnyt fogad el, elköveti a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettét (EBH2018. B.16.).

3. Stádiumok és tettesség

A bűncselekmény befejezett lesz az előny kérésével, vagy az előny, illetve az ígérete elfogadására vonatkozó nyilatkozat megtételével, illetve a tényleges helyzet realizálásával. Az előny tényleges megszerzése nem szükséges a befejezettséghez. Az „egyetértéssel” megvalósuló elkövetési magatartás esetén a bűncselekmény akkor befejezett, ha a harmadik személy az előnyt ténylegesen kéri vagy elfogadja. Addig az elkövetők közötti erre vonatkozó előzetes megállapodással csak a bűncselekmény nem büntetendő előkészülete valósul meg.

A bűncselekmény tettese (társtettese) csak speciális kvalifikáltsággal rendelkező személy, a hivatalos személy [lásd Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont], és a Btk. 294. § (4) bekezdése értelmében a külföldi hivatalos személy [lásd Btk. 459. § (2) bekezdés 13. pont] lehet. Hivatalos személynek minősül az az autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik; minden olyan tevékenység a szervek rendeltetésszerű működéséhez tartozik, amelynek végzésére az adott szervet jogszabály jogosítja fel vagy kötelezi (BH2017. 213.). A bűncselekmény Btk. 294. § (2) bekezdés szerinti minősített esete további személyes kvalifikáltságot kíván meg. Az a nem hivatalos személy, aki a hivatalos személy hivatali működésével kapcsolatban a hivatalos személy egyetértésével előnyt kér vagy elfogad, a bűncselekmény bűnsegéde lesz. Aki pedig az előnyt adja és a hivatalos személyt annak elfogadására rábírja, nem felbujtó, hanem az aktív hivatali vesztegetés (Btk. 293. §) tettese lesz.

4. Minősített esetek

A bűncselekmény minősített eseteit a Btk. 294. § (2) és a (3) bekezdés szabályozza. A Btk. 294. § (2) bekezdésben foglaltak szerint súlyosabban büntetendő az elkövető, ha a hivatali passzív vesztegetést mint vezető beosztású hivatalos személy követi el. Ilyennek tekintendő az, aki a működése során más hivatalos személyeket is irányít, igazgat, aki népképviseleti, közigazgatási, igazságügyi szervnél egy vagy több szervezeti egység irányítását végzi, jogosítványai folytán vezeti, azaz biztosítja a szervezeti egység működésének személyi és tárgyi feltételeit, rendeltetésszerű tevékenységét összehangolja (BH2017. 213.). Lényegében ebbe e körbe tartoznak a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont a)–f) alpontjaiban megjelöltek, továbbá a k) alpontban felsoroltak, ha szervezeti egység irányításával vannak megbízva. Ha jogszabály határozza meg az adott hivatalos személy vonatkozásában a vezetői beosztásokat, akkor a jogszabályban tételesen megszabott kör nem tágítható (BH2017. 288., BH2013. 35.). A Btk. 294. § (3) bekezdés további minősítő körülményeket határoz meg, amelyek az (1) és a (2) bekezdéshez kapcsolódva eltérő súlyú büntetési tétellel fenyegetettek. Ebbe a körbe tartozik egyrészt az, aki az előnyért vagy megszegi a hivatali kötelességét, vagy túllépi a hatáskörét, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaél. A kötelességszegést, hatáskörtúllépést és a hivatali helyzettel egyébként való visszaélést illetően utalunk a Btk. 293. §¬ánál írtakra. Idetartozik másrészt az is, ha a bűncselekményt bűnszövetségben [Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pont] vagy üzletszerűen [Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pont] követik el.

5. A büntetés korlátlan enyhítése vagy mellőzése

A passzív hivatali vesztegetés elkövetője vonatkozásában is van lehetőség [Btk. 294. § (5) bekezdés] a büntetés korlátlan enyhítésére, különös méltánylást érdemlő esetben pedig a mellőzésére, ha a Btk. 294. § (1) és (2) bekezdés szerinti elkövetést, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt, vagy ha az már nincs meg, akkor annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Itt utalunk a Btk. 293. § (6) bekezdésénél e körben írtakra. A passzív vesztegető esetében azonban az aktív vesztegetőhöz képest további feltétel, hogy ha volt vagyoni előny, azaz a vesztegetés nem csak az ígéret elfogadásából vagy pénzben ki nem fejezhető előny nyújtásából állt, akkor azt át kell adnia a hatóságnak. Ha pedig az nem lehetséges, akkor az ellenértékét kell megfizetnie. E kötelezettség független attól, hogy az előnyt a hivatalos személy vagy reá tekintettel más kapta. 2022. március 1. napjától kezdődően azonban ezen korlátlan enyhítési lehetőség nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben [Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pont] követik el.

6. Bűncselekményi egység és a bűncselekmények találkozása

Ugyanazon személytől az előny kérése, majd elfogadása természetes egység. Ha a hivatalos személy az előnyt egyszer kéri vagy fogadja el, természetes egység valósul meg akkor is, ha több hivatali kötelességét vagy ugyanazon kötelességét többször szegi meg, még akkor is, ha ez több aktív vesztegető ügyfelet érint. A folytatólagosság egységébe olvad, ha ugyanazon ügyféltől ugyanabban az ügyben, illetve folyamatosan fennálló kapcsolatban többszöri előny kérésére vagy elfogadására kerül sor (BH2017. 213., BH1985. 93.). A rendbeliség a korrupciós kapcsolatok számától függ, azaz annyi rendbeli bűncselekmény valósul meg, ahány ügyféltől történik az előny kérése, elfogadása (BH2006. 177.) Az ügyek számához igazodóan úgyszintén bűnhalmazat, ha különböző ügyekben kéri vagy fogadja el az előnyt az elkövető akár ugyanazon személytől.

A hivatali kötelesség előnyért való megszegése, ha önmagában más bűncselekményt is megvalósít [például hivatali közokirat-hamisítást (Btk. 342. §)], akkor halmazatban áll a passzív hivatali vesztegetés minősített esetével. Nem áll alaki halmazatban azonban a befolyással üzérkedéssel és a csalással.

Kapcsolódó jogi szabályozás

2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Kapcsolódó európai uniós jogi szabályozás

A Tanács 2003. július 22-i 2003/568/IB kerethatározata a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről

---