Hurrá – sikerült a szakvizsga. Hogyan tovább?

Szerző: dr. Antalóczy Emese
Dátum: 2013. december 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyakorlati évek, vizsgadrukk, áttanult éjszakák, sok izgalom és végül: sikeres vizsgasorozat.
Mindezek után, kipihenve az izgalmakat, újabb válaszút előtt álltam: most aztán hogyan tovább? Merthogy az ügyvédi pálya a választott út az világos, de miként, az még tisztázandó.


Miután az világossá vált, hogy nem alkalmazott ügyvédként folytatom, eldöntendő kérdés az maradt: egyéni ügyvéd vagy ügyvédi iroda?

Elemezve a kérdést, sorra vettem a lehetőségeket. Mi a hasonlóság a kettő között, mi a különbség, milyen adózási hátterei vannak ezeknek, és a következőkben ez utóbbira helyezem a hangsúlyt.

Tehát, a szakvizsgát letett, legalább egyéves ügyvédjelölti idővel rendelkező jogász – területileg illetékes Ügyvédi Kamara általi tagfelvételt követően – lehet ügyvéd. Az ügyvédi tevékenységet elláthatja egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda tagjaként.

Ez utóbbi lehet egyéni vagy társas ügyvédi iroda, attól függően, hogy hány ügyvéd tagja van. Tagfelvételnél a kérelem csomag azonos, annyi különbséggel, hogy ügyvédi iroda egy Alapító Okiratot is be kell csatoljon a kérelemhez. Az Ügyvédi Kamarák jól felkészültek, mintacsomagot bocsátanak a jelöltek rendelkezésére, sőt – a technika vívmányait is kihasználva – ügyfélkapus regisztráció esetén, online is el lehet indítani a tagfelvételt. A kamarai ügyintézők kedvesek, segítőkészek – szóval az adminisztrációs terheken könnyedén átjut a jelölt.

Az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda a területileg illetékes Ügyvédi Kamaránál tett eskütételt követően kezdheti meg tevékenységét. Eskütételt követően adják át az ügyvédi igazolványt és a szárazbélyegzőt. Ezek után, az összes irattal együtt a bejelentett székhely szerint illetékes NAV Ügyfélszolgálathoz kell bemenni, adószám kiváltása véget. Ha ezen is túl vagyunk, akkortól már adóalanyként is létezik az ügyvédi iroda vagy az egyéni ügyvéd.

Egyéni ügyvédként

Adózásilag elemezve az egyéni ügyvéd az egyéni vállalkozáshoz áll nagyon közel, míg az ügyvédi iroda inkább egy kft adózási és beszámolási kötelezettségéhez.

Egyéni ügyvéd az 1995. évi CXV. törvény a személyi jövedelemadóról (továbbiakban: Szja tv.) 3. § 17. e) pontja szerint egyéni vállalkozónak minősül. Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (2) c) pontja, pedig kimondja, hogy a e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni ügyvédi tevékenységre. Tehát csak Szja tv.  – és a társadalom biztosítás – szempontjából minősül az egyéni ügyvédi egyéni vállalkozónak, ennek megfelelően ügyvédi tevékenységéből származó jövedelme külön adózó jövedelem és ennek adózását az Szja tv. X. fejezete szabályozza – amennyiben a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választja. Jelenleg hatályos rendelkezések szerint, az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozók adózás szempontjából választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) is, amely egyrészt havi kevesebb adóterhet és kevesebb adminisztrációt, és végső soron kevesebb könyvelői díjat is jelent, hátránya, hogy kedvező adózáshoz 6 M Ft bevételhatár van, efelett 40%-os plusz adóteherrel kell számolni és az egyéni ügyvéd után megfizetett havi 50 e Ft adó, TB szempontjából, havi 81.300 Ft alapú ellátást biztosít. Az viszont tagadhatatlan, hogy a KATA által kínált lehetőségek, nagyon kedvezőek egy kezdő, ügyfélkörét még csak ezek után felépítő vállalkozásnak.

Rövid példán keresztül bemutatva a két említett adózási forma:

Havi adatok Ft-ban Vállalkozói jövedelem szerinti adózás  KATA                  Megjegyzések
Bevétel 200.000 200.000  
Biztosítás adóterhe 78.803*   50.000 *114 e Ft garantált minimálbér alapján kell adózni (családi adókedvezmény itt nincs figyelembe véve).  Nem terheli szakképzési hozzájárulási kötelezettség.
Garantált minimálbér nettója 69.825*    *Bérköltség részeként elszámolható
Tagdíj 10.000 10.000  
Felelősség biztosítás 10.100 10.100 MÜBSE 1.sz.feltétel
Vállalkozói eredmény 31.272 179.900* * KATA 50 e Ft költségként nem érvényesíthető
Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) Különböző adóalap módosító tételeket, esetleges adókedvezményt figyelmen kívül hagyunk 3.127 * *Csak egyszeri havi 50 e Ft-ot kell fizetni, amit a táblázat a biztosítás adóterhénél tartalmaz
Vállalkozói osztalékalap 28.145 29.900* *Itt vettük figyelembe a befizetett KATA-t
Vállalkozói osztalékadó (16% szja, 14% eho) Az eho max 450 e Ft, és e határba beleszámít a garantált minimálbér alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék   8.444 0  
Adóteher összesen 78.803+3.127+8.444= 90.374 50.000  
Leadózott, kivehető összeg 69.825- garantált minimálbér nettó
19.701 – leadózott vállalkozói osztalék*
összesen: 89.526
129.900 *Vállalkozói osztalékot valójában adóbevallást követően lehet kivenni, most csak a számítások miatt vettük itt figyelembe

A levezetett számításból is látszik, hogy a KATA adózási mód választás esetén több pénz marad a zsebben. A teljességhez hozzátartozik, hogy a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén lehetnek olyan felmerült költségek, illetve adóalap csökkentő tételek (pl. tárgyévi tárgyi eszköz beszerzés), amely miatt a garantált minimálbért terhelő járulékon kívül végül más adókötelezettség nem merül fel, de így sem lehet az adóterhet a KATA adóterhe alá csökkenteni.

Éves bevételtől függően helyi iparűzési adó is terhelheti az egyéni ügyvédet, bármelyik adózási formában (adóalap a bevétel függvénye, mértéke 2%, de település függő, érdemes e témában is érdeklődni mentesség vagy kedvezmény érvényesítése érdekében).

Ügyvédi irodaként

Az ügyvédi iroda a Számviteli (2000. évi C. törvény) és a társasági adó (1996. évi LXXXI. törvény) hatálya alá tartozik. Az adóterhei úgy alakulnak mint az egyéni ügyvédnél leírt vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén, annyi különbséggel, hogy az osztalék kivétele ez esetben opcionális, míg az egyéni ügyvédnél évente kötelező.

Ügyvédi iroda esetében a fentebbi példában említett 10%-os adóteher társasági adó adónemben lenne és nem vállalkozói személyi jövedelemadóban, mértéke azonos, csak a megnevezése és az azt szabályozó törvény más.

A Számviteli törvény előírásai alapján éves beszámoló készítésére kötelezett az ügyvédi iroda, mint egy Kft., azzal az eltéréssel, hogy az ügyvédi irodák számára közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségre vonatkozó előírás jelenleg nincs.

Helyi iparűzési adó kötelezettség ez esetben is felmerülhet, bejelentkezési kötelezettsége minden esetben van úgy az ügyvédi irodának, mint az egyéni ügyvédnek. A Számviteli törvény szabályai alapján nemcsak a bevételi bizonylatokat, hanem a költség bizonylatokat is gyűjteni kell, ez a könyvviteli elszámolás alapja.

Áfával vagy áfa nélkül?

Egyéni ügyvéd és ügyvédi iroda esetén is foglalkozni kell még az áfa kérdéssel: áfásan vagy nem áfásan számlázzon? Önmagában az ügyvédi tevékenység áfaköteles, adómértéke 27%, viszont éves szinten 6 MFt-os bevétel korlátig úgynevezett alanyi adómentességet választhat.

Alanyi adómentesség esetén áfát nem hárít át, de nem is vonhat le, és ha az említett felső értékhatárt átlépi, akkor tárgyévet követő két évben nem választhat ismét alanyi adómentességet. Ha jellemzően magánszemély ügyfelei vannak az egyéni ügyvédnek vagy ügyvédi irodának, és nincs sok áfás költsége, akkor az ügyfeleknek egy áfányival kedvezőbb árajánlatot tudnak tenni, vagy változatlan ár mellett több bevétellel maradnak (ugyanis a kiadások összegét meghaladó bevétel után az áfát az adóhatóságnak kellene befizetni).

Mindkét működési forma esetén a havi jellemző kiadások – tagdíj, biztosítás, bér és járulékai – nagy többségének nincs áfatartalma. Szóval, vannak előnyei és ugyanakkor hátrányai is alanyi adómentességnek, a jó megoldáshoz egyedileg kell mérlegelni a célt és a lehetőségeket.

Ha tagfelvételkor csak az adminisztrációs terhet és a havi kiadást vesszük hasonlítási alapnak, akkor az áfában alanyi adómentességet választó KATA adózási módszer jelenleg a legkedvezőbb, és ezt csak egyéni ügyvédként lehet választani. Ha más szempontokat is figyelembe veszünk választáskor,   bármelyik adózási, illetve működési forma előnyös lehet.

Nos, a fentebb írtak boncolgatása, elemzése után jönne valójában az első lépés: annak eldöntése, hogy egyéni ügyvédként vagy ügyvédi irodaként működjünk? Természetesen, vannak akik már eleve tudják, hogy melyik irodához társulnak be, esetleg hol kezdenek alkalmazott ügyvédként, de akik önállóan, bármilyen kötöttség nélkül vágnak bele, célszerű ha ezeket átgondolják, megbeszélik egy könyvelővel, adószakértővel. Még akkor is, ha nem adózási szempontok alapján döntenek, de legyenek tisztában a várható adózási kötelezettségekkel.

Kapcsolódó cikkek:


Út az alakuló ülésig
2019. október 18.

Út az alakuló ülésig

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.

Az igazságszolgáltatás függetlensége
2019. október 16.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2019-ben harmadik alkalommal készített nemzetközi felmérést a bírói függetlenségről az európai bírák és ügyvédek körében, amelyben elsősorban az elmúlt két év változásaira fókuszált. Az Országos Bírói Tanács korábban nem vett részt a felmérésben, azonban most először magyar bírák is kitölthették a kérdőívet.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét
2019. október 14.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét

Amennyiben a lakóingatlan építéséhez kapcsolódó előlegfizetés és annak kézhezvétele 2020. január 1-jét követően történik, arra még a kedvezményes 5%-os áfakulcsot kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az előleget ügyvédi letétbe helyezik.