Igazoltatásból közokirat-hamisítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rendőr szolgálati tevékenységeként végzett közúti ellenőrzésről készített jegyzőkönyv közokirat, amelyben az ellenőrzés helye, ideje olyan lényeges adat, amely valótlan tartalmú rögzítése közokirat-hamisítás – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, 2009. szeptember 3-án a szolgálatban lévő hivatásos rendőrök az M1 autópálya B oldalának 83-as kilométerszelvényénél ellenőrzés alá vontak egy tehergépkocsit, ám a közúti ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvbe az ellenőrzés helyeként az autópálya A oldalának 93-as kilométerszelvényét írták be, mivel ezen a napon ott kellett volna ellenőrzést folytatniuk. Egy héttel később az M1 autópálya B oldalának 91-es kilométerszelvényénél ellenőriztek három, konvojban haladó tehergépkocsit, majd a közúti ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvekbe három különböző ellenőrzési helyet tüntettek fel. Eljárásuk során a vesztegetés bűntettét is megvalósították.

Az első- és másodfokú eljárás

A megyei bíróság a terhelteket bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett vesztegetés bűntettében (egyiküket közokirat-hamisítás bűntettében is bűnösnek találta), ugyanakkor felmentette őket a közúti ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvekkel kapcsolatos közokirat-hamisítás bűntette alól.

A bíróság álláspontja szerint a régi Büntető Törvénykönyv (Btk.) 275. paragrafusának (1) bekezdés b) pontja [új Btk. 343. § (1) bekezdés c) pont] szerinti közokirat-hamisítás (amikor a hivatalos személy hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglal közokiratba) csak akkor valósul meg, ha a hamis közokirat készítése a közokirat olyan részét érinti, amelynél fogva a közokirat joghatás kiváltására alkalmas. Azt a tényt, hogy az ellenőrzés pontos helyét a közúti ellenőrzési jegyzőkönyvben a rendőrök, azaz a terheltek nem a valóságnak megfelelően jelölték meg, a bíróság nem találta a közokirat lényeges tartalmának. Álláspontja szerint az legfeljebb hanyagságként értékelhető, hiszen az ellenőrzés helyének téves kitöltése önmagában joghatás kiváltására nem alkalmas.

A másodfokon eljáró ítélőtábla az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

Az ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványban amellett érveltek, hogy a közúti ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvek valamennyi rovata lényeges körülményt bizonyít.

Rendőrök egységben. Van, amikor összeomlik az összetartás…

Pontosan kell tartalmaznia, hogy az eljáró rendőr mikor, hol, milyen forgalmi rendszámú járművet igazoltatott, ezért a jegyzőkönyvek az ellenőrzés helyére vonatkozó rovata az egész jegyzőkönyv valóságtartalmára kihatással van.

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint az eljáró bíróságok anyagi jogszabálysértést követtek el, mivel a terheltek magatartása tényállásszerű volt, ám ennek ellenére felmentették őket. Egyértelműen megállapítható, hogy mindkét rendőr hivatalos személy volt, hivatali hatáskörben jártak el, közokiratot készítettek, illetve töltöttek ki és a közokiratba valótlan adatot írtak. Ezen felül a Kúria megítélése szerint a valótlan adat olyan körülményre vonatkozott, ami egy rendőri intézkedés esetében elengedhetetlen, összefüggésben a közokirati minőséghez fűződő jogi érdekkel. Hiszen a közokirat funkciója, hogy teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést, vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, és az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.

A rendőri intézkedés helye és ideje tehát két olyan alapvető körülmény a Kúria szerint, amely nélkül az intézkedés nem konkretizálható, és a közokirat tanúsításra nem lesz felhasználható (márpedig egy közokirat a felhasználhatóságával fejti ki a hatását). A terheltek által kiállított közokiratok az ellenőrzött tehergépkocsik közül kettőnek valótlanul tanúsítják a haladási irányát, amit a Kúria szerint nyilvánvalóan nem lehet lényegtelennek tekinteni.

Mindezek alapján a Kúria a másodfokú ítéletet mindkét terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új másodfokú eljárás lefolytatására utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 300/2013.) a Kúriai Döntések 2014/11. számában 329. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.

2022. június 24.

Heti pihenőidő

Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.

2022. június 23.

A metaverzum jogi kérdései – 2. rész

A metaverzum egy megosztott, virtuális világ, amit a felhasználók bármilyen platformról képesek elérni az interneten keresztül, és ahol a virtuális avatárjaikkal tudnak kapcsolatba lépni egymással. Az alábbi, kétrészes sorozat az e sajátos világgal kapcsolatban felmerülő sokféle jogi kérdést veszi górcső alá.