Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAIH határozatában rögzítette, hogy az igazságügyi szakértő nemcsak a szakvéleményt, hanem a vizsgálati anyagot is át kell adnia a vizsgált személynek a GDPR alapján.
Az alapügy
A Kérelmező 2020.04.16-án kérelmet nyújtott be a NAIH-hoz, amelyben előadta, hogy sikertelenül fordult a Kérelmezett igazságügyi szakértőhöz annak érdekében, hogy a Győri Járásbíróság 2018.07.16. napján kelt kirendelő végzése alapján végzett szakértői vizsgálat során a szakértő által elkészített szakvélemény kimunkáláshoz felhasznált, róla és tőle felvett, vele kapcsolatba hozható adatot, bele értve a pszichodiagnosztikai adatállományt, vizsgálati jegyzőkönyveket és hangfelvételeket (a továbbiakban együtt: a Kérelmező személyes adatai) a szakértő küldje meg részére és így tegye számára megismerhetővé.
A szakértő levelében arról tájékoztatta Kérelmezőt, hogy az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII.31.) IRM rendelet 20/B. § (5) bekezdése alapján a szakértői vizsgálat során keletkezett adatokat csak a törvény által feljogosított személy – így különösen az ügyben kirendelt másik szakértő – ismerheti meg. A tájékoztatás ezt meghaladóan tartalmazta, hogy amennyiben bármely kirendelő hatóság arra fogja kötelezni a Kérelmezettet, hogy a kirendelő végzés alapján elvégzett szakértői munka során keletkezett adatokat egy megnevezett, az ügyben kirendelt igazságügyi szakértő kollégának kiadja, azt a törvény betartása mellett fogja megtenni.
A Kérelmező kérte, hogy a NAIH a szakértőt utasítsa az általa kért adatai kiadására, megismerésének lehetővé tételére, különös figyelemmel arra is, hogy adatai kiadását, megismerhetővé tételét a szakértő megtagadta. A Kérelmező ezt meghaladóan kérte, hogy a NAIH kötelezze a szakértőt a Kérelmezőnek jelen adatvédelmi hatósági eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
A NAIH felszólította a szakértőt, hogy adja elő jogszabályokra alapított álláspontját az adatkiadás megtagadásával kapcsolatban.
A szakértő NAIH-nak küldött válaszában azzal érvelt, hogy nem kereste meg a kirendelő járásbíróságot, tekintettel arra, hogy a 31/2008. (XII.31.) IRM rendelet 20/B. § (5) bekezdése alapján nem az ügyben kirendelt másik szakértő kezdeményezte az adatok kiadását és a NAIH a szakértő kompetenciáját állapítja meg a személyes adata és a szakértői adat közötti különbségtételben.
A kirendelő végzés alapján a hatályos jogszabályok és szakértői módszertani útmutatások alapján egyesített igazságügyi szakértői lelet és vélemény került kiadásra. Az elvégzett szakértői vizsgálat során a kérelmező tekintetében kizárólag szakértői adatokat nyertek, egészségügyi adat nem keletkezett.
A NAIH a Tatabányai Törvényszéket is megkereste, amely válaszában előadta, hogy a szakvéleményt a Kérelmező alperesként teljes terjedelemben megkapta, átvette. Az alperes több beadványában kérte, hogy a bíróság szerezze be az egyesített szakértői véleményhez tartozó teljes szakértői leletanyagot, amely nem csupán a Kérelmezőre, hanem a szakértői vizsgálattal érintett valamennyi személyre vonatkozó leletanyagot tartalmazta volna. A Győri Járásbíróság csupán arra hívta fel a szakértőt, hogy a Kérelmező beadványában foglaltakra tegyen észrevételt. A leletanyag megküldésére konkrét felhívást nem bocsátott ki a szakértő felé. A Győri Járásbíróság végzésére akként nyilatkozott, hogy az egyesített szakértői vélemény tartalmazza a Rorschach teszt leleti részét (annak számadatait). A teljes leletanyag megküldésére nem került sor sem a Kérelmező, sem a vizsgálattal érintett személyek tekintetében. Az elsőfokú eljárás iratai között nem lelhető fel a Kérelmezett vagy annak ügyvezetője által kibocsátott megkeresés arra vonatkozóan, hogy teljesíthető-e a Kérelmező alperes különleges személyes adatai kiadására vonatkozó kérelme.
A NAIH döntése
A NAIH rögzítette, hogy egy természetes személy által elmondottak hangfelvétel útján történő rögzítése a GDPR fogalom-meghatározása szerint adatkezelésnek, a rögzített hang az érintett személyes adatának minősül.
A vizsgált ügyben adatkezelőnek a szakértő tekintendő amiatt, mert a szakértői vizsgálatot elrendelő bíróság őt jelölte ki a szakértői vizsgálat elvégzésére, mint igazságügyi szakértői társaságot. A szakértői társaság képviseletére jogosult ügyvezetője, tehát annak a jogi személynek (cégnek) a nevében jár el, amely adatkezelői minőségében felelős az adatvédelmi előírások betartásáért. A bíróság társszakértő bevonását is engedélyezte az ügyben. A szakvélemény egyesített szakértői véleményt tartalmaz, melyet az igazságügyi pszichológus szakértő, és két igazságügyi orvosszakértő írta alá.
Egy szakértő adatkezelése sajátos annyiban, hogy az adatkezelést az a bírósági, hatósági végzés alapozza meg, amely a szakértőt kirendeli, és a szakértő ehhez a kirendeléshez van kötve. A Szaktv. nem határozza meg tételesen a kezelt adatok körét – ezt a feladat jellegéből adódóan nem is tudja megtenni – és a szakértő által kezelt adatként határozza meg a vizsgálat során felvett adatokat.
A NAIH megállapítása szerint a Szaktv. 42. § (2) bekezdésében rögzített adattovábbítási kör nem zárja ki az érintett részére történő jogérvényesítést a saját adatai vonatkozásában. Az adatkezelő az érintettnek a saját adatait fogalmilag részére nem továbbítja, hanem a hozzáférés joga keretében az adatokhoz való hozzáférést biztosítja, kérés esetén másolat formájában.
A NAIH egyértelművé tette, hogy a Szaktv. 40. § (2) bekezdésében foglalt titoktartás pedig más szervek és személyek felé áll fenn, értelemszerűen nem minősülhet titoknak az érintett által megadott adat vele szemben. Az érintett a saját maga által megadott adatoknak a gazdája, aki a titoktartás alóli felmentést is megadhatja, vele szemben a titoktartás nem értelmezhető.
A NAIH döntésében kimondta, hogy a szakértő csak indokolt esetben, a kirendelő hatóság, bíróság kirendelő végzésében adott utasítására tagadhatja meg az érintett hozzáférési jogának gyakorlását a GDPR 15. cikk (4) bekezdése alapján, ahogyan a Szaktv. 42. § (5) bekezdése előírja. Ennek hiányában az érintett információs önrendelkezési alapjoga nem korlátozható.
Mindezen tényekből a NAIH azt a következtetést vonta le, hogy nem áll fenn olyan körülmény, amely a Kérelmező hozzáférési jogával kapcsolatos kérelmének teljesíthetőségét kizárná és amely alapján a kérelem teljesítését – a Kérelmező saját személyes adataival kapcsolatban előterjesztett hozzáférési joga gyakorlásával összefüggésben – meg lehet tagadni.
A NAIH mindezek alapján megállapítja, hogy a Kérelmezett által végzett azon intézkedéssel, amelynek során a Kérelmező saját személyes adataira vonatkozó hozzáférési kérelmét nem teljesítette, megsértette a GDPR 15. cikk (3) bekezdését.
A NAIH a GDPR 58. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján utasítja Kérelmezettet, hogy teljesítse a Kérelmező hozzáférési kérelmét, küldje meg részére a Kérelmező szakértői vizsgálatán a kizárólag róla és tőle felvett, vele kapcsolatba hozható és a róla készült szakvélemény kimunkálásához felhasznált adatok, bele értve a pszichodiagnosztikai adatállomány, vizsgálati jegyzőkönyvek és hangfelvételek másolatát és ennek megtörténtének tényét igazolja a NAIH-nak is.
A NAIH álláspontja szerint a szakértőnek az érintetti joggyakorlással összefüggő intézkedési kötelezettségének elmulasztása a kirendelt szakértők általános gyakorlatára vezethető vissza, amely a kirendelő bíróság utasításától teszi függővé az érintetti kérelem teljesíthetőségét. A NAIH tapasztalata több szakértői adatkezelés vizsgálata után úgy körvonalazható, hogy a kirendelt igazságügyi szakértők általánosságban nincsenek tisztában azzal, hogy adatkezelőként – a konkrét esetben a kirendelt igazságügyi szakértői társaságnak – maguknak kell teljesíteni az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos kérelmeit a szakértői vizsgálat során felvett adatok tekintetében – különös tekintettel a GDPR 15. cikk (3) bekezdésében foglalt másolat-adási kötelezettségre – és minden esetben a kirendelőhöz utasítják a kérelmezőt.
(naih.hu)
