Innovatív jogi megoldások különdíj – Jogászdíj 2020-2021 Jogászdíj


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az V. Wolters Kluwer Jogászdíjon idén 12 kategóriában osztottak ki díjakat, elismerve a szakemberek innovatív, ügyfélközpontú, példaértékű munkáját. A cikkben a különdíjas pályázatának rövid kivonata olvasható a bírálóbizottság értékelésével, és a díjazottakkal készített interjú részletével együtt.

Bizalmi vagyonkezelés elérhetővé tétele a magyar családi vállalkozások számára

BékésPartners

Az angolszász joggyakorlatban több évszázados hagyományokra visszatekintő bizalmi vagyonkezelés intézménye a 2014-től hatályos Ptk. bevezetésével vált elérhetővé Magyarországon. A BékésPartners a jog­intézmény bevezetése óta úttörője a bizalmi vagyonkezelés magyarországi meghonosításának és népszerűsítésének, amelyet irodavezető ügyvédje, Dr. Békés Balázs a Society of Trust and Estate Practitioners (STEP) nemzetközi szervezet tagjaként, valamint a STEP Hungary Magyarországi Bizalmi Vagyonkezelők Egyesületének elnökségi tagjaként végzett munkásságán, a témában a szerkesztésében megjelent Bizalmi Vagyonkezelés Kézikönyve létrehozásával, valamint konferencia és online képzés formában ügyvédek számára kreditpontért meghallgatható webinárium szervezésével és tartásával, továbbá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pénzügyi Jogi Tanszékének docenseként az egyetemi hallgatóknak a bizalmi vagyonkezelésről szóló kurzus tartásán keresztül segít elő.

Békés partners

A BékésPartners kapta Bizalmi Vagyonkezelés terén végzett innovatív munkájukért a Wolters Kluwer Különdíját. Az elismerést az iroda partnerei, Békés Balázs és Horváth Balázs vették át.

A BékésPartners egy olyan szolgáltatáscsomagot dolgozott ki, amely megvalósítja az angolszász jogrend által évszázadokon keresztül érlelt „trust”-koncepcióját, mely alapvető céljában mindmáig változatlan maradt: a vagyonrendelő személyes sorsától függetlenül megőrizni a vagyonrendelő értékeit, megvalósítani a vagyonrendelő előre meghatározott céljait, segíteni kedvezményezettjeit, leszármazottait.

A generációváltás elősegítésének különös fontossága van napjainkban, amikor nagyságrendileg 2 ezerre tehető azon 100 millió forintnál magasabb árbevételű hazai magánvállalkozások száma, amelyekben a tulajdonos már elérte vagy a következő 10 évben eléri a 65. életévét. A jogintézmény flexibilitása olyan nagy, hogy azt az új, feltörekvő generáció is örömmel használja. A BékésPartners a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés iránt érdeklődők számára egy olyan szolgáltatáscsomagot dolgozott ki, amellyel a bizalmi vagyonkezelés teljes életciklusa alatt támogatást biztosít az ügyfeleinek. Az iroda által alkalmazott innovatív megoldások lehetővé teszik, hogy az ügyfelek a szabályozásnak való megfelelés mellett a szabályok által biztosított lehetőségekről való tájékoztatásnak és tanácsadásnak köszönhetően ki tudják használni a meglehetősen rugalmas jogintézmény által biztosított kereteket.

A BékésPartners a vagyonrendelést megelőző vagyonstrukturálásra is figyelmet fordít, segíti ügyfeleit a vagyonuk vagyonrendelésre alkalmassá tételében. A szolgáltatásaik nem érnek véget a bizalmi vagyonke­ze­lési szerződés elkészítésével, ügyfeleiket az MNB előtti bejelentési eljárásban, a későbbi vagyonrendelésekben, valamint a kezelt vagyon könyvelésével és működtetésével kapcsolatosan is segíti, az adó­következmények folyamatos szem előtt tartása mellett. Így a BékésPartnerst választó ügyfelek bizalmi vagyonkezelés mellett egy bizalmi jogi és adótanácsadóra is szert tesznek.

A díjat átadta: Kézdi Katalin (a Wolters Kluwer Hungary Kft. Ügyvezető igazgatója)


A NYERTEST KÉRDEZTÜK


Milyen előnyöket nyújt a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés intézményét valamikor a keresztesháborúk idején találták ki és azóta rendkívül sokat csiszolódott az angolszász jogrendben, de a célja továbbra is az, hogy a vagyonrendelő egy kicsit el tudjon távolodni a vagyonától. Ez azt jelenti, hogy ha vele bármi történik, akkor a vagyon eljuthat azokhoz a kedvezményezettekhez, akit ő fontosnak tart. Az előny mindenféleképpen az, hogy létrejön egy vagyontranszfer egy vagyonrendelőtől a kedvezményezettekhez, akik lehet, hogy a vagyonrendelés pillanatában élnek, de az is lehet, hogy csak később fognak megszületni, így a vagyonrendelő aktív részvétele nélkül is megvalósul a célja.

Hogyan viszonyulnak az ügyfelek ehhez a jogintézményhez?

A bizalmi vagyonkezelésnek rengeteg adóelőnye van, és nagyon sok olyan ügyfelünk van, aki először az adóelőny miatt jön hozzánk. De maga a vagyonkezelés arról szól, hogy valaki létrehoz egy bizalmi vagyonkezelési struktúrát, de utána ez önálló életet él, akár 50 évig és ilyenkor a vagyonrendelőnek végig kell gondolni, hogy mit akar az elkövetkező 50 évben, hogyan kezeljék azt a vagyont, kik legyenek annak a vagyonnak a kedvezményezettjei. Amikor eljönnek hozzánk, úgy tekintenek rá, mint egy egyszeri problémára adott megoldás, de minél többet ismerkednek vele, annál inkább rájönnek, hogy mennyire komplex jogintézmény, és annál több időt fordítunk arra, hogy ez minél inkább egy személyre szabott jogintézmény legyen.

Önök nagyon innovatívan álltak hozzá a kérdéshez. Hogyan tudja egy ügyvédi iroda az innovációt, az innovatív gondolkodást meghonosítani a mindennapjai során?

A legnagyobb innovációt a bizalmi vagyonkezelést illetően talán abban látom, hogy a magyar családok részére is elérhetővé válik mindaz, amit a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye jelent. Egy átlag magyar jómódú család nem fog elmenni Jersey-be egy trust-ot alapítani kulturális, nyelvi és költség szempontok miatt, de most van egy magyarországi jogintézmény, amivel ugyanezeket a célokat el lehet érni saját nyelven, saját jogrendszerben. A célok ugyanazok, mint amiket 1000 év óta el akarnak érni a világ különböző részein.

(Az interjút dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc készítette.)

A Wolters Kluwer Jogászdíj kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető innen.



Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]