Integrált kormányhivatali rendszer

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015. április 1-jétől felállt az integrált kormányhivatali rendszer. A korábban önállóan működő közigazgatási szerveket és a szakigazgatási szervként működőeket beolvasztották a kormányhivatalokba, és a továbbiakban azok főosztálya, illetve osztályaként, ilyen megnevezéssel működnek.

A kormányhivatalok eddig ágazatonként elkülönülten, megyei és járási szinten működő, önálló feladat-és hatáskörrel bíró szakigazgatási szervekből (például munkaügyi központ, földhivatal, fogyasztóvédelmi felügyelőség, közlekedési felügyelőség, szociális és gyámhivatal), valamint a szintén önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező feladatokat ellátó törzshivatalból álltak.

A 2015. április 1-jétől felállt integrált kormányhivatali rendszerben a szakigazgatási szervekből (a megyei igazgatóságokból, felügyelőségekből) kormányhivatali főosztályok, a járási szinten működőkből pedig osztályok lesznek. A kormányhivataloknál egy-egy főosztály több korábbi szakigazgatási szerv feladatát fogja ellátni, amellyel összefüggésben csökken a vezetői szintek száma. Az átalakítás célja a gyorsabb ügyintézés, korábban ugyanis nem mindig lehetett tartani a 21 napos határidőt a szakhatósági eljárások miatt.

Az alábbi szakhatóságok integrálódnak a hivatalba: Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatósági Szerv, Erdészeti Igazgatóság, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Földhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság, Igazságügyi Szolgálat, Közlekedési Felügyelőség, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Munkaügyi Központ, Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Szociális és Gyámhivatal, Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv.

A kormányhivatalokhoz emellett új, eddig más szervek által ellátott, elsősorban hatósági típusú államigazgatási feladatok kerülnek. A változtatás szerint ilyenek lesznek például a területi egészségbiztosítási pénztárak baleseti megtérítési feladatai, a honosításokhoz kapcsolódó anyakönyvezés, valamint az államkincstár családtámogatással és lakáscélú támogatásaival kapcsolatos feladatai is. A családi pótlékkal és az anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyintézés az eddigi megyei szintről a járási hivatalokhoz kerül.

Ennek révén összesen mintegy 2100 munkatárs kerül át a kormányhivatalhoz, ahova a szakigazgatási szervek szakmai irányítása is tartozni fog.

A kormányhivatalhoz kerülő új területek:
– a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok;
– a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai;
– az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok;
– a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai.

A korábbi, nem megyei illetékességű közigazgatási szervek továbbra sem tagolódtak fel megyei szintre, hanem a korábbi székhelyükön lévő kormányhivatalba integrálódtak (például: Szegeden az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a korábbi teljes illetékességével a Csongrád Megyei Kormányhivatalba, a Szolnoki Bányakapitányság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalba, stb.). A korábban önálló országos hatáskörű (másodfokú) szervek azonban továbbra is megmaradnak (például Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal).

Tekintettel a szervezeti változásokra, a szakterületet érintő jogszabályok is jelentős mértékben változtak (például az igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó rendeletek), így az időállapotoknál figyelni kell arra, hogy az új, illetve módosító jogszabályok átmeneti rendelkezései a folyamatban lévő ügyeket hogyan rendezik.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. Bővebb információ és konstrukciók >>

A legfontosabb kapcsolódó jogszabályok:
– a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet;
– a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet;
– egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény;
– a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény.

Forrás: BÜK Hírlevél 340. szám

---