Integritási megállapodás a közbeszerzési eljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az integritási megállapodás egy háromoldalú – az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint egy független monitor közötti – megállapodás, amelyet egy konkrét közbeszerzési eljárás monitorozására kötnek a felek, és amelynek célja a közbeszerzési eljárás átláthatóságának, a verseny tisztaságának az elősegítése, valamint az állampolgárok bevonása a közpénzek elköltésének a nyomon követésébe. Az integritási megállapodás egy olyan kiegészítő eszköz a hatósági ellenőrzések mellett, amely bevethető a közbeszerzési korrupció ellen, és visszaadhatja a társadalom bizalmát a közbeszerzések iránt. Jelen írás célja, hogy az integritási megállapodás bemutatása, működése fő jegyeinek és gyakorlatának az ismertetése mellett felhívja a figyelmet az intézményben rejlő lehetőségekre is.

Közbeszerzési Jog 2021/4. – Fórum

Címkék: integritási megállapodás, korrupció, monitorozás, civil aktivitás, verseny tisztasága, átláthatóság

1. Bevezetés

[1] A Transparency International berlini székhelyű központi titkársága megalakulása után közvetlenül, még 1994-ben elkezdett egy olyan eszközt kifejleszteni, amely segíthet a kormányoknak, civil szervezeteknek, valamint a vállalkozásoknak a közbeszerzési korrupció elleni küzdelemben. Az Európai Unióban évente átlagosan az EU GDP-jének kb. 14 százalékát, közel 2000 milliárd eurót költenek állami szervek áruk és szolgáltatások beszerzésére, illetve építési beruházásokra; az OECD országok[1] átlaga a GDP 12 százaléka. Magyarországon ez az arány 6 és 10 százalék között mozog: mintegy 3000 milliárd forintot költenek el állami szervek közbeszerzés útján.[2] [2] Közismert, hogy a közbeszerzések rendkívül kitettek a korrupciónak. Egy uniós tanulmány szerint egy korrupcióval érintett közbeszerzés költségvetésének a 18 százaléka közvetlen veszteség a köz számára, az eljárások kb. 50-60 százaléka lehet korrupcióval fertőzött.[3] Közvetett veszteségként vehetjük számba a piac és a verseny torzítását, valamint az általános bizalomvesztést a közintézményekben. A korrupció rendkívüli módon erodálja a közbeszerzésekbe vetett bizalmat. A Transparency International legfrissebb Globális Korrupciós Barométere szerint az uniós polgárok 52 százaléka kételkedik abban, hogy az állami beszerzések tisztességes verseny útján kerülnek lebonyolításra. Ezzel szemben jellemzően azt gondolják, hogy az áruk és szolgáltatások beszerzésére gyakran vesztegetés és személyes kapcsolatok révén kerül sor.[4] 2019-ben az uniós cégek egyharmada úgy nyilatkozott, hogy korrupció miatt nem nyertek közbeszerzési eljárásban, továbbá több mint felük azt mondta, hogy országukban a testreszabás, a nem egyértelmű kiválasztási kritériumok, az összeférhetetlenség az ajánlatok elbírálása során széles körben elterjedt gyakorlatok a közbeszerzési eljárásban.[5] [3] Az ehhez hasonló riasztó adatok miatt került kidolgozásra az integritási megállapodásnak nevezett jogi eszköz, amely alapvetően a megelőzésre koncentrál, illetve a résztvevők együttműködésén és a bizalmon alapszik. Az integritási megállapodás hasznos eszköz lehet arra, hogy a köz…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 28.

Jogszabályfigyelő 2024 – 43. hét

Közbeszerzési Jog 2021/4. – Fórum

Címkék: integritási megállapodás, korrupció, monitorozás, civil aktivitás, verseny tisztasága, átláthatóság

1. Bevezetés

[1] A Transparency International berlini székhelyű központi tit…