Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társasház írásbeli szavazással meghozott közgyűlési határozata önmagában az írásbeli szavazásra és az eredménye megállapítására vonatkozó részletszabályok hiánya miatt nem érvénytelen, annak megállapításához a felperes tulajdonostársat ért sérelem is szükséges – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, az ügy alperese a társasházvolt, felperese pedig a társasházban 22/1000 tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos. A társasház szervezeti és működési szabályzata (SzMSz), lehetővé teszi a közgyűlési határozat meghozatalát írásbeli szavazás útján, azonban nem rögzíti ennek részletes szabályait. Egy kft. a tetőtér értékesítésére vonatkozó, majd a tulajdonostársak e szándékát megerősítő, a felperes hozzájárulásával hozott határozatot követően megvásárolta a társasház tetőterét, ott 20 új lakást alakított ki.
Az új és a korábbi tulajdonosok a tetőtérben bekövetkezett változásokra figyelemmel 2009. június 1-jén az alapító okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas módosítását tervezték, a módosítást a tulajdonostársak a felperes kivételével aláírták. Az ingatlanügyi hatóság elutasította a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat bejegyzésére irányuló kérelmet, mivel az alapító okirat módosításához valamennyi tulajdonos nyilatkozata szükséges lett volna. A módosító okirat preambulumában úgy foglaltak szerint „a társasház bejegyzett albetéteinek tulajdonosai, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő 20 db új ingatlan tulajdonosa közös akarattal és egyetértéssel” hozza létre az alapító okirat módosítását.
Az elsőfokú eljárás és következményei
A bíróság érvelése alapján a módosító okiratban foglaltak szerint a módosítás valamennyi tulajdonostárs részvételével történik, ezért a társasházi törvény által lehetővé tett 4/5 arányú többséggel az alperesi tulajdonközösség nem hajthatta végre az alapító okirat módosítását, és a felperes aláírásának hiánya a szerződésen nem pótolható. Vagyis nem alkalmazható az a szabály, miszerint a közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért [2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (3) bekezdés].
Az alperes ez után 2011. május 25-én közgyűlést tartott, ahol arról határozott, hogy az alapító okirat módosítását egységes szerkezetben, a tetőtér eladásával kapcsolatban létrejött adásvételi szerződésekkel együtt ismételt megerősítés és elfogadás céljából írásbeli szavazásra bocsátja. A bíróság azonban később az írásbeli szerződés részletes szabályait tartalmazó határozat érvénytelenségét mondta ki. Csakhogy a közgyűlés mindeközben erősítette meg írásbeli szavazással az alapító okirat 2009. június 1-jei keltezésű módosítását, az adásvételi és a közgyűlés erre vonatkozó határozatát, valamint a tulajdonostársak hozzájárultak a 20 új albetét földhivatali bejegyzéséhez. Az írásbeli szavazás összesített eredménye szerint a tulajdonostársak a határozatok meghozatalát 947,5/1000 arányban támogatták.
Az újabb eljárás – az elsőfokú bíróság
A felperes keresetében mind az alapító szerződést megerősítő, mind a 20 új albetét földhivatali bejegyzéséhez történő hozzájárulást kimondó határozat érvénytelenségét kérte megállapítani. Arra hivatkozott, hogy a módosítás az egyhangúságra vonatkozó kikötés miatt nem fogadható el egyszerű többséggel, ráadásul kisebbségi jogainak sérelmét is megállapíthatónak vélte.
A társasház írásos szavazással hozott közgyűlési határozatának érvénytelenségéhez a felperes tulajdonostársat ért sérelem is szükséges
Ezzel szemben az alperesi érvelés azt hangsúlyozta, hogy az SzMSz lehetővé teszi az írásbeli szavazást, a határozatok pedig egy már lezárt alapítóokirat-módosítás megerősítéséről szóltak. Fogalmilag kizártnak tartotta a kisebbségi érdek sérelmét, mivel az albetétek számának növekedésével a tulajdonostársak közösköltség-fizetési kötelezettségének mértéke is csökken. Hangsúlyozta: a felperes visszaélésszerűen gyakorolja az őt megillető jogokat, és ezzel a társasháznak kárt okoz. A perbe több más tulajdonos is beavatkozóként csatlakozott az alperes oldalán.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetében foglaltakkal értett egyet, álláspontja szerint az írásbeli szavazás részletes feltételeit meghatározó közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása miatt a társasházban írásbeli szavazással közgyűlési határozat nem hozható, mivel az SzMSz csak a keretszabályokat alkotta meg. A 4/5 arányú szótöbbséges módosítás lehetőségével kapcsolatban pedig a törvényt értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy arra csak a közös tulajdon elidegenítésével egy időben végrehajtott módosítás körében van lehetőség, az alapító okirat módosítása minden más esetben egyhangúsághoz kötött, így a perbeli esetben is.
A másodfokú bíróság eljárása
A bíróság megváltoztatta az elsőfokú döntést, bár az alapító szerződést megerősítő határozat egyik részének érvénytelenségével egyetértett, de ezt meghaladóan elutasította a felperesi keresetet. A bíróság érvelése szerint az a körülmény, hogy az SzMSz az írásbeli szavazás részletes szabályait nem tartalmazza, csak akkor eredményezi a határozatok érvénytelenségét, ha a szavazás lefolytatása és az eredmény megállapítása tekintetében e szabályoknak gyakorlati jelentőségük volt. Ebben az esetben ráadásul a 4/5 többségű határozathozatal törvényi alapokon nyugodott, így a bíróság szerint, mivel a tulajdonostársak a törvény rendelkezése alapján jártak el, a részletes szabályok hiánya az érvényes határozathozatalnak nem volt akadálya. Az első fok érvelésével szemben a bíróság szerint a törvény szövege nem értelmezhető olyan megszorítással, hogy a 4/5 szavazati arány bevezetése csak az elidegenítési szándék kifejezésével egyidejűleg történhet. Mivel az alapító okirat módosítására a tetőtér elidegenítésével, az új albetétek bejegyzésével összefüggésben került sor, így a 4/5-ös szabály alkalmazásának nem volt akadálya.
A Kúria megállapításai
A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte a Kúriától.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
A Kúria osztotta a másodfokú bíróság által kifejtetteket. Kiemelte, hogy bár a társasházi törvény azon szabálya, amely szerint az írásbeli szavazás részletszabályait az SzMSz-nek kell tartalmaznia, kógensnek minősül, ugyanakkor mégis olyan jogi norma, amely a megsértése esetére nem tartalmaz szankciót. Vagyis a szabályozás hiányában írásbeli szavazással meghozott közgyűlési határozat a szabályozás hiánya miatt nem vonja maga után az érvénytelenség következményét. A norma megsértése csak akkor szankcionált, vezet érvénytelenségre, ha az írásbeli szavazás részletszabályainak hiánya konkrét, gyakorlati jelentőséghez jutott volna és ehhez kapcsolódóan a felperest konkrét sérelem éri.
Egyetértett a Kúria azzal a következtetéssel is, amely szerint az alapító szerződést megerősítő határozat az alapító okirat módosításának elfogadását és nem annak megerősítését jelentette. Bár a megfogalmazás a megerősítést használja, de tartalmilag nincs kétséget afelől, hogy új szavazás, új elfogadás történt, amely megfelelően átdolgozva felhasználta a korábbi módosítás szövegét, amely egyébként korábban valóban nem váltotta ki a célzott joghatást. Mindezek alapján a Kúria érvényesnek tekintette a szavazást, hiszen az a 4/5-ös szabálynak megfelelt, hiszen a tulajdonostársak 94,75%-os arányú szavazatával keletkezett.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 20.221/2015.) a Kúriai Döntések 2016/2. számában 35. szám alatt jelent meg.
