Itt az új hatósági eljárási törvény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Törvényalkotási Bizottság által előterjesztett összegző módosító javaslat alapján, az Országgyűlés elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslatot. A kiemelkedő változásokat cikkünkben olvashatják.

A javaslat az Alaptörvényben is foglalt, az új eljárásjogi szabályozást átható, tisztességes ügyintézéshez való jog még teljesebb biztosítása érdekében egyértelművé teszi, hogy törvény vagy kormányrendelet az ügyfelek körét kizárólag bővítheti, azonban nem szűkítheti a kódex főszabályához képest.

 

Ügyintézési határidő

Az Ákr. szerint az ügyintézési határidő

a) automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,

b) sommás eljárásban nyolc nap,

c) teljes eljárásban hatvan nap.

Az elfogadott változtatás alapján az ügyintézési határidőbe nem számít be

a) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és

b)— ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye — az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének.

A változás indoka, hogy az objektív ügyintézési határidő bevezetése a törvényjavaslat megalkotásának egyik kitűzött célja. Az objektív határidőt csak a feltétlenül szükséges esetekben indokolt rugalmassá tenni, ezért – még a függő hatályú döntést nem generáló ügyekben is – csakis az ügyfél gondatlan vagy szándékos, az eljárás elhúzására irányuló vagy azt eredményező magatartása eredményezi az ügyintézési határidő nyugvását.

Hivatalbóli eljárásokban sem a hatályos jogszabályok, sem a bírói gyakorlat nem szab semmiféle korlátot a hatóságok elhúzódó ügyintézésével szemben. Ez, ha tekintetbe vesszük, hogy az ügyfélnek a végleges hatósági határozat elleni keresetindításra jogvesztő határideje van, sérti a fegyveregyenlőség követelményét. Erre tekintettel a módosítás valódi korlátok közé szorítja a hivatalbóli eljárás idő tartamát. Ezért rendelkezik úgy a normaszöveg, hogy az ügyintézési határidő kétszeresének túllépése esetén a hatóságnak nincs lehetősége egyéb szankció alkalmazására – tipikusan bírság -, mint a jogsértés tényének megállapítása, és a jogellenes helyzet megszüntetése. Új eljárás ez esetben nem indítható ugyanazon jogsértésre tekintettel.

Jogsértő bizonyítékok felhasználása

Az új polgári perrendtartás egyfajta „érdekösszemérési tesztet” alkalmazva az ún. viszonossági elvet hivatkozva engedi meg a jogsértő bizonyítékok felhasználását, lényegében a hosszú ideje fennálló eljárásjogi gyakorlatot beépítve a jogszabályi környezetbe. A Pp.-ben ennek a szabályozásnak az az indoka, hogy a bíróságot az igazság kiderítésének feladata terheli, és ennek érdekében mérlegelnie kell, hogy milyen bizonyítást enged.  A hatósági eljárásnak más a funkciója, de a hatósági határozatot is csak valósághű tényállásra lehet alapítani, ugyanakkor a közigazgatási bíróságot is terheli az igazságszolgáltatás kötelezettsége. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy az ügyfél által jogellenesen szerzett bizonyítékot a fentebb említett érdekösszemérési teszt alapján lehetőség lesz felhasználni, a hatóság számára azonban kógens, szigorú eljárásjogi tilalomként alkalmaznia kell a szabályt.

 

Közhírré tétel

Az elfogadott kódex szélesíti a közhírré tétel alkalmazásának körét. A kódexben meghatározott esetekben ugyanis nem csupán a határozatokat, hanem a végzéseket is ilyen módon szükséges közölni. Mindez hatékonyabb jogvédelmet biztosít, elsősorban a sok ügyfeles eljárásokban, vagy az azonnali beavatkozást igénylő esetekben (amelyekben egyébként is tipikusan ideiglenes intézkedés meghozatalának van helye). A több mint ötven ügyfél részvételével zajló eljárásokban azonban nem indokolt, hogy akár egy idézést is – főszabály szerint – közlemény útján is kelljen közölni, de amennyiben ezt az ágazat indokoltnak tartja, kiegészítő eljárási szabályként törvény vagy kormányrendelet lehetővé teheti.

A közlemény tartalmazza:

a) a döntés rendelkező részét és indokolásának kivonatát, valamint

b) azt a figyelemfelhívást, hogy a döntés a hatóságnál megtekinthető.

A közleményt a hatóság a hirdető tábláján, valamint a honlapján helyezi el.

 

A közigazgatási szerződés

A normaszöveg összhangot teremt a közigazgatási perrendtartás szabályozásával, amely értelmében közigazgatási szerződésnek azon szerződés minősül, melyről a külön jogszabály ekként rendelkezik. Így a hatósági szerződés körében külön rögzítése kerül, hogy a hatósági szerződés a közigazgatási szerződés egyik válfaja. Így az elfogadott normaszöveg szerint jogszabály lehetővé teheti vagy elő írhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek  a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést kössön. A hatósági szerződés közigazgatási szerződés.

Fellebbezés

Az Alaptörvényben is foglalt, tisztességes eljáráshoz való jog hatékonyabb érvényesülése érdekében, a jelenleg is hatályos normaszöveghez hasonló Ákr. szabályban egyértelműsítésre kerül, hogy csakis abban az esetben nincs helye a fellebbezésben új tényre hivatkozni, ha az ügyfél gondos és együttműködő, jóhiszemű ügyvitel mellett megtehette volna azt az alap eljárásban is. Azonban például, ha ezt azért nem tette meg, mert nem is értesült az elsőfokú eljárásról, vagy a hatóság téves tájékoztatása alapján nem tette ezt meg, úgy természetesen joga lesz új tényeket is felhozni ügyében. Az indokolás hangsúlyozza, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró ügyféltől nem is feltétlenül várható el, hogy tudja, milyen tényeket szükséges felhoznia a tényállás tisztázása érdekében.

Mindezek alapján a kódex ezzel kapcsolatban elfogadott szövege a következő:

A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

---